A hüvelykujj megrándulása
A hüvelykujj rángásokra a hüvelykujj izmok önkéntelen, tudatosan nem irányítható, hirtelen összehúzódása jellemző. Ez magában foglalhatja a hüvelykujj mozgását. Ezen kívül egy bizsergés és égő a hüvelykujj érzése kísérheti a mozgást.
A izomrángás változó mértékben kimondható. A jelenség lehet állandó vagy ideiglenes. Az okok sokfélék lehetnek.
Például egy magnézium hiány, pszichológiai vagy fizikai stressz, a gyógyszeres kezelés mellékhatásai és az olyan stimulánsok hatása, mint pl koffein hüvelykujj-rángást okozhat. Ezenkívül a pajzsmirigy diszfunkciója kiválthatja a izomrángás. Ritkábban olyan betegségek, mint pl Parkinson-szindróma, amytropic laterális szklerózis (ALS) vagy sclerosis multiplex (MS) felelősek ezért. Gyakran a hüvelykujj megrándulása ártalmatlan.
Rángatózás elalváskor
rángatózás elalváskor rángatózó mozgások fordulnak elő sok embernél röviddel az alvás megkezdése előtt. Hipnagóg rángatózásoknak is nevezik őket, és nincs betegségértékük. Elsősorban a karok és a lábak izmait, valamint a törzs izmait érinti.
Sok érintett ember azt írja le, hogy látott erős villámot, vagy ha leesett. A németek mintegy 70% -a szerint ilyen rángásokat tapasztalt elalváskor vagy rendszeresen. Annak ellenére, hogy a témával intenzíven foglalkoztak, még nem találtak egyértelmű okot az önkéntelen mozgásokra.
Valószínűleg a agy az ébrenlétből az alvásba való átmenet során végzett tevékenység felelős a jelenségért. A Formatio reticularis a agy amely egyebek mellett irányítja a mozgásszekvenciákat és felelős az izmok gátlásáért az alvási fázis alatt. Ellenkező esetben valóban elvégeznénk azokat a mozgásokat, amelyekről álmodunk, és valószínűleg alvás közben megsérülnénk. Feltételezzük, hogy éppen ez a központ vezet a hipnagóg rángásokhoz az aktivációs fázisban.
Alvásban rángatózó
Az alvás alatti tipikus viselkedést parasomniának nevezzük. Ide tartozik az alvás közbeni rángatózás, amelynek az esetek többségében nincs betegségértéke, és nem érinti az érintett személyt. Csak akkor merül fel probléma a beteg számára, ha az alvást zavarják ezek a viselkedések.
A kontrollálatlan izommozgások általi folyamatos ébredés nehézségeket okozhat az elesésben és az elalvásban. Ennek eredményeként a testből hiányzik a helyreállítási szakasz, ami negatív hatással lehet a testi és szellemi képességekre. A koncentráció szenved alváshiány, amely hatással lehet a munka és a társadalmi életre.
Azon betegségek mellett, amelyek az ébrenléti szakaszban is rángáshoz vezethetnek, vannak más klinikai képek, amelyek nehézségeket okoznak a betegnek, különösen este és éjszaka, például nyugtalanul láb szindróma. Stressz tényezők is fontos szerepet játszik. Nemcsak rontják az alvás minőségét, hanem izomrángásokhoz is vezetnek a idegrendszer. A drogok és az alkohol kellemetlen rángásokhoz, ill görcsök, különösen túlzott fogyasztás esetén, amelyek különösen észrevehetők a pihenés alatt.
