Hang audiogram: kezelés, hatás és kockázatok

A hang audiogram, más néven hallásgörbe, megmutatja az ember szubjektív hallási képességét, és a fül használja, orr és a torok szakemberei mint vizsgálati lehetőség az audiometriában. A tónusaudiogram által kapott normától eltérõ értékek tájékoztatást nyújtanak a hallászavarok lehetséges okairól. A különböző hangokat, különböző frekvenciákon, fejhallgatón keresztül érzékelik, és hallottként kell azonosítani.

Mi a hang audiogram?

A hang audiogram, más néven hallásgörbe, az ember szubjektív hallását mutatja, és a fül használja, orr és a torok szakemberei, mint vizsgálati eszköz az audiometriában. A hang audiogram a hallás érzetének képszerű megjelenítését tartalmazza, és információt nyújt a hallás képességéről. Így halláskárosodás és meghatározzák a súlyosság tartományát. A hang audiogrammal a szakember elmagyarázza a helyzetet, és intézkedik. A hangaudiogram az egyes hallási küszöbértékek három különböző frekvenciáját érzékeli. Ez a hallási küszöb olyan halvány hangot mutat, hogy alig hallható. A hallási küszöb 0 és 25 között normális. Hang erő vagy a hang intenzitását decibelben, rövidítve dB-ben mérjük és függőleges tengelyen jelenítjük meg. Ha a tengelyt lefelé követik, a hang erősebbé válik. A tengely csúcsán lévő nulla decibel a leggyengébb hang, amelyet egyáltalán hallani lehet. Azoknak, akik nem hallják ezt a hangot, nem kell általában képtelenek érzékelniük a hangokat. A vízszintes tengelyen a hangfrekvenciát, a hangmagasságot Hz-ben, Hz-ben rövidítve mérjük. Logikusan a hangfrekvencia növekszik, amikor jobbra mozog a skálán. A normál beszélgetés 500-3,000 hertz közötti frekvenciát ér el. A jobb fülét piros O, a bal fülét kék X jelöli. Az eltérõ vonalak szín alapján könnyen azonosíthatók, és az egyes fülek hallási küszöbét mutatják. Ha több jelölés 25 decibel alatt van, akkor halláskárosodás lehet jelen. A háttérzaj vagy több ember hangja azonban kihívást jelent az emberi hallás számára, amely megszűri az összes hangot és hangot.

Funkció, hatás és célok

A hangos audiogram értékes információkkal szolgálhat arról, hogy hallási rendellenesség van-e jelen. Az eredmény azt is biztosítja további információ amelyben a frekvenciatartományokban a hangokat már nem lehet teljes mértékben érzékelni. Ily módon a hang audiogram bizonyítékot szolgáltat arra, hogy a hallásvesztés milyen mértékben haladt előre, és szolgálhat a intézkedések részeként vett terápia. Ha a hangaudiogram azt mutatja, hogy a 25 és 40 decibel közötti hangokat nem lehet hallani, akkor enyhe halláskárosodás jelen van. Például az érintettek számára nehéz követni a beszélgetést, ha a háttér hangos, külső zaj jön létre, vagy egyszerre többen beszélnek. 40 és 70 decibel között közepesen súlyos halláskárosodás, ami megnehezíti a betegek számára a beszélgetések megértését általában. A szakember súlyos halláskárosodást diagnosztizál 70 és 95 közötti decibelnél, és a betegeket gyakran javasolják hallókészülék viselésére. 95 decibel feletti nagyon súlyos halláskárosodás esetén AIDS mint például ajak- az olvasás, a jelnyelv vagy az írásbeli tolmács segítsége hasznosnak tekinthető. A hangaudiogram elvégzése magában foglalja a belső fülbe történő átvitel tesztelését. Tíz kilohertz és 125 hertz közötti frekvenciák mérését jelenti egy változónál kötet nulla és 120 decibel között van. A magas tona audiometriában a 20 kilohertz tartományig terjedő tartományt mérik. Ezt a tesztet hangszigetelt kamrában, hallásvizsgálati kabinban hajtják végre, hogy biztosítsák a mérés optimális eredményeit, és elkerüljék a környezetből vagy kívülről érkező zavaró zajokat. Ezek elkerülhetetlenül meghamisíthatják a teszt eredményét. A légvezetési görbét használják a vezetőképes hallásvesztés ellenőrzésére, amely általában a középfül. A belső fül hallási teljesítményét a csontvezetési görbe teszteli. A kötet egyszerre öt decibellel növekszik. Általában a beteg egy gomb megnyomásával vagy valami hasonlóval jelzi a hang érzékelését. A hangaudiogrammal végzett méréskor a vezető halláskárosodás diagnosztizálható a hallásvesztéssel egy időben. Ez a halláskárosodás egyik formája, az úgynevezett kombinált halláskárosodás. A hang audiogrammal a lehető legjobb eredmény elérése érdekében a vizsgált személy együttműködésére van szükség. Csak akkor, ha a személy aktívan együttműködik és ezt meg akarja tenni, a mért értékek tájékoztatása hatékony és optimális további kezelést tesz lehetővé. A hangaudiogram célja természetesen egy meglévő hallászavar megállapítása vagy kizárása, valamint egy már ismert hallászavar romlásának ellenőrzése. A vezetőképes hallászavar mellett létezik szenzineurális hallászavar is, amelyben az érintett személyek különösen érzékenyek a hangos zajokra és túlzottan megijednek. Vályú alakú depresszió a csontvezetési küszöbgörbén egy-négy kilohertz közötti érték jelezheti otosclerosis ha van további vezetési zavar. Ha ez a süllyedés alacsony és közepes tartományba esik, akkor a basszus halláskárosodás, a Meniére-kór, amely társul szédülés, lehet az oka. A magas frekvenciájú esés jellemző az életkorral összefüggő hallásvesztés. Ezért fontos a hangos audiogram segítségével történő pontos pontosítás. A C5 miatt zaj okozta halláskárosodás lehetséges depresszió, egy szenzoros hallásvesztés, és ennek megfelelően tisztázható hangszín audiogram segítségével is.

Kockázatok, mellékhatások és veszélyek

Mivel a hang audiogram az érintett támogatásával készül, az eredmény elsősorban attól függ, hogyan reagál az érintett személy a rá lejátszott hangokra. Ha félreérti az utasításokat, vagy nem igazán érdekli a kezelés, ez következésképpen meghamisítja a mérések eredményeit is. A gyógyszerek, akut betegségek és hasonlók szedése bizonyos körülmények között a hangok audiogramjának végrehajtásának pillanatában megváltoztathatja a hangok érzékelését.