A kar izma

Szinonimák a legtágabb értelemben

Karizmok, karizmok edzése, felkarizmok

Funkció

A főleg a karizmok vagy könyökízületek a felkar, hatnak a könyökízület. Míg három izom felelős a hajlításért, a tricepsz önmagában a háromfejű nyújtóként működik a felkar. Mivel ennek az izomnak három feje van, többízületi izomként működik, és emellett okozza tekintélyre hivatkozás és a visszaváltozás a vállízület.

A felkar izma

A felkar az izmok két csoportra oszlanak: a hajlítókra és a nyújtókra. A hajlítók közé tartozik a bicepsz brachii és a brachialis izmok, az extenzorok pedig a triceps brachii és az anconeus izmok. A musculus biceps brachii két részből áll.

A caput longum (hosszúfej“) A felső végén lévő kis kiemelkedésből (tuberculum supraglenoidale) származik felkarcsont (caput humeri). A caput breve (rövid “fej„) Eredete a lapockacsont (Processus coracoideus). Mindkét kar egy kis vetületből indul (Tuberositas radius) a sugarán (alsókar csont).

A bicepsz ina az aponeurosis bicipitalisba is behúzódik, amely a alsókar. A bicepsz felelős a kéz hajlításáért (hajlításáért) és kifelé történő forgatásáért a alsókar (supinatiós). Ez a kar elrabolását is eredményezi a testből (emberrablás) és a kar az előrelépéshez (antiversion).

A bicepsznek nagyobb távolsága van a hajlítási / meghosszabbítási tengelytől, mint a brachialis izom, ezért nagyobb a nyomatéka a hajlítás során. Amikor a könyök derékszögben hajlik, a bicepsz is a legerősebb supinátor. A musculus brachialis a bicepsz alatt fekszik, ezért közelebb van a hajlítási / meghosszabbítási tengelyhez, mint a bicepsz.

Ezért a brachialis hosszának még kisebb változásai is nagy hajlítási mozgásokat eredményeznek a könyökben. Ezért az erősebb hajlító. Ezenkívül a brachialis néhány rostja behúzódik a ízületi kapszula könyök és feszítse meg, ezért kapszulafeszítőnek is hívják.

A Musculus brachialis az elülső alsó harmadból ered felkarcsont (Corpus humeri), és egy durva izomtapadási pontig (Tuberositas ulnae) húzódik, a ulna felső végén. A tricepsznek három „feje” van, a caput longum (hosszú), laterális (laterális) és mediális (a test közepe felé). A caput longum a lapockacsont (tuberculum infraglenoidale).

Az oldalsó caput az oldalsó felső harmadában keletkezik felkarcsont (proximális sulcus nervus radialis). A medialis caput a humerus alsó harmadából (disztális sulcus nervus radialis) származik. Mindhárom rész a könyök felé mozog.

A tricepsz felelős a kar meghosszabbításáért, és emellett a kar oldalirányban a test felé mozog (tekintélyre hivatkozás). A musculus anconeus az oldalsó könyöknél kezdődik és az ulna felső, hátsó végéig mozog. Ez egyúttal meghosszabbítást is okoz, és egyben kapszulafeszítő is, mint a brachialis izom.