Hyperalgesia: okok, kezelés és segítség

A hiperalgéziában szenvedő betegek enyhén fájdalmas ingereket tapasztalnak nagyobb intenzitással. Ez a csökkentés fájdalom a küszöböt vagy a központi, vagy a perifériás közvetíti idegrendszer. Terápia konzervatív kezelési lépések biztosítják, mint pl fájdalom kezelése.

Mi a hiperalgézia?

Fájdalom a küszöb változó mennyiség, ezért ingadozásnak van kitéve. Az emberek ennek következtében különböző fájdalomküszöbökkel rendelkeznek. A fájdalom észlelése a nociceptorok feladata. Az érzékeny idegsejtek ezen szabad idegvégződései a gerincvelő minden, a fájdalomra érzékeny szövetben megtalálható. Ennek megfelelően a nociceptorok felszíni fájdalmat, mély fájdalmat és a szervekben jelentkező fájdalmat észlelik. A Noziz-receptorok változó érzékenysége magyarázza a személyfüggő fájdalomküszöböt. A fájdalomküszöb megfelel annak az ingerküszöbnek, amely a nociceptorok kialakulását okozza akciós potenciál. Ez a küszöb nemcsak rostfüggő és egyedi változásoknak van kitéve, hanem kórosan változhat a különböző betegségek összefüggésében is. A hiperalgézia kifejezés alatt az orvostudomány túlzott fájdalomérzékenységre utal, amely abnormálisan erős választ eredményez a fájdalmas ingerekre. A fájdalmas ingerek lehetnek nyomás, hideg, hő, vagy gyulladás. A hiperalgézia a hiperesztéziák közé tartozik, és így az inger túlérzékenységek közé tartozik.

Okok

A hiperalgézia az októl függően elsődleges és másodlagos változatra oszlik. Az elsődleges hiperalgézia mindig jelen van, ha a perifériás idegrendszer közvetíti a túlérzékenységet. A másodlagos hiperalgézia viszont megfelel a központilag közvetített túlérzékenységnek, és így a központi idegrendszer mint annak alapja. Az elsődleges hiperalgézia túlzott ingerreakciót eredményez azáltal, hogy csökkenti a perifériás idegrendszer nocicepciójának küszöbét. A hiperalgézia ezen formája elsősorban a iránti túlérzékenységet foglalja magában hideg ingerek és hőingerek. A másodlagos hiperalgézia általában a mechanikai ingerek iránti túlérzékenységként jelentkezik. Az idegrendszer különféle betegségei társulhatnak a hiperalgéziával. A fájdalomérzékenység kóros változásának leggyakoribb elsődleges oka az idegrendszer elváltozásait követő neuropátiás fájdalom szindróma. A hiperalgézia alapvetően csupán tünet, nem pedig maga a betegség, és így összefüggésbe hozható például polineuropátiák, herpesz zoster, Sudeck-kór, MS vagy ütés. A hiperalgéziában szenvedő betegek túlzott reakcióval reagálnak az alig fájdalmas ingerekre. Fontos itt megjegyezni, hogy a fájdalmat okozó ingerek valóban fájdalmas ingerek. Egy másik személy ezért az ingereket is fájdalmasnak értékelné, de intenzitásukat lényegesen kisebbnek érzékelné, mint a hiperalgéziában szenvedő betegeket. Ebben az összefüggésben meg kell különböztetni az allodiniát a hiperalgéziától. Az allodynia páciensei, ellentétben a hiperalgéziával, fájdalomérzetben szenvednek egy olyan ingerre reagálva, amely a legkevésbé sem fájdalmas. Például fájdalmat éreznek, ha tollal simogatják őket. Ez nem igaz a hiperalgéziában szenvedő betegekre. A hiperalgézia okától függően a tünet sok más tünettel társul. A fájdalomérzet típusa az elsődleges októl is függ. Például neuropátiás fájdalom-szindrómában a fájdalom támadásként hajt be, és általában tompa.

Ezzel a tünettel járó betegségek

  • polyneuropathia
  • Övsömör
  • Sudeck-kór
  • fibromyalgia
  • A szklerózis multiplex
  • ütés

A betegség diagnózisa és lefolyása

A hiperalgéziára vonatkozó első nyomokat az orvos a kórtörténet. A kezdeti gyanú megerősítésére neurológiai vizsgálatot végeznek. A diagnosztikai eljárás részeként a bőr például törött fapálcával könnyedén elgázolják. A hiperalgéziában szenvedő beteg ekkor túlzott fájdalomra panaszkodik. Az érzéketlenség okának felmérése érdekében elsősorban képalkotó technikákat alkalmaznak. A központi idegrendszer elváltozásai és az ezeken alapuló neuropátiás szindróma például MRI-vel tisztázható. A hiperalgéziában szenvedő betegek prognózisa az érzékszervi zavar elsődleges okától függ. A központi idegrendszeri elváltozások prognosztikailag kevésbé kedvezőek, mint a fájdalomküszöb perifériásan közvetített csökkenése, mert a központi idegrendszer nem regenerálódhat.

Szövődmények

A hiperalgézia vagy a túlzott fájdalomérzékenység gyakran neuropátiás fájdalom-szindrómából ered. Ez a központi vagy perifériás idegrendszer károsodásából eredő fájdalomra utal. Így a hiperalgézia önmagában nem betegség, hanem tünet. Ilyen például övsömör (herpesz zoster). Komplikációkként különféle szervek érintettek lehetnek, ideértve például a betegség behatolását a agy (agyvelőgyulladás) vagy a agyhártya (agyhártyagyulladás), hanem a szemen és ritka esetekben a fülön is. A legrosszabb esetben akár vezet bénulásra. A neuropátiás fájdalom szindróma egyéb betegségei polineuropátiák, illetőleg a idegek, melyik tud vezet nak nek [[Cukorbetegség mellitus |Cukorbeteg láb, azaz a lábérzet csökkenése és a cukorbetegek számára fennálló veszély vezet észrevétlenül sebek, ami akár oda is vezethet amputálás. További, szív támadások történhetnek, amelyek észrevétlenek maradnak, mert az érzékenyek idegek nem működnek megfelelően. A szklerózis multiplex (SM) szintén hiperalgéziához vezethet, és jellegzetes szövődmények léphetnek fel. A betegség előrehaladtával izomgyengeséghez és a későbbi években fogyatékossághoz vezet, ami hosszú távú ápolás, valamint vizelet- és székletürítés szükségességét eredményezi. inkontinencia. Ezt tetézhetjük demencia, személyiségváltozás és csökkent tanulás képességét.

Mikor kell orvoshoz fordulni?

Az, hogy a meglévő hiperalgéziában szenvedőknek milyen mértékben kell orvoshoz fordulniuk, részben az ő szubjektív lelkiállapotától függ. Mivel a hiperalgézia átlagon felüli érzékenységet jelöl a fájdalomra, az érintettek gyakran nagyon szenvednek tőle. Ez azért van, mert itt nemcsak a sérülések vagy a bántalmazás váltja ki a túlzott fájdalmat, hanem a már testi ingerek is, például a hő, hideg és nyomás. Természetesen a hiperalgéziában szenvedők rendkívül szenvednek a sok betegséggel járó szokásos fájdalomtól is, amelyet általában kellemetlennek, de elviselhetőnek tartanak. A hiperalgézia nem önálló betegség, hanem szindróma, általában a fájdalomra adott fokozott idegi érzékenység miatt. A hiperalgézia kezelésére az érintett személy a legjobban egy neurológus kezébe kerül. Megpróbálja enyhíteni a fájdalmat. Ezenkívül tippeket fog adni betegének a mindennapi élet megszervezéséhez a hiperalgézia hatásainak lehető legnagyobb mértékű korlátozása érdekében. Ugyanakkor a szakember tisztázza azt is, hogy a hyperalgesia nem egy súlyos kezelést igénylő betegségen alapul-e, például a idegek maguk. Ha a hiperalgéziában szenvedő beteg akutan fájdalommal járó betegségben szenved, mint pl befolyásolja val vel fejfájás vagy fogfájás, természetesen a kezelő belgyógyászt vagy fogorvost is fel kell hívni, ideális esetben a neurológussal együttműködve.

Kezelés és terápia

A hiperalgézia kezelése a konkrét októl függ. A fájdalomküszöb perifériás közvetítésével történő csökkentése okozati úton kezelhető, és gyógyítható lehet. fájdalom kezelése konzervatív kezelési megközelítéseket kínál. Amikor a hiperalgézia károsodással jár idegsejt anyagcsere, ismétlődő idegtömbök felhasználása helyi érzéstelenítők előfordulhat. Folyamatos változat szintén lehetőség beültetett katéterek formájában. Így a fájdalom ingerének vezetése egyrészt megszakad. A vegetatív idegek viszont blokkolódnak, így vér növekszik a nyomás és javul a zavart anyagcsere. A kanülön keresztül folyamatos érzéstelenítő katétereket ültetnek be. A központi idegi elváltozások, mint a hiperalgézia eredete, alig állnak rendelkezésre kezelési lehetőségek. Ebben az esetben a kezelés csak tüneti lehet, mivel a központi idegrendszer okozati elváltozása nem fordítható meg. Ezért a tüneti terápia egy neuropátiás fájdalom-szindróma általában konzervatív farmakológiai kezelésnek felel meg, amely magában foglalhat olyan gyógyszercsoportokat, mint pl antidepresszánsok, görcsoldók, opioidok és aktualitások, mint pl lidokain or kapszaicin. A tapasztalatok azt is kimutatták, hogy a test fájdalomküszöbe csökken, amint az ember nagy fájdalmat érez. A hyperalgesia-betegeknek természetesen nem szabad fájdalomhelyzeteket kiváltaniuk, azonban nem szabad őket sem túlzottan elkerülniük.

Kitekintés és előrejelzés

Hiperalgesia esetén az életminőség súlyosan csökken. Az érintett személyek még az enyhe fájdalmat is nagyon intenzíven érzik, ami negatív hatással van a mindennapi életre. A hiperalgéziát az orvos viszonylag jól tudja azonosítani, ha enyhe ingert alkalmaz a bőr. Ebben az esetben az érintett súlyos fájdalomról panaszkodik, amely valójában nem fordul elő. MRI segítségével további vizsgálatok végezhetők, amelyekkel azonosítható a hiperalgézia oka. A kezelés sokféle módon végezhető, és nagymértékben függ a hiperalgézia okától. Sok esetben az ingerek korlátozhatók fájdalom kezelése. Katétereket is be lehet helyezni az érintett egyénekbe, hogy megszakítsák a fájdalomvezetést, miközben enyhítik a tüneteket. Egyes esetekben, antidepresszánsok a fájdalom pszichológiai érzéseinek csökkentésére is használják. Általában nem lehet megjósolni, hogy sikerrel jár-e a kezelés. Ez nagymértékben függ attól is, hogy a beteg mennyi ideig panaszkodik hiperalgéziáról, és mennyire elterjedt. A hiperalgézia megelőzhető egészséges életmóddal.

Megelőzés

A hiperalgézia a központi vagy perifériás idegrendszer károsodásának tünete. A hiperalgézia csak annyiban akadályozható meg, hogy a központi idegrendszer elváltozásai vagy a perifériás elváltozások megelőzhetők legyenek. Például, mivel a tünet agyvérzéshez és egyéb állapotokhoz kapcsolódik, a megelőző lépések magukban foglalják az óvintézkedéseket a stroke elkerülése érdekében.

Itt tudod megtenni magad

Az enyhe fájdalmat is olyan mértékben érzékelik a szenvedők, hogy életminőségük jelentősen szenved. Mivel a diagnózis nem mindig könnyű, a betegeken gyakran nem lehet elég gyorsan segíteni. Az orvos nem érezheti betegének fájdalmát, ezért csak a megfelelő idegeken fellépő ingerek segítenek. Ezt követően MRI segítségével gyorsan meghatározható a betegség oka. A sikeres diagnózis után meg kell fontolni a differenciált kezeléseket, amelyek szintén különböző prognózisokat hoznak. Gyakran egyéniség fájdalomterápia máris lehetővé teszi a panaszok nélküli jövőt. Egy másik nagyon hasznos terápia a fájdalom átadásának megszakadása. Ebben az esetben egy katétert tartósan behelyeznek, amely véglegesen csillapítja a fájdalmat, enyhítve ezzel a megfelelő tüneteket és jelentősen javítva az életminőséget. Antidepresszánsok csökkentik a pszichológiailag kiváltott fájdalomérzékenységet. Nagy sikert lehet ezzel is elérni, és az érintett fájdalommentesen élheti meg a mindennapokat. Azt azonban, hogy az életminőség javulása minden esetben elérhető-e, elvileg nem lehet megjósolni. A hiperalgézia kezelésének sikere szempontjából fontos, mint sok más betegség esetében is, a korai diagnózis és a betegség nagy terjedése. Általános megelőző intézkedésként az általában egészséges életmód a legjobb előfeltétel.