hashajtók (hashajtók) mind olyan anyagok, amelyek felgyorsíthatják a székletürítést és ezáltal segíthetnek székrekedés (székrekedés). Az egyik beszél székrekedés amikor hosszabb ideig a székletürítés legfeljebb hetente háromszor fordul elő, és csak nagy nyomással lehetséges. A kémiai mellett hashajtók, a természetes otthoni gyógymódok is segíthetnek székrekedés. Összehasonlítva hashajtók, általában jobban tolerálhatók és kevesebb mellékhatásuk van. Egyébként a hashajtókat mindenképpen csak a székrekedés kezelésére szabad használni, és nem a fogyásra.
Hogyan működnek a hashajtók
A hashajtókat évezredek óta ismerik. Például a székrekedést kezelték ricinusolaj egészen az ókori Egyiptomig. A hashajtókat még ma is széles körben használják, körülbelül kilencmillió német vesz rendszeresen hashajtót, körülbelül harmada naponta is igénybe veszi a hashajtókat. Az emésztés során víz fokozatosan kivonják a vastagbél elég folyékony székletéből. Ez a széklet megvastagodik és szilárdabbá válik. A legtöbb hashajtó ezen a ponton indul: vagy biztosítják, hogy a víz akadályozza a székletből való vízkiválasztást, vagy elősegíti a víz ürülését a székletbe. Ennek eredményeként a széklet lágyabbá válik, nyereséget kap kötet és könnyebben ürülhet.
A hashajtók alkalmazása
A hashajtókat szájon át, vagy közvetlenül a bélbe lehet helyezni. Kúp vagy beöntés alkalmazása esetén a hashajtók általában nagyon gyorsan működnek. Szájon át történő bevitel esetén viszont sokkal hosszabb ideig tart, mire a hatás bejön: A legjobb, ha a tablettát este alszik, mielőtt alszik, mivel a hatás csak hat-tíz óra múlva jelentkezik, attól függően, hogy hashajtó. Ha a hashajtó először kell szem előtt tartani, hogy a szokásosnál hosszabb ideig tarthat a következő bélinger, miután a bél teljesen kiürült. Az emberek azonban gyakran tévesen úgy vélik, hogy a bél az első alkalom után is blokkolva van, és a hashajtó máskor. A hashajtó alkalmazásának pontos módja, valamint a kockázatok és a mellékhatások attól is függ, hogy milyen típusú hashajtó. A hashajtókat általában a következő kategóriákba sorolják:
- Duzzadó és tömegnövelő szerek
- Ozmotikus hatású hashajtók
- Hidragóg hashajtók
- Kenőanyag
Az alábbiakban részletesebb információkat talál az egyes hashajtókról.
Duzzadó és töltőanyagok
A duzzadó és tömegnövelő szerek közé tartozik például a búzakorpa, lenmag, agar-agar vagy psyllium. Ezek mind növényi eredetűek. A duzzadók felszívódnak víz a belekben és megduzzad. Ez növeli a széklet mennyiségét, és a széklet lágyabbá válik. Annak érdekében, hogy a duzzadó szerek elegendő vizet szívjanak fel, különösen fontos, hogy elegendő mennyiségű italt fogyasszanak. Ez azért van, mert ha a vízben túl kevés a víz emésztőrendszer, az tud vezet nak nek bélelzáródás a legrosszabb esetben. A duzzadó szerek előnye, hogy lokálisan hatnak a bélben, és alig vannak mellékhatásaik. A duzzadó szerek bevitele azonban okozhat puffadás. Ezenkívül nem mutatnak hatást a bél szerves betegségei esetén. A duzzanatokat csak szájon át lehet bevenni.
Ozmotikus hashajtók
Az ozmotikusan ható hashajtók csoportjába tartozik laktóz, laktulóz, Epsom sók, Glauber sója és szorbit. Megpuhítják a székletet a víz belekötésével. A megnövekedett széklet kötet kiváltja a széklet ingerét. Ezenkívül a széklet könnyebben ürülhet ki a lágyabb állag miatt. Csakúgy, mint a töltőanyagok és töltőanyagok szedésekor, az ozmotikusan ható hashajtóknál is fontos a megfelelő folyadékbevitel. Az ozmotikus hatású hashajtók szájon át bevihetők, vagy közvetlenül a bélbe helyezhetők. Gyakran használják a műtét előtt, mert vezet a bél teljes kiürüléséhez. Hátrány, hogy ozmotikusan ható hashajtók alkalmazásakor gyakran fokozottabb veszteség is tapasztalható ásványok és a vitaminok. Idővel ez megteheti vezet hiánytünetekig. Ezenkívül néhány ozmotikusan ható hashajtót, például Glauber sót nem szabad bevenni magas vérnyomás, mivel különben a magas vérnyomás súlyosbodhat. Ezenkívül kölcsönhatásba léphet bizonyos gyógyszerekkel, például fogamzásgátló tablettákkal.
Hidragóg hashajtó
A hidragogén hashajtók közé tartoznak a növényi szerek, mint pl aloé, rebarbara, lajhár kéreg, és senna levelek, valamint szintetikus hashajtók, mint pl bisacodyl or nátrium pikoszulfát. Az erősen hashajtó ricinusolaj szintén a bélirritáló hashajtók ebbe a csoportjába tartozik. A hidragóg hashajtók megakadályozzák a széklet megvastagodását a vastagbél elősegítve a víz bejutását a bélfalból a bélbe. A csoportba tartozó egyes hashajtók szintén hozzájárulnak a bél saját mozgékonyságának javításához, megkönnyítve ezzel a széklet mozgatását. Antrakinont tartalmazó hashajtók (senna levelek, lajhár kéreg, aloéés rebarbara) gyakran termelnek hasmenés, ami magas víz- és elektrolitveszteséget eredményez. Súlyosan irritálják a beleket, és rákkeltőnek gyanítják őket. Szintetikus hashajtók is okozhatnak hasmenés és a görcsök. Ezenkívül idővel megszokáshoz vezetnek.
Kenőanyagok
A kenőanyagokat közvetlenül a bélbe kell helyezni. Megkönnyítik a megkeményedett széklet ürítését azáltal, hogy a bélfalak csúszók és a széklet lágyabbá válnak. A kenőanyagok közé tartoznak a hashajtók, mint pl kerozin olaj vagy glicerin. A hashajtók glicerinnel történő bevétele súlyos bélirritációt okozhat nyálkahártya. Ügynökök esetén kerozin olaj, az kálium valamint kalcium a szint hirtelen csökkenhet. Ezenkívül a hosszú távú használat károsíthatja a végbél területét és kerozin lerakódhat a testben. Az idegen testek krónikus betegségeket okozhatnak gyulladás a testben, ami hosszú távon a sejtek degenerációját eredményezheti és így rák.
