A kisagy működése

Szinonimák

Orvosi: Kisagy (lat.)

Bevezetés

Az a tény, hogy a kisagy idegsejteket tartalmaz, amelyek gátló hatással lehetővé teszik működésünk bizonyos mértékű megértését. A kisagy arra szolgál - kezdetben nagyon tömören fogalmazva -, hogy mozgásszekvenciákat irányítson, elsősorban a mozgások korlátozására, hogy azok szabályozottak legyenek és ne váljanak túlzóvá.

Pontocerebellum

Az agykéreg felelős a mozgások tervezéséért. Információt küld a Alapi idegsejtek és - a hídon (pons) átkerülő úton - a kisagy, amely ezt követően finomhangolja ezeket a mozgásokat és koordinálja a mozgásban részt vevő izomcsoportokat. Ez történik a mozgás végrehajtása előtt és közben is. Például, ha lekvárfőzeléket ragad, állandó visszajelzést küld a kisagy és Alapi idegsejtek a Coretx-nek biztosítani fogja, hogy a mozdulat végén a kéz valóban elérje a lekvár edényt, és ne a vajas edényt, amely 30 cm-re van balra.

Vestibulocerebellum

A vestibularis magok az egyensúly szerveiből (vestibularis szervek: makula szerv és arcade szervek, amelyek a a belső fül). A vestibularis magoktól a kisagyig terjedő afferenciákat használják a fej helyzet a test aktuális helyzetével az űrben. Amellett, hogy a összehangolás of fej mozgás és fejtartás, a kisagy is részt vesz a szemmozgások koordinálásában, amit viszont természetesen össze kell hangolni a fej helyzetével és mozgásával.

Információ a ízületek és izmok (ún proprioception of propria = saját és ception = észlelés) eléri a kisagyat a gerincvelő. Így a kisagy mindenkor „tudja”, hogy a test éppen melyik helyzetben van. Például csukott szemmel is meg lehet mondani, hogy éppen melyik irányba mozog egyetlen ujj.

Ez csak azért lehetséges, mert a mi receptorunkban vannak receptorok ízületek, izmok és inak amelyek a székhelyük helyzetével kapcsolatos információkat továbbítják a központi idegrendszerre a gerincvelő. Itt a kisagy feladata a tartás és a motoros aktivitás (azaz a test motoros aktivitása álló és járás közbeni) adaptálása az adott helyzethez. Mindezek az információk eljutnak a kisagyhoz a gerincvelő, a vestibularis magok és az agykéreg úgynevezett moharostokon keresztül, amelyek a szemcsesejt rétegnél végződnek.

A szemcsesejteket ezek a végek gerjesztik, és ezáltal a Purkinje sejteket gerjesztik (már említettük, hogy a szemcsesejtek az egyetlen gerjesztő idegsejtek a kisagyban, ezek a neurotranszmitter glutamát). Mivel a Purkinje sejteknek gátló hatása van, ez azt jelentené, hogy a Purkinje sejtek egyszerűen masszívan gátolják mindazt, amit sejthosszabbításukkal elérhetnek. Ez nem lenne hasznos mozgásfolyamataink funkcionalitása szempontjából.

És így a kisagy többi gátló sejttípusa játszik szerepet. A csillagsejtek, a kosársejtek és a golgi sejtek különféle módon gátló hatást gyakorolnak a Purkinje sejtekre (a diagram egyszerűsített formában mutatja be). Tehát az eredmény a gátlás gátlása, ami bizonyos, de nem túl erős gerjesztést jelent.

Ahhoz, hogy megértse, mi izgatja pontosan ily módon, meg kell néznie a diagram felső részét. A kisagy a Purkinje sejteken keresztül küld információt a gerincvelőnek, a vestibularis magoknak és az agykéregnek. Ez pontosan a fent leírtak szerint történik.

Koordinálni fej és testtartás, a szemmozgások hozzáigazítása és a mozgások pontos irányba állítása, és ne hagyja őket levágni, hanem finomhangolni. A kisagy lényegében implicit módon vesz részt tanulás. A jól edzett mozgássorozatok „el vannak tárolva” a kisagyban; végrehajtásuk során nem kell gondolkodni. Gondoljon például a kerékpározásra vagy az autóvezetésre, zongorázni vagy táncolni.