Kimerülés: okok, kezelés és segítség

Nem ritka példa: egy sikeres, magabiztos menedzser összeomlik az elérhetetlen karriercélok súlya alatt. A kimerültség okként szerepel. Ez feltétel, vagy jobb esetben kimerültségként emlegetett sérelem egyre inkább sok embert érint szakmai és magánéletében. Az okokat, a diagnosztikai lehetőségeket, a kezelési és megelőzési lehetőségeket ezért pontosabban kell ismerni, és mindenekelőtt gyakrabban kell alkalmazni.

Mi a kimerültség?

A teljes kimerültség állapotát egyre gyakrabban nevezik a kiégés tünet, különösen a szakmai területen. A kimerültség általában a csökkent fizikai vagy szellemi teljesítőképesség állapota, amely a gyengeség kellemetlen érzésével jár, fáradtság és kedvetlenség és gyakran egyéb tünetek, mint pl fejfájás és a izomfájdalom, fokozott ingerlékenység ill koncentráció problémákat. A kimerültség sajátos mutatói a gyomor-bélrendszeri panaszok, légszomj, szédülés valamint a magán- és szakmai érdekek elvesztése. Ebben az összefüggésben a panaszok változó időtartamúak lehetnek. Lehetnek általánosak és nem specifikusak, vagy csak bizonyos feltételek mellett fordulhatnak elő. A kimerültség előfordulhat betegség tüneteként, de komoly vészjelzésként is az esetleges betegségeket megelőzően. A teljes kimerültség állapotát egyre gyakrabban nevezik kiégési tünetnek, különösen szakmai téren. A kimerültség miatti teljesítménycsökkenés gyógyulással visszafordítható, feltéve, hogy az ok egy korábbiban rejlik feszültség.

Okok

A kimerültség egyik oka a jelenléte lehet Krónikus fáradtság szindróma. Ez egy nehezen diagnosztizálható, gyógyíthatatlan betegségre vonatkozik, amelynek eredete még nem tisztázott kellőképpen. A klinikai képet gyengítő szellemi és fizikai kimerültség jellemzi, számos kísérő tünettel. A kimerültség oka is lehet vérszegénység, hypothyreosis vagy szív- és érrendszeri betegségek. Hasonlóképpen, vashiány, a nem észlelt gennyes fókusz vagy immunhiány ok-okozati összefüggésben állhat a kimerültség jelenségével. Depresszió, Továbbá a hangulatingadozás, levertség és kedvetlenség, kimerültségi állapotokat is okozhat. A kiégési szindrómát, a súlyos érzelmi kimerültség és a csökkent teljesítőképesség állapotát a tartós munkahelyi túlterhelés és a nem megfelelő munkaterhelés okozhatja. Az alváshiány, az alvás minőségének romlása is kiváltó tényezőnek tekinthető. Az alváshiányt saját helytelen viselkedés okozhatja, például rossz diéta vagy rossz beltéri levegőminőség, vagy betegségek, mint pl alvási apnoe or nyugtalan láb szindróma (érzékelések és működési zavarok, különösen a lábakban). Emellett a mélyen gyökerező idegi-érzelmi stressz, mint például a szerelmi rosszullét, a párkapcsolati viták, az anyagi gondok vagy a gyász gyakran képezik a kimerültség előfeltételeit. A kimerültségért a jelentős éghajlati változások is felelősek lehetnek. Gyógyszerek szedése ill szerek vagy a káros anyagokkal való foglalkozás is hozzájárulhat a kimerültséghez.

Ezzel a tünettel járó betegségek

  • Megfázás
  • Nyugtalan láb szindróma
  • Hypothyreosis
  • szívburokgyulladás
  • Influenza
  • Depresszió
  • Vashiány
  • Vitaminhiány
  • Burnout szindróma
  • Krónikus fáradtság szindróma (CSF)
  • ütés
  • Trombózis

Diagnózis és lefolyás

Ha a kimerültség nyilvánvaló, egyértelmű oka nem állapítható meg, az időtartam elhúzódása esetén orvoshoz kell fordulni. A tünetek alapján az orvos már képes lehet célzott vizsgálatokat végezni a diagnózis felállítására. Elvileg a kezelőorvos kérdéseket tesz fel a tünetekkel és a tünetek időtartamával kapcsolatban az ok megállapítása érdekében. Fontosak az esetleg meglévő betegségek, valamint az életkörülmények ábrázolása. Például információkat arról diéta vagy az esetleges szakmai vagy magánéleti problémák fontosak. Vér vizsgálatok és bizonyos szervi vizsgálatok is segítséget jelenthetnek a panasz okának meghatározásában. Az eljárás során apparatív vagy képalkotó eljárások alkalmazhatók. A kimerültség gyakran alattomosan és eleinte észrevétlenül halad előre. Általában a szükséges figyelem és a viselkedésbeli változás vagy az orvosi látogatás késik. A kimerültség tünete nagyon változó okot, típust és időtartamot tekintve. Önálló kimerültség esetén az eredeti feltétel viselkedésváltozással általában rövid időn belül helyreállítható. Gyógyíthatatlan krónikus betegségek esetén a lefolyás általában tartós károsodásokkal jár. A gyógyszeres kezelés általában csak enyhülést jelent, de nem mentesít a tünetektől. A betegség lefolyását az is kedvezően befolyásolhatja viselkedésterápia. Átmeneti megbetegedések esetén a korai szakorvosi kivizsgálással jó esély lehet a gyógyulásra.

Szövődmények

A kimerültség elkerülhetetlen állandónak számít feltétel sok felnőttnél. A mai hétköznapokban szinte minden nap előfordul valamilyen fokú kimerültség, aminek következtében már nem ismerik fel időben, hogy ebben a vélt normális kimerültségben mikor változik meg valami. A kimerültség egy betegség jele is lehet – például jelezheti vérszegénység egyéb okokkal, helytelen táplálkozással, anyagcserezavarokkal, különösen a pajzsmirigy, vagy pszichés problémák. Mivel azonban a kimerültséget olyan normálisnak tekintik, sokan csak akkor veszik észre a betegség tünetét, amikor már túl késő, vagyis amikor már más betegségtünetek is jelentkeztek. A kiváltó októl függően ez megnehezítheti a kezelést és a gyógyulás esélyeit, és inkább hosszú, mint rövid kezelést tehet szükségessé. Komolyan kell tehát venni a kimerültséget, ha hosszabb ideig tart, rosszabbul vagy másként érzi magát, mint korábban, vagy a mindennapi életet érinti. A nem testi betegség okozta kimerültség is problémát jelenthet az érintett számára, ha már nem tud megbirkózni a napi feladataival, vagy megbirkózik a munkahelyi és egyéb kötelezettségeivel, de társas kapcsolatait a kimerültség miatt elhanyagolja. . A barátok és a családtagok elhanyagolása rövid távon jól jöhet, de hosszú távon a kimerültség jelentős negatív hatással lehet a társadalmi életben való részvételre, ezért orvosilag értékelni kell, mielőtt bekövetkezne.

Mikor kell orvoshoz fordulni?

Sokan a kimerültséget nem is a betegség lehetséges tünetének tekintik. Gyakran túlterheltségnek, testmozgásnak, gyásznak vagy más energiatakarékos helyzetnek tulajdonítják. A kimerültségnek még olyan betegségek esetén is csak másodlagos jelentőséget tulajdonítanak, mint a megfázás. Ez gyakran jó. A kimerültség nem feltétlenül ok arra, hogy azonnal orvoshoz forduljunk. Ha azonban a kimerültség szokatlanul sokáig tart, vagy csak enyhe megerőltetés mellett is jelentkezik, mindenképpen tanácsos orvoshoz fordulni. A kimerültség olyan betegséget takarhat, amelyet komolyan kell venni. Aki nagyfokú kimerültség miatt keresi fel háziorvosát, annak sok kérdésre kell részletes anamnézisben válaszolnia, majd alapos fizikális vizsgálaton kell átesnie. Ezt egészítik ki vér tesztek, mert laboratóriumi értékek értékes információkkal szolgálhat a súlyos vagy krónikus kimerültség okáról. Még egy speciális kimerültségi betegség is létezik: a „Krónikus fáradtság szindróma”, szaknyelvi rövidítése CFS. Kifejezett kimerültség esetén azonban komoly betegséget is figyelembe kell venni, mint lehetséges okot. Ez többek között zavart is okozhat immunrendszer vagy egy hormonális egyensúly, hanem a fel nem fedezett fertőzések és rák. A lelki betegségek, mint pl depresszió általában kedvetlenséggel vagy kimerültséggel is társulnak. Elővigyázatosságból ezért kimerültség esetén megfontolandó az orvos felkeresése.

Kezelés és terápia

A kimerültség kezelése a diagnózis által meghatározott októl függ. A kimerültség oka lehet betegség, vagy más átmeneti károsodásként jelentkezhet. A kimerültséget a páciens saját viselkedése vagy külső körülmények váltották ki. Ezek az eredmények képezik a kezelés típusának alapját. A tünetektől függően a saját viselkedésbeli változások is előfordulhatnak vezet hoz megszüntetése a kimerültségtől. Egészségesebb életmód, például kiegyensúlyozott diéta és elegendő testmozgás (sport) tud vezet ehhez. Táplálkozási tanácsadás hasznos lehet.A természetgyógyászat lehetőségei kifejezetten hasznosíthatók: Akupunktúra, természetes gyógymódok, mint pl Orbáncfű or macskagyökér<p></p> vitaminok és a ásványok. Kneipp alkalmazások, mint pl váltakozó záporok előnyös is lehet. A cél itt az anyagcsere javítása, a hangulat enyhítése a pihentető alvás elősegítésével. A napi rutin átszervezhető. Stressz tényezők lehetőség szerint kerülni kell vagy csökkenteni kell. Ilyen módon módosítható például a felesleges határidők nyomása, csakúgy, mint a nappali (téli) észlelt hiány depresszió) vagy társadalmi kapcsolatok. Fontos az is, hogy pihenőidőket és nagyobbat hozzunk létre egyensúly of feszültség és a kikapcsolódás. Gyakorlás a kikapcsolódás technika, mint pl autogén tréning, jóga, vagy Jakobson izma kikapcsolódás hatékony segítség lehet a kimerültség kezelésében. A pszichológiailag kiváltott kimerültség ambuláns vagy fekvőbeteg pszichoterápiás kezelést is igényelhet. A betegség diagnózisától függően gyógyszeres kezelésre lehet szükség. Betegséggel kapcsolatos intézkedések szükség lehet például immunterápiára vagy hormonkezelésre. Minden észlelt szennyező anyagot / környezeti stresszt el kell kerülni. A szennyező anyagokkal való elkerülhetetlen munkához minden hiányzó védőfelszerelést beszerezni kell. A pszichoszociális támogatás, például további kapcsolattartás vagy új hobbi, segíthet az állapot javításában. Alternatív kezelésként a speciális klinikán történő fekvőbeteg-kezelést is figyelembe lehet venni (fájdalom kezelés stb.). Túlzott alkoholfogyasztás stimulánsok mint például alkohol or kávé el kéne kerülni.

Kitekintés és előrejelzés

A kimerültség általában csak átmeneti probléma, és néhány nap vagy hét után eltűnik, ha egy adott tevékenység, amely kiváltotta, már nem történik meg. Sok esetben a kimerültség származik feszültség munkában. Ilyen esetekben nincs szükség valódi orvoskezelésre. Az érintett csökkentheti a stresszt és ezáltal csökkentheti a kimerültséget. Kezelés nélkül vagy a kimerültséghez vezető aktivitás csökkentése nélkül az érintett személy fizikai jeleket is tapasztalhat. Ide tartoznak például fejfájás vagy magyarázatok és általános betegségérzet. Ebben az esetben, Egészség mindig elsőnek kell lennie, és fontosabbnak kell lennie, mint a munkahelyi stressz. Tartós kimerültség esetén orvoshoz is lehet fordulni, aki gyógyszert írhat fel. Ezek segítik a testet az új energia visszanyerésében. Ez lehet vezet a betegség pozitív lefolyására. A tünetet az orvos csak ritka esetekben kezeli, és egyszerűen kezelhető is hazai jogorvoslati.

Megelőzés

A kimerültség jelensége főleg egy hosszabb folyamat során alakul ki. Ezért fontos, hogy a korai fizikai és mentális jeleket kimerültség jeleiként érzékeljük, és időben reagáljunk. Ez úgy történhet, hogy megváltoztatja a saját viselkedését, például kiegyensúlyozottabb táplálkozással és további testmozgással. Kerülve stressz tényezők, az egészséges éjszakai alvás és az engedékenységi méreganyagok kerülése szintén megakadályozhatja a kimerültséget. Az orvoshoz vagy a természetgyógyászhoz való időben történő felkeresés szintén segíthet. A kimerültség, mint a személyes jólét károsodásának oka, egyre gyakoribb. A munkaképesség korlátozásai által okozott gazdasági kár jelentős. Ezért több információs lehetőséget kell létrehozni erről a problémáról. Ennek korai felismerésének és kezelésének esélyei Egészség a rendellenesség ígéretesebbé válna.

Mit tehetsz te magad

A kimerültség sok embernél előfordulhat, és nem feltétlenül orvosnak kell kezelnie. Sok esetben elegendő a mindennapi életben a stressz minimalizálása és a test számára valaminek adása. Ez nagymértékben korlátozhatja a kimerültség tünetét. A kimerültség sporttevékenységgel és étrendváltással is kezelhető. Gyakran a társadalmi tényezők is fontos szerepet játszanak. Így a barátok, partnere vagy családja egyaránt segíthet a kimerültség leküzdésében. Ha a kimerültségnek pszichológiai összetevője van, bizonyos esetekben pszichológushoz kell fordulni. Itt a kimerültség okai kezelhetők. A beteg különböző formákat próbálhat ki terápia és lazítás önmagában. Ide tartoznak például jóga vagy anti-stressz terápiák. Ezeket fel lehet használni a kimerültség tüneteinek kezelésére. Ugyanilyen fontos az egészséges és pihentető alvás az elegendő táplálás érdekében erő a másnap reggeli új munkanapra. Ha a kimerültség tovább tart, és nem oldható meg hazai jogorvoslati, tanácsos orvoshoz fordulni. Ebben az esetben olyan betegségről lehet szó, amely kimerüléshez vezet.