Hypersomnia alatt az orvosi szakma megérti az alvásfüggőséget. Az alvásfüggőség a nappali alvás túlzott igényében nyilvánul meg, ami egészen másként nyilvánulhat meg. Az érintettek elsősorban középkorú férfiak. Leggyakrabban a hiperszomnia más, általában mentális betegségekkel együtt vagy kifejezetten jelentkezik alvási apnoe.
Mi a hiperszomnia?
A hiperszomnia abban mutatkozik meg, hogy megnövekedett a nappali alvásigénye, anélkül, hogy éjszakai alvás közben gyakori vagy elhúzódó tudatos ébrenlét lenne. A nappali alvás nagyon különböző módon mutatkozhat meg, kezdve az érintettet hirtelen sújtó rövid alvási rohamoktól a tartósan fáradtság egész nap. Az érintettek nagyon szenvednek a klinikai képtől, mivel teljesítményük romlik. Például a közúti forgalomban való részvétel általában már nem lehetséges. A hipersomnia súlyossága szerint enyhe, közepesen súlyos és súlyos hipersomnia. Enyhe hipersomnia esetén az önkéntelen alvás nem fordul elő minden nap; mérsékelt hypersomnia esetén naponta fordul elő; súlyos hypersomnia esetén pedig naponta többször is előfordul.
Okok
Az okok álmatlanság még nem ismeretesek egyértelműen. Ugyanakkor más betegségek gyakori együttes előfordulása, mint pl depresszió, skizofrénia, rák, Parkinson kórvagy sclerosis multiplex, feltűnő. Ezenkívül kapcsolat a drog és alkohol bántalmazást és alvásfüggőséget figyeltek meg. A leggyakoribb ok - amint azt az alvási laboratóriumok különféle feljegyzései kimutatták - az alvási apnoe. Ha egy beteg szenved alvási apnoe, lélegző éjszakai alvás közben gyakran leáll. Ez óránként többször is előfordulhat, és percekig tarthat egyszerre. A szüneteltetés lélegző hiányához vezet oxigén a testben. Az éjszakai alvás ilyenkor, anélkül, hogy a beteg észrevenné, nem túl nyugodt. A folyamatos ébrenlét óriási okokat is okoz feszültség.
Tünetek, panaszok és jelek
A hiperszomnia központi tünete a nappali álmosság. A nappali álmosság ebben az esetben nagyon kifejezett és nem egyszer fordul elő, hanem rendszeresen vagy tartósan. Az érintett személyek gyakran nem, vagy csak nehezen tudnak ébren maradni. Továbbá, koncentráció a problémák jelezhetik a hiperszomniát. Ennek eredményeként csökkenhet a munka teljesítménye, és nő a hibák elkövetésének valószínűsége. A a koncentráció hiánya és a fáradtság motoros bizonytalanságban is kifejezhető. A hiperszomnia másik lehetséges tünete az emlékezet problémák. Ezek részben kapcsolódnak a koncentráció nehézségek. A hiperszomnia alapbetegségétől függően az alvás nyugodtnak vagy nem nyugodtnak tekinthető. A narkoleptikumok általában rövid alvás után felfrissülnek a nap folyamán, míg a hiperszomnia más formáival ez nem biztos. A nappali álmosság gyakran befolyásolja a járművezetők vezetési képességét. A hiperszomnia típusától függően a spektrum az általános figyelmetlenségtől és a koncentráció hiánya az elalvás narkoleptikus rohamaira. A narkolepszián kívüli hiperszomniákkal rendelkező vezetők is mikrohullámba eshetnek. Ebben az esetben néhány másodpercre elalszanak a volánnál, néha anélkül, hogy észrevennék. Továbbá előfordulhatnak olyan pszichológiai tünetek, mint a [depressziós hangulat | depressziós hangulatok]]. Ezzel szemben a hiperszomnia is kialakulhat depresszió, skizofrénia, vagy más mentális betegségek.
Diagnózis és lefolyás
A határozott diagnózis felállításához ajánlott meglátogatni egy alvási laboratóriumot. Alvó laboratóriumban figyelik a beteg éjszakai alvását. Ehhez csatlakozik egy EEG-hez és EKG-hoz, ami lehetővé teszi ellenőrzés of agy hullámok, valamint a szív aktivitása. Ezenkívül rögzítik a mozgás aktivitását és a légzés áramlását. A beteg néhány kérdőívet is kap, és különféle vizsgálatoknak vetik alá - például a tanítvány A szélességet az éjszaka folyamán vagy a koncentrálóképességet mérik monoton tevékenységek során - amelyek szintén információt nyújtanak éjszakai és nappali alvásáról. Ha minden eredmény rendelkezésre áll, egy tapasztalt alvóorvos diagnosztizálhatja a „hiperszomniát”. Ha lehetőség van szerves okra, az alvás laboratóriumban végzett vizsgálatokat belgyógyászat vagy pszichiátriai diagnosztika követi. A hiperszomnia lefolyása nagyban változik. Enyhe hiperszomnia esetén a beteg általában nem szenved a álmatlanság, és gyakran még betegségként sem érzékeli. Csak akkor, ha az érintett személy napi ritmusa zavart vagy másodlagos betegségek - például szív- és érrendszeri problémák - jelentkeztek az éjszakai alvás zavara miatt, az érintett személy észleli a betegséget.
Szövődmények
A legtöbb esetben hiperszomnia középkorú férfiaknál jelentkezik. Ebben az esetben az érintett személy valódi alvásfüggésben szenved. Ha a magas alvásigény napi szinten nem teljesül, a beteg rosszul érzi magát, vagy ingerültebbé válik. A hipersomnia negatív hatással van a beteg pszichéjére is, és általában más pszichológiai panaszokkal társul. A páciens alvása nagyon mély és sokáig tart. Gyakran nehéz felkelni. Nem ritka, hogy az érintettek is szenvednek alvászavarok és ezért más rendszertelen időben alvást igényelnek. A mindennapi életet a hiperszomnia megzavarja, és megnehezíti a beteg számára. Sok esetben már nem lehet munkát végezni vagy normál tevékenységet végezni. Ezenkívül a beteg tapasztalhat szív vagy keringési problémák, és legrosszabb esetben halál is bekövetkezhet. A hiperszomnia kezelése általában ok-okozati és nem vezet különleges szövődményekhez. Azt azonban nem lehet megjósolni, hogy az alapbetegség milyen könnyen kezelhető. A legtöbb esetben azonban a várható élettartam nem csökken.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
Magasabb fizikai vagy érzelmi igények idején a fokozott alvásigény természetes. Ezekben az esetekben nincs szükség orvoslátogatásra, mert általában a normális alvási szokások automatikusan létrejönnek a helyzet sikeres kezelése után. Feltéve, hogy az alvásigény nem haladja meg a napi kilenc-tíz órát, nincs ok aggodalomra. Orvoslátogatásra van szükség, ha az alvásigény növekszik, vagy ha érthető ok nélkül történik. Ha a megfelelő éjszakai alvás ellenére az érintett fáradtnak és fáradtnak érzi magát még könnyű feladatok elvégzése esetén is, orvoshoz kell fordulni. Ha az alvási panaszok több hónapig fennállnak, ajánlott orvoslátogatás is. Ha hirtelen alvási roham következik be, ezt szokatlannak tekintik. Ha a mindennapi vagy szakmai feladatok ellátását váratlan elalvás szakítja meg, az érintettnek segítségre van szüksége. Ha az érintett személy kábult, depressziós hangulatot mutat, tartós figyelemhiányban szenved, vagy csak homályosan ismeri a környezeti hatásokat, meg kell látogatni az orvost. Ha lélegző rendellenességek fordulnak elő, az alvás megszakításai gyakoribbak, vagy az érintett személy a jó alváshigiéné ellenére soha nem érzi magát fittnek, ellenőrzések ajánlottak. A tápanyaghiány mellett az alvás laboratóriumának eredményei segíthetnek az ok megtalálásában.
Kezelés és terápia
Mivel az alvásfüggőség általában egy másik eredménye feltétel, fontos kezelni az okot. Az alvási apnoét, a hiperszomnia egyik leggyakoribb okát, általában az váltja ki elhízottság vagy beszűkült légutak. Ha ez az alvási apnoe oka, ez általában segít a fogyásban, illetve a légutak műtéti korrekciójában vagy kiszélesítésében. Ezenkívül segíthet az érintett személynek az éjszakai alvás során légzőmaszk viselésében, amely támogatja a légzést és ezáltal megakadályozza a légzés abbahagyását. Rendkívül ritka esetekben súlyos hypersomnia esetén gyógyszerek adhatók be. A gyógyszerek - mind amfetaminok - legyőzheti az alvásfüggőséget, de rendkívül nagy függőségi potenciállal rendelkezik. Az öngyógyítás erősen nem ajánlott.
Kitekintés és előrejelzés
A hipersomnia prognózisa a jelenlegi okhoz, valamint a beteg általános diagnózisához kapcsolódik. Ha az érintett személy mentális rendellenességben szenved, például szorongásban, rögeszmés-kényszeres betegség, depresszió, vagy szenvedélybetegség, fennáll annak a veszélye krónikus betegség progresszió. A tünetek enyhítése általában csak a mentális betegségek kezelik, és javul az érzelmi stabilitás. Abban az esetben rák, a kiváltó daganat gyógyulása szükséges a hiperszomnia csökkentéséhez vagy teljes remitálásához. A gyógyulás gyakran csak néhány év után következik be. terápia és visszaesési időszakok kísérik. Ha a beteg krónikus vagy progresszív betegségben szenved, mint pl Parkinson kór or sclerosis multiplex, a hiperszomnia felépülésének esélye alacsony. Az alapbetegség előrehaladtával a meglévő kísérő tünetek megnyilvánulnak. Súlyos esetekben a beteget veszélyeztetheti a tünetek növekedése. Ha a hiperszomnia a meglévő élet és a kísérő körülmények miatt vált ki, akkor a mindennapi folyamatok vagy a környezeti hatások változhatnak vezet a beteg panaszainak mentessége. Ilyen esetekben felül kell vizsgálni és optimalizálni kell az alváshigiéniát. Az alvási panaszok enyhüléséhez gyakran szükséges a napi rutin emberi szükségletekhez történő igazítása, valamint a mindennapi kihívásokkal szembeni mentális hozzáállás megváltoztatása.
Megelőzés
Maga a hipersomnia nem akadályozható meg. Mivel ez általában egy másik következménye feltétel - gyakran alvási apnoe miatt elhízottság - tanácsos figyelni az alacsony testsúlyra. A túlzott mértékű tartózkodástól alkohol a fogyasztás hasznos, csakúgy, mint a következetes tartózkodása szerek és egészséges diéta.
Utógondozás
A hiperszomniában szenvedő betegek esetében a nyomon követés során különös figyelmet kell fordítani az alváshigiénés szabályok betartására. Ez magában foglalja mindenekelőtt a nappali-éjszakai ritmus kontrollált előrehaladását az alvás-ébrenlét ritmusának betartásával együtt. Alvásmegvonás kerülni kell az alváshiányt. Az alvás-ébrenlét ritmust egyedileg kell beállítani és az adott beteghez igazítani. Ily módon az optimális alvási és ébrenléti fázisok szilárdan meghatározhatók a 24 órás napi rutinban. Az alvási fázisoknak a nappali szakaszban kivételnek kell lenniük, és ezeket a beteg viselkedésével és szokásaival is össze kell hangolni. Alvás-ébrenlét vagy fáradtság-wake napló ajánlott. Ez megkönnyíti a beteg számára, hogy tevékenységeit a mindennapokban értelmes és hatékony módon illessze be. A rutin részét képező tevékenységek és feladatok például átkerülhetnek a nappali álmosság fázisaiba. Ezenkívül az egészséges életmód rendkívül fontos a hiperszomniában szenvedő betegek számára. Alkohol fárasztó hatása miatt abszolút kerülni kell. Meglehetősen könnyű, alacsony szénhidráttartalmú diéta a nap folyamán több kis ételre elosztva ajánlatos. Az utógondozás magában foglalja a közvetlen családtagok és a társadalmi környezet tájékoztatását is. A páciens további életének megtervezése, például az oktatás, az átképzés vagy a szakma szempontjából is meghatározó szerepet játszik a hiperszomniával való együttélésben.
Mit tehetsz te magad
Ha nagy az alvásigény, az érintettnek különféle óvintézkedéseket kell tennie a szövődmények vagy a balesetek fokozott kockázatának elkerülése érdekében. Az alvásigény csökkenti a szokásos teljesítményt és a társadalmi életben való részvétel csökkenéséhez vezet. A szakmai és társadalmi életben tapasztalható konfliktusok csökkentése érdekében a szoros környezetből származó embereket tájékoztatni kell a problémákról. A betegség tüneteit gyakran a megnövekedés okozza feszültség és elégedetlenség. Felül kell vizsgálni és optimalizálni kell az általános életmódot. Javítani kell az ételbevitelt, és gazdagnak kell lennie benne vitaminok valamint a rost. Túlsúly kerülni kell, és a kellő testmozgás vagy sporttevékenység elősegíti az általános jólétet. Az alkoholfogyasztás ill nikotin el kéne kerülni. Stimulánsok formájában szerek illetve a gyógyszerek túlzott használatát is kerülni kell. Az alváshigiéniát az érintett személy igényeinek megfelelően kell módosítani. Az alvási laboratórium meglátogatása hasznos és nagyon informatív. Meg kell szüntetni a pihenés és a gyógyulás szakaszában fellépő zavarforrásokat. A napi rutinnak lehetőleg jól felépítettnek és rendszeresnek kell lennie. Hirtelen alvási rohamok esetén meg kell szüntetni a veszélyforrásokat. A közúti forgalomban való részvétel nem történhet kísérő nélkül. A magas sérülésveszélyt jelentő tevékenységeket szintén nem szabad felügyelet és védőruházat nélkül végezni.
