A hasnyálmirigy hormonjai

Bevezetés

A hasnyálmirigy hormonjai a következők:

  • Inzulin
  • A glukagon
  • Szomatosztatin (SIH)

Oktatás

Oktatás: A hormonok of a hasnyálmirigy az úgynevezett Langerhans-sejtekben termelődnek, ahol három különböző típus ismert: Az alfa-sejtekben a hormon glükagon termelődik a béta sejtekben inzulin és a delta sejtekben szomatosztatin (SIH), ahol ez a három különböző hormonok befolyásolják egymást gyártásukban és kiadásukban. A béta-sejtek körülbelül 80% -ot, az alfa-sejtek 15% -ot, a többi pedig a delta-sejteket tesznek ki. A hormon inzulin mivel a hasnyálmirigy-hormon egy fehérje (peptid), amely összesen 51 aminosavból áll, amelyek A és B láncra vannak osztva.

Inzulin egy prekurzor fehérjéből, pro-inzulinból áll elő, miután egy fehérjmaradék (C-lánc) elszakadt. Ennek a hormonnak a receptora négy alegységből (heterotetramer) áll, és a sejt felszínén helyezkedik el. - alfa-,

  • Beta és
  • Delta sejtek.

Szabályozás

A hormonok of a hasnyálmirigy főként a vér cukor és étkezési fehérje. A zsírsavszint kevesebb szerepet játszik a hormonok szekréciójában. Magas vér a cukorszint elősegíti az inzulin szekréciót, míg az alacsonyabb szint elősegíti glükagon kiadás.

Mindkét hormont stimulálják az étkezési fehérje (aminosavak) bomlástermékei és az autonóm is idegrendszer. A szimpatikus idegrendszer elősegíti glükagon felszabadulás noradrenalinon keresztül, míg a paraszimpatikus idegrendszer elősegíti az inzulin felszabadulását acetilkolin. A testzsírból származó szabad zsírsavak gátolják a glükagon szekrécióját, de elősegítik az inzulin felszabadulását.

Ezenkívül az inzulin felszabadulását befolyásolják a gyomor-bél traktus egyéb hormonjai (pl. Szekretin, GLP, GIP), mivel ezek a hormonok érzékenyebbé teszik a béta sejteket a glükózra, és ezáltal fokozzák az inzulin szekrécióját. Gátló hormonok is léteznek, például amilin vagy pankreatosztatin. Vannak más anyagok is, amelyek szabályozzák a glükagon szintjét és elősegítik a glükagon (gyomor-bél traktus hormonjai) felszabadulását, vagy gátolják annak felszabadulását (GABA).

A hormon szomatosztatin felszabadul, ha fokozott a cukor-, fehérje- és zsírsav-készlet, és gátolja mind az inzulin, mind a glükagon felszabadulását. Továbbá más hormonok kényszerítik ennek a hormonnak a felszabadulását (VIP, szekretin, kolecitokinin stb.).

Funkció

A hormonok a hasnyálmirigy főleg a szénhidrát anyagcserét (cukrot) befolyásolja. Továbbá részt vesznek a fehérje és a zsír anyagcserét és egyéb fizikai folyamatok.

Az inzulin hatása

A hormon inzulin csökken vér a cukorszint úgy, hogy felszívja a glükózt a vérből a sejtekbe (különösen az izom- és zsírsejtekbe), ahol a cukor lebomlik (glikolízis). A hormon elősegíti a cukor tárolását a máj (glikogenezis). Ezenkívül az inzulin anabolikus hatást fejt ki, vagyis általában „felépíti” a szervezet anyagcseréjét és serkenti az energia szubsztrátok tárolását.

Például elősegíti a zsírok képződését (lipogenezis), és így lipogén hatást fejt ki, és fokozza a fehérje raktározását, különösen az izmokban. Ezenkívül az inzulin a növekedés (longitudinális növekedés, sejtosztódás) támogatását szolgálja, és befolyásolja a kálium egyensúly (kálium inzulin általi felvétel a sejtbe). Az utolsó hatás a szív ereje a hormon által.

Általánosságban elmondható, hogy a glükagon egyszerűen kifejezve az inzulin „antagonistája” azáltal, hogy emeli az inzulint vércukor szint. Terápiásán alkalmazható súlyos, életveszélyes hipoglikémia esetén. A glükagont a köznyelvben gyakran „éhséghormonnak” nevezik.

Termelés és felszabadulás A peptid hormont a hasnyálmirigy Langerhans-szigeteinek A-sejtjei termelik, és 29 aminosavból áll. A glükagon felszabadul a véráramba, amikor a vércukor szint csökken, de akkor is, ha az aminosavkoncentráció nő és a szabad zsírsavak csökkennek. Az emésztőrendszer egyes hormonjai szintén elősegítik a glükagon felszabadulását.

A szomatosztatinmásrészt gátolja a szekréciót. Hatások A glükagon kezdetben testünk energiatartalékainak mozgósítását célozza. Elősegíti a zsír lebontását (lipolízis), a fehérje lebontását, a glikogén lebontását (glikogenolízis), különösen a májés a cukor kivonása aminosavakból.

Összességében a vércukor szint emelhető. Ezenkívül megnövekedett mennyiségben termelődnek a ketontestek, amelyek hipoglikémia esetén alternatív energiaforrásként, például idegrendszerünk számára felhasználhatók. Glükagon hiány Ha a hasnyálmirigy károsodik, előfordulhat glükagon hiány.

Valószínűbb azonban, hogy egyidejűleg inzulinhiányról van szó. Ennek oka, hogy az izolált glükagonhiány általában nem vezet mély rendellenességekhez, mivel a szervezet ezt könnyen képes kompenzálni feltétel például az inzulinszekréció csökkentésével. A glükangon feleslege Nagyon ritka esetekben a Langerhans sejt szigetek A-sejtes daganata felelős a túlzott glükagonszintért a vérben.

Az általános inzulin a szervezetünk központi metabolikus hormonja. Szabályozza a cukor (glükóz) felszívódását a test sejtjeiben, és ebben is fontos szerepet játszik cukorbetegség mellitus, más néven „cukorbetegség”. Kialakulás és szintézis A hasnyálmirigyben található Langerhans-szigetek B-sejtjeiben az A és B láncból álló 51 aminosav hosszú peptid hormon inzulin keletkezik.

A szintézis során az inzulin inaktív prekurzorokon (preproinsulin, proinsulin) halad át. Így a C-peptid elszakad a proinzulintól, amelynek manapság jelentős jelentősége van a diagnózisban cukorbetegség. Felszabadulás Az emelkedő vércukorszint az inzulin felszabadulásának legfontosabb kiváltója.

A gyomor-bél traktus egyes hormonjai, például a gasztrin, szintén serkentően hatnak az inzulin szekréciójára. Hatások Elsősorban az inzulin stimulálja sejtjeinket (különösen az izom- és zsírsejteket), hogy energiadús glükózt szívjanak fel a vérből, ezáltal csökkentve a vércukorszintet. Ezenkívül elősegíti az energiatartalékok létrejöttét: a glikogén, a glükóz tárolási formája egyre inkább raktározódik máj és az izom (glikogénszintézis).

Ezen kívül, kálium és az aminosavak gyorsabban felszívódnak az izom- és zsírsejtekben. Cukorbetegség mellitus és inzulin Inzulin és diabetes mellitus sok szempontból szorosan kapcsolódnak egymáshoz! Mind az 1., mind a 2. típusú cukorbetegségben ennek a fontos hormonnak a hiánya a fő ok.

Míg az 1. típust a Langerhans inzulintermelő szigeteinek pusztulása jellemzi, a 2. típust a testsejtek inzulin iránti csökkent érzékenysége jellemzi. Az elmúlt években a 2-es típusú cukorbetegség gyakorisága jelentősen megnőtt. Becslések szerint Németországban most minden 13. ember szenved a betegségben.

Túlsúly, a magas zsírtartalmú táplálkozás és a testmozgás hiánya nagy szerepet játszik a fejlődésében. Manapság az emberi inzulin mesterségesen előállítható és felhasználható a terápiára diabetes mellitus. Ily módon garantálható a vércukorszint létfontosságú csökkentése és a sejtek energiaellátása.

Erre a célra a betegek egy kis tűvel („inzulin toll”, „inzulin toll”) injektálják a bőr alá a hormont. A szomatosztatin a hormonrendszerünk „gátlója”. A számos hormon (pl. Inzulin) felszabadulásának gátlásán túl a szakértők feltételezik, hogy messenger anyagként (transzmitterként) játszanak szerepet a agy.

Különösen a hormon szenved a növekedési hormon ellenféleként kifejtett hatásától szomatotropinnal. A szomatosztatint testünk számos sejtje termeli. A hasnyálmirigy D sejtjei, a gyomor és a vékonybél, valamint a hypothalamus szomatosztatint előállítani.

14 aminosavval nagyon kicsi peptid. Az inzulinszekrécióhoz hasonlóan a vér magas vércukorszintje játszik nagy szerepet. De a protonok (H +) magas koncentrációja is a gyomor, valamint a gasztrin emésztő hormon növekvő koncentrációja elősegíti a felszabadulást.

Végül a szomatosztatin egyfajta „univerzális féknek” tekinthető a hormonrendszerben. Gátolja az emésztési hormonokat, pajzsmirigy hormonok, glükokortikoidok és a növekedési hormonok. A szomatosztatin csökkenti a gyomornedv és a hasnyálmirigy enzimek.

Gátolja a gyomor kiürülését és ezáltal csökkenti az emésztési aktivitást. - Inzulin

  • A glukagon
  • TSH
  • A kortizol
  • Somatotropin
  • Gasztrin. A mesterségesen előállított, oktreotid nevű szomatosztatin a modern orvostudományban felhasználható egyes betegségek kezelésére. Az oktreotid kezelhető acromegalia, a hatalmas növekedés orr, fül, áll, kéz és láb.