Burnout szindróma kifejezés a mentális betegségek hogy viszonylag új az orvosi tudatosság szempontjából. Ebben, kiégés, amint azt az angolok már kimondják, kiégettnek vagy krónikus kimerültségi állapotnak tekintik.
Mi a kiégés szindróma?
Burnout szindróma érzelmi kimerültséggel és túlterheléssel, valamint a vitalitás hiányával jár. Burnout szindróma leírja, hogy pszichológiailag kiégett vagy krónikusan túlterhelt és túlterhelt volt, aminek következtében az érintett beteg elveszíti minden érdeklődését szakmai és személyes élete iránt, és a teljesítmény szinte teljesen eltűnt. Ez a kezdetben magas motiváció és érdeklődés csökkenése a szakma iránt, amelyet sok csalódás vagy hamis elvárás váltott ki. A betegség fázisokra oszlik, és legrosszabb esetben a beteg öngyilkosságával zárulhat, ha nem kezelik megfelelően. Leggyakrabban, kiégés szindróma a hosszan tartó foglalkozási eredetű feszültség, túlterhelés és túlhajszolás. De tévesen állíthatják az élet és a munka elvárásait, valamint egyéb személyes pszichológiai problémákat is vezet nak nek kiégés. Mivel a betegség nem ritkán vezet öngyilkossági gondolatokhoz, időben orvoshoz kell fordulni a betegség mielőbbi kezelése érdekében.
Okok
Korábban azt gondolták, hogy a kiégés szindróma csak olyan szakmákat érinthet, amelyek magas szintet igényelnek kötet motiváció, és sok csalódásnak vagy helyzetnek vannak kitéve, amelyeknek nincs mit ellensúlyozniuk. Azonban a segítő szakmák, például orvosok, ápolók vagy életmentők ugyanúgy megbetegednek, mint bármely más ember. A kiégés-szindróma oka, hogy a beteg rendkívül nagy motivációval közelíti meg szakmáját, és elfelejti helyesen kezelni a csalódásokat. Különösen a tanárokat érinti a kiégés, mert tanulmányaikkal szemben támasztott elvárásaik gyakran ütköznek az iskolák valóságával. Idővel azonban ezeknek a csalódásoknak a nyomása növekszik a beteg felett fej és elveszíti motivációját a szakmában, mivel egyéni feldolgozási mechanizmusai kudarcot vallottak vagy nem léteznek. A kiégési szindróma azonban bizonyos betegeket is jobban érint, mint másokat. Ismert segítő szindrómában szenvedők, ADHD vagy a neurotizmus a kockázati csoportba tartozik, és nagyobb valószínűséggel szenved ettől, mint más, kihívást jelentő munkahelyi vagy élethelyzetben lévő emberek.
Tünetek, panaszok és jelek
A következőkben csak a kiégés fizikai tüneteit soroljuk fel. Ezek nagyon különböző formákban és intenzitásokban fordulhatnak elő. A kiégési szindróma felismerésében a fizikai tünetek mellett különösen a pszichológiai panaszok is alapvető fontosságúak. Ide tartozik mindenekelőtt az alacsony önbizalom, a munkahelyi általános elégedetlenség, a folyamatos érzés feszültség és szomorúság. Továbbá az érintett személyek is kedvetlenségben szenvednek, és elveszítik életkedvüket. A kiégési szindróma különféle tünetekből áll, amelyek nem mindig fordulnak elő egyszerre. Inkább különböző panaszok kombinációja, amelyek az érintett személyt sújtják, és amelyek a betegség folyamán fokozódnak. Az elején például érzékelt és tényleges túlzott igények vannak a közelgő feladatokkal szemben. Ez fizikai kimerültséget és mentális kimerültséget eredményez feszültség. Ennek ellenére az érintett személy nyomást gyakorol magára, hogy végezzen a környezet kielégítése érdekében. A teljesítményt ennek ellenére nem tekintik elégségesnek, és a kiégés során az érintett személy gyakran feltételezi, hogy rajta múlik. A jutalmazási mechanizmusokat és a teljesítmény elismerését már nem tartják elégségesnek. Az önértékelés szenvedhet és depresszió eredményezhet. A kimerültség állandó érzése végül a hajtóerő hiányához és a kihívások kezelésére való hajlandósághoz vezet. Ez az érzés néha kihat a mindennapi életre is, így az érintettek elhanyagolják saját szükségleteiket is. Bizonyos esetekben elhanyagolható a társadalmi élet. Az alvási problémák és a stressz elősegítik a fizikai tüneteket, beleértve az emésztési betegségeket és fájdalom. Ennek ellenére a szünetek adásának képessége kudarcot vall, mivel feltételezzük, hogy a saját teljesítménye egyszerűen elégtelen. Minden tünet felerősödik, és a mentális állapot folyamatosan romlik. A végeredmény a kétségbeesés és az önfeláldozás. A súlyos kiégési szindróma néha öngyilkossági hajlamokkal végződik. A jelek állandó stressz és a saját maguk által gyakorolt nyomás. Az érintettek szenvedéseik ellenére egyszerűen folytatják, hogy bizonyítsanak valamit maguknak és a körülöttük élőknek. A saját határainak felismerése elvész.
Tanfolyam
A kiégési szindróma tüneti tünete kezdetben a túlzott motiváció, amely a vereségek felismerésére és elismerésére való képesség hiányával társul. Ez már az első figyelmeztető jelzés, amikor a beteg feláldozza magát a munkáért. A betegség kezdetén pótolhatatlannak érzi magát, szinte perfekcionista követelményeket támaszt magával és mindenki mással szemben. A beteg ezzel a látszólag perfekcionista viselkedéssel megijeszti a kollégákat. Továbbá meg van győződve arról, hogy megfelel eszméinek. Az idő múlásával azonban a teljesítmény csökken és a motiváció csökken, csak unalmas munkát végeznek anélkül, hogy társadalmi kapcsolatot keresnének a kollégákkal. Inkább hibáztatás figyelhető meg, ami a páciens végső érzelmi reakciója. A kiégési szindróma előrehaladtával a családot és a barátokat is elhanyagolják, a beteg visszahúzódik, és kétségei támadnak korábbi élete és benne elfoglalt helye iránt. Végül a kiégési szindróma eléri azt a pontot, amikor a beteg munkaképtelenné válik, és a legrosszabb esetben akár öngyilkos is lehet.
Szövődmények
A kiégés szindrómával sokféle komplikáció fordulhat elő, a szenvedő mentális és fizikai állapotától függően. Itt is vannak különbségek a férfi és a női egyének között. Általános szabályként szövődmények fordulnak elő a kiégési szindrómában, amely vezet a személy súlyos kimerüléséig. Ez a kimerültség olyan súlyos lehet, hogy munkaképtelenséget eredményez. A legrosszabb esetben a kiégési szindróma öngyilkossághoz vezet, bár ez viszonylag ritka. A legtöbb esetben a beteg nagyon kimerültnek és feszültnek érzi magát. Ez a feszültség nemcsak fizikailag, hanem pszichológiailag is értelmezhető. A betegek ugyanolyan tehetetlenek, fáradtak, gyengék és feszültek. A hajtáshiány szintén a kiégés egyik gyakori tünete volt. Kezelés nélkül a tünetek fokozódnak, ami később más emberek iránti közömbösséget és sikereket eredményez. A cinikus hozzáállás ugyanolyan gyakran fordul elő. Általános szabály, hogy a kudarc tapasztalatai fokozzák a kiégés tüneteit. A kezelés általában pszichológiai szinten zajlik, és mindig pszichológusnak kell elvégeznie. A kiégési szindróma azonban gyengíti a test fizikai tulajdonságait is, ezért a sporttevékenység is a terápia. Az idő nagy részében, terápia pszichológussal sikeres, és a kiégés szindróma elleni küzdelemhez vezet. A siker azonban erősen függ az érintett személy akaratától.
Mikor kell orvoshoz menni?
Az idegesség, a fáradtság okozta kedvetlenség vagy kimerültség érzése egészséges embereknél is normális. Az a kérdés, hogy és mikor kell orvoshoz fordulni, a tünetek időtartamától és súlyosságától függ. Legkésőbb orvoshoz kell fordulni, amikor a napi munkába járás legalább két hétig elviselhetetlennek tűnik, és az ember már nem képes kikapcsolni és kikapcsolódni. Ebben feltétel, az egyik már nagyon közel van a bontáshoz. Sürgősen meg kell kezdeni a mindennapi élet változását. Az első megbeszéléshez a háziorvos fordulhat. Ha úgy tűnik, hogy ez túlságosan a fizikai okokra összpontosít, szakemberhez kell fordulni. Kívánt esetben a háziorvos pszichológushoz is irányíthatja a beteget, ill pszichiáter. A pszichológus ezután a részeként segíthet a válságból pszichoterápia Az pszichiáterviszont olyan gyógyszereket ír fel, amelyek támogató hatásúak és segítenek a stressz ellen, társítva alvászavarok és esetleg depresszió.
Kezelés és terápia
A kezelés szempontjából először is fontos a kiégési szindróma okainak pontos ismerete. Egyes betegek pusztán a munkájuk miatt betegednek meg, míg mások egy másik pszichológiai alapon állnak feltétel ami hozzájárult a betegséghez. A kiégési szindróma korai szakaszában néha spontán javul, minimális változással. A főnökváltás, az új munkahely vagy a stresszes helyzet kompenzálása biztosíthatja a kiégési szindróma visszahúzódását. Az előrehaladott stádiumokban azonban a betegnek szakmai segítségre van szüksége. A kiégési szindróma kezelése kezdetben abból áll, hogy eltávolítja a beteget a stresszes helyzetből, és szabadságot ad neki, általában egy speciális klinikán. Eközben elemzik a kiégési szindrómához vezető egyéni problémáit. A klinikáról való elbocsátása után tovább kap pszichoterápia, a kezelő pszichológus ellenőrzi, és célzottan fogadja coaching.
Kitekintés és előrejelzés
A kiégés-szindróma nemrégiben előtérbe került, mint néhány más mentális betegség, mivel egyre többen szenvednek tőle, és ezt gyakran időben észlelik. Ez azért fontos a prognózis befolyásolásában, mert a gyorsan észlelt és kezelt burnout szindróma viszonylag gyorsan és egyszerűen kezelhető. Legjobb esetben az érintett betegnek csak rövid kezelésre lesz szüksége pszichoterápia, esetleg rövid fekvőbeteg-tartózkodás és attól függően feltétel, enyhén hatékony pszichotróp gyógyszerek. Ez azt az előnyt kínálja, hogy a munka vesztesége alacsony, és hogy a szerek használt valószínűleg jól tolerálható, és nem kell sokáig szedni - ha egyáltalán. A nem diagnosztizált burnout szindróma viszont folyamatosan fejlődik, minden következménnyel jár az érintett személy számára. Gyakran megváltoztatja életmódbeli szokásait, és új, egészségtelen mechanizmusokat fejleszt ki, hogy megbirkózzon a mindennapi élet stresszel. Ez elsősorban az interperszonális kapcsolatokat bontsa meg, de a megküzdési mechanizmusnak fizikai következményei is lehetnek. Különösen súlyos tanfolyamok során a kiégés-szindróma olyan mértékben alakul ki, hogy a páciens már nem képes semmire, nem tud megbirkózni a mindennapokkal, öngyilkossági gondolatokat alakít ki, és a legrosszabb esetben cselekvésre készteti vagy megkísérli őket. A kiégés-szindróma ilyen előrehaladott eseteit már nem lehet gyorsan kezelni, és általában több hónapos fekvőbeteg-tartózkodással zárulnak foglalkozási fogyatékosság és a magasadag gyógyszer.
Utógondozás
A megelőzés valójában még fontosabb lenne, mint az utógondozás, ha a kiégés szindrómáról van szó. De miután a kimerültség szindróma bekövetkezett, az érintett személyt nem lehet utólag visszaküldeni a működésébe. Kívánatos lenne a rendszeres gondozás és utánkövetés. Megváltoztatja az életet intézkedések lehet, hogy meg kell kezdeni - például a munka felére csökkentését az egészség megőrzése érdekében. Azonban az utókezelés formája - és egyáltalán - változó-e. Gyakran, miután a beteg túlélte a rehabilitációt, úgy tekintik, hogy teljes mértékben képes újra dolgozni. A kiégési szindróma gyökeréig eljutva azonban a stresszorokat nem lehet megszüntetni vagy megváltoztatni. Ebből kifolyólag, coaching a tényleges kezelés követése hasznos utógondozási megközelítés lenne. A kórházi tartózkodást követő évben pszichológiai támogatás kíséri az érintettet mindennapjaiban. Segít a viselkedés kiigazításában vagy egy másik szakma eldöntésében. A probléma az, hogy ilyen utógondozás intézkedések gyakran önerőből kell finanszírozni. Az aktuális burnout szindróma kezelése gyakran csak a funkcionális kapacitás helyreállításáig terjed. Az utógondozás másik lehetősége egy alternatív orvos által végzett kezelés lenne, ideális esetben pszichológiai képzéssel. Itt a fizikai támogatás kombinálható a pszichológiai támogatással. Az önsegítő csoportok egy másik lehetőség. Itt az érintettek eszmecserét folytatnak, és mindennapi problémákkal támogatják egymást.
Házi gyógymódok és gyógynövények idegbetegségek ellen
- Teák és abból készült fürdők citrombalzsam és a komló nyugtassa meg a idegek és stabilizálja a hangulatot. Kiválóak arra is alvászavarok.
- 10 csepp macskagyökér éjszakai tinktúra langyos pohárban feloldva víz, hosszú távon megnyugtatja az elmét, a szellemet és a testet. A nyugtató hatások azonban akár két hétig is tarthatnak. De ehhez ez is tovább tart.
Mit tehetsz te magad
Azok, akiket a kiégés szindróma sújt, általában nagy terhelést szenvednek, és alig találnak módot a kikapcsolódásra. A kiégés-szindrómában szenvedőknek szakmai segítséget kell kérniük az orvosoktól és a terapeutáktól, emellett hasznos tanácsokat kell követniük az önsegítéshez. Az érintettek mindennapjaiban rendkívül fontos a gyakorlás mentálhigiéné rendszeresen. Val vel mentálhigiéné, az elme és a lélek megtisztulhat, hogy a lélek megkönnyebbülten fellélegezhessen és gondtalan legyen. Kiégési szindróma esetén a mindennapi életben mindig törekedni kell a viselkedés megváltoztatására. Személyes időkorlát, a munkaidő csökkentése, a hobbik és egyéb folytatása révén intézkedések, megint több időt kell szánnia önmagára, hogy újra jobban érezhesse magát, és megtalálja a központját. Val vel kikapcsolódás az eljárások még viharos időkben is megnyugtathatják elméjüket, és csökkenthetik a belső feszültséget és az izgatottságot. Emellett az aktív életmód is ajánlott elegendő testmozgással. Sport, mint pl kocogás, kerékpározás vagy úszás, sikeresek egyensúly és segítenek a mindennapi élet stresszének csökkentésében. Fitness a képzés erősítheti az érintettek fizikai erőforrásait, és ezáltal javíthatja testképüket és önbizalmukat is. Egészséges és kiegyensúlyozott diéta biztosítja a szervezet megfelelő tápanyagellátását, és ezáltal a fizikai oldalon is stabilizálódik.
