A húgycső szűkület, vagy a húgycső szűkülete a húgycső (húgycső átjárása), amely veleszületett vagy szerzett lehet, és amelyet általában műtéti úton kezelnek. Főként a férfiakat érinti az igazi húgycső-szűkület.
Mi az a húgycső szűkület?
A. Veleszületett vagy szerzett szűkülete húgycső hívják a húgycső szűkület. Ebben az összefüggésben meg kell különböztetni a hegesedés szűkülete által okozott húgycső szűkületeket a szűkületektől ( jóindulatú prosztata hiperplázia (nagyított prosztata). Leggyakrabban a szűkületek a prosztatában, a membránban, a bulbarban vagy a péniszben lokalizálódnak húgycső és a navikuláris fossa. A húgycső szűkülete miatt a teljes ürítés hólyag csak korlátozott mértékben lehetséges. Ez fokozott érzékenységet eredményez a húgyúti fertőzések iránt, amely kifejezett kúrák esetén igen vezet a vizelet visszaáramlásához a vesékbe, és ezáltal a vesék károsodásához. A húgycső szűkület tüneti tünetekkel jelentkezik legyengült vizeletáram formájában, amely deformálódhat, mint egy öntözőkanna, megcsavarodhat vagy megoszlik, és vizeletürítés (vizeletürítés) után „utáncsepp”. Hasonlóképpen, fájdalom vizeletürítéskor, a pénisznél vagy a hüvelynél, valamint a perineális területen jellemzőek a húgycső szűkületére.
Okok
A húgycső szűkületei általában megkülönböztethetők a szerzett és a veleszületett szűkület között. A veleszületett szűkület magában foglalja a külső nemi szervek rendellenességeit, például a hypospadiasokat, amelyeknél a húgycsövet nem védi az erekciós szövet. A megszerzett húgycső-szűkületeket főként balesetek következtében bekövetkezett sérülések okozzák (straddle trauma, kismedencei törések), manipulációk vagy húgycső műtéti beavatkozások. Különösen a húgycsövön keresztül végzett endoszkópos beavatkozások (anasztomotikus szűkület a prosztata, vizelet hólyag endoszkópia) és hosszú távú hólyag katéterek vannak kockázati tényezők húgycső szűkülete esetén. Ezenkívül bakteriális húgycsőfertőzések (urethritis, tripper), kóros kötőszöveti változások (balanitis xerotica obliterans, zuzmó sclerosus), és a húgycső és a környező struktúrák daganatai húgycső szűkületeket okozhatnak.
Tünetek, panaszok és jelek
A húgycső szűkítése megzavarja a hólyag teljes kiürülését. Bár van egy állandó vizelési inger, a vizeletáram nagyon gyenge. Néha a patak is hasad vagy megcsavarodik. Gyakran előfordul a vizelet utáni csöpögés. A tartalékolt vizelet miatt gyakran van fájdalom vizeléskor. Ezenkívül a hólyag hiányos kiürítése a vizelet maradékát hagyja a hólyagban. Ez növeli a húgyúti fertőzések kockázatát. Ennek eredményeként nem ritka a hólyagfertőzés kialakulása, amely súlyosbítja a fájdalom és a égő érzés vizeléskor és egyúttal éjszakai élethez vezet vizelési inger. Időnként a vizelet vörös színű. A hólyag krónikus túlfeszítése károsítja a hólyag izmait is. A húgycső szűkületének súlyos formái esetén teljes vizelet-visszatartás megeshet. A hólyag megtelik, és már nem lehet kiüríteni. Csak önkéntelen csöpögés van, amelyet az úgynevezett túlcsordulás okoz. A túlteljes hólyag súlyos és elviselhetetlen fájdalmat okoz. Ez egy orvosi vészhelyzet, amelyet azonnal kezelni kell. Hosszan tartó vizelet visszatartás vezet nak nek vese kudarc, és a férfiaknál prosztatagyulladás or gyulladás az mellékhere is fejlődhet. Komoly bonyodalom az a húgyúti fertőzés életveszélyesnek urosepszis (vér mérgezés), amely gyakran zavart állapotokkal jelentkezik, láz és végül még a keringés is sokk.
Diagnózis és lefolyás
A húgycső szűkületét a beteg során jellemző tünetek alapján diagnosztizálják kórtörténet. A diagnózist megerősíti a vizelet áramlásának és nyomásának mérése vizeletürítés közben. Microhematuria (vér a vizeletben), amely mikroszkóposan vagy a Sangur-teszt segítségével kimutatható, szintén jelzi a húgycső szűkületét. Szonográfia segítségével meghatározható az esetleges vizeletmaradás a vizeletürítés, a hólyag, a húgycső és a vesék változásai, valamint a hólyag falvastagsága után is. An Röntgen kontrasztanyaggal (retrográd urethrográfia) lokalizálhatja a szűkületet és meghatározhatja annak mértékét. Bármilyen kétértelműséget végül endoszkópia a húgycső (urethroscopy). Általában a húgycső szűkületének jó prognózisa van. A hosszú távú szövődmények elkerülése érdekében, mint pl vese sérülés vagy teljes vizelet-visszatartás, a szűkületet korán kell diagnosztizálni és kezelni.
Szövődmények
A legtöbb esetben a húgycső szűkület szinte kizárólag férfiaknál fordul elő. A húgycső szűkülete miatt különféle tünetek jelentkezhetnek. A vizeletáramlást a betegség gyengíti, és a vizeletürítés így csak korlátozott mértékben lehetséges, így az érintettnek általában gyakrabban kell felkeresnie a WC-t. Nem ritka a húgycső szűkítése vezet nak nek hólyaggyulladás. Ez súlyos és szúró fájdalommal jár, és rendkívül korlátozza a beteg életminőségét. Hasonlóképpen fájdalom és egyéb kellemetlenségek vannak a vizelés során. Ez általában erősekkel társul égő szenzáció. A vizelés során fellépő fájdalom miatt a legtöbb beteg pszichológiai kényelmetlenséget és ingerlékenységet is tapasztal. A fájdalom elkerülése érdekében szándékosan kevesebb folyadékot fogadnak el. Ennek eredményeként kiszáradás kialakulhat. A húgycső szűkületének kezelését sebészeti beavatkozással végezzük, és nem okoz különösebb kellemetlenséget vagy szövődményeket. A műtét után szintén nincs kellemetlenség, és a fájdalom alábbhagy. Az esetleges daganat szövődmények nélkül is eltávolítható. A várható élettartamot a húgycső szűkület nem befolyásolja vagy csökkenti.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
A húgycső szűkület nem gyógyítja meg önmagát, ezért a feltétel mindig orvosnak kell kezelnie. Csak műtéti beavatkozással lehet leküzdeni. Mivel a húgycső szűkület általában veleszületett, a tünetek nagyon fiatalon jelentkeznek. Az érintettek nagyon gyenge vizeletfolyásban szenvednek. A vizelet továbbra is a hólyagban marad, így az érintetteknek viszonylag gyakran kell ellátogatniuk a WC-be. Ezen panaszok esetén vizsgálatot kell végezni. Továbbá a húgyhólyag gyakori gyulladásai is jelzik a húgycső szűkületét. Ezeket fájdalom kíséri vagy a égő érzés vizeléskor. Ha húgycső szűkület gyanúja merül fel, urológushoz kell fordulni. Ez az orvos általában elvégezheti a kezelést, ami nem vezet különösebb szövődményekhez. A tünetek teljesen enyhülnek. Mivel különösen a férfiakat nagyon gyakran érinti ez a betegség, a tünetek megjelenésekor orvoshoz kell fordulniuk.
Kezelés és terápia
A húgycső szűkületét általában műtéti úton kezelik. Elvileg két műtéti eljárás áll rendelkezésre erre a célra, amelyek megválasztása a szűkület típusától és mértékétől, valamint az általános Egészség az érintett személy. Az úgynevezett urethrotomiában (urethralis rés) urethrotómát helyeznek a húgycsőbe vagy vakon (urethrotomia Otis szerint), vagy vizuális kontroll alatt (urethrotomia Sachse szerint), és a húgycsövet metszésen keresztül hasítják a szűkület területén. . Ezt követően a szövődmények elkerülése érdekében (különösen Sachse szerint urethrotomia esetén) a hólyagkatéter több napra a helyére kerül. A kiújulás kockázatának csökkentése érdekében egy gélt tartalmazó kortizon ezen katéteren keresztül be lehet fecskendezni az érintett húgycsőbe. Ha a műtéti módszer nem vezet a kívánt sikerhez, ha ismétlődően fordulnak elő, vagy elhúzódó szűkület van, akkor általában a szájnyálkahártya műtétét jelzik. Ebben a szájnyálkahártya műtétben a húgycső megnyílik a szűkület és egy darab szájüreg felett nyálkahártya (az alsó részről ajak vagy orcája) megfelelő méretű és hosszúságú hólyagkatéter ezt követően körülbelül nyolc napra helyezzük a szilánkra és a húgycső nyitva tartására, és egy hasi katétert helyezünk a hólyag ürítésére. Ha az urethrográfia a húgyhólyag problémamentes és teljes kiürülését igazolja, a hasfal katéterét eltávolítják (körülbelül három hét múlva). Legfeljebb két centiméter hosszúságú szűkület esetén a beszűkült szakasz műtéti úton eltávolítható, és a húgycső végei varrhatók. Ha a szűkület daganat miatt következik be, akkor a terápiás intézkedések a húgycső szűkülete a daganat kezelésétől függ.
Kitekintés és előrejelzés
A gyógyulás esélye nagyban függ a diagnózis idejétől. Elvileg minél előbb kezelik a húgycső szerkezetét, annál kedvezőbb az eredmény. Ezenkívül a szűkítés mértéke is szerepet játszik a siker esélyeiben. Minél alacsonyabb, annál valószínűbb a tünetek nélküli élet. Statisztikailag a bulbar kakascső szűkületének a legjobb prognózisa van, gyógyulási aránya 50 százalék. A probléma az, hogy sok esetben a szigor megismétlődik. A betegeknek és az orvosoknak akkor is gyorsan kell cselekedniük. A kezdeti kezelés után ismétlődő beavatkozásokkal azonban csökken a gyógyulás esélye. Hosszú távon az életminőség szenved. Vizelet-visszatartás megtámadja a vesét. Teljes elvesztése vese funkció évek múlva jelentkezhet. Néha a megújult beavatkozások negatívan hatnak a mindennapi életre. Az egyének jelentősen csökkent mennyiséget vizelnek, és gyakran panaszkodnak rá égő és a gyulladás. Összességében differenciált kép rajzolódik ki: Ha a kezdeti beavatkozás korai szakaszban történik, a betegek általában életük végéig tünetmentesek maradnak. Más betegeket azonban újra kezelni kell. A teljes felépülés esélye vegyesnek értékelhető.
Megelőzés
A húgycső szűkületét kiváltó tényezők elkerülésével lehet megakadályozni. Például a húgycső fertőzéseit korán és következetesen kell kezelni, vagy megfelelő védőeszközökkel kell megelőzni intézkedések (tripper) a húgycső szűkületének elkerülése érdekében.
Követés
A húgycső szűkületének legtöbb esetben a intézkedések utókezelés súlyosan korlátozott. Itt az érintett elsősorban a gyors diagnózistól függ a későbbi kezeléssel, így szövődmények vagy egyéb panaszok nem merülnek fel. Minél korábban észlelik és kezelik a betegséget, annál jobb a betegség további lefolyása. Mivel a húgycső-szűkület nem tudja magát meggyógyítani, a páciensnek orvoshoz kell fordulnia a húgycső-szűkület első tünetei és panaszai esetén. A legtöbb esetben ezt a betegséget kisebb műtéti beavatkozással kezelik. Mindenesetre a betegnek meg kell pihennie és gondoskodnia kell testéről egy ilyen műtét után. Kerülni kell az erőfeszítéseket vagy a stresszes tevékenységeket is, hogy ne terhelje feleslegesen a testet. A betegség nem csökkenti az érintett várható élettartamát, ha időben felismerik és kezelik. Mivel a húgycső szűkület pszichológiai zavarokat is okozhat, ill depresszió, a család és a barátok támogatása és gondozása nagyon fontos. Komoly pszichológiai zavarok esetén azonban mindig orvoshoz kell fordulni.
Mit tehetsz te magad
Ha húgycső szűkületet diagnosztizáltak, az érintettek maguk is megtehetnek bizonyos intézkedéseket a kellemetlenségek enyhítésére és a gyógyulási folyamat elősegítésére. Először is fontos az esetleges kísérő tünetek gyógyítása, mint pl hólyaggyulladás vagy vizeletretenció. Ez érvényes az ágyban melegen tartásra és kellően meleg ruházat viselésére. Egészséges és kiegyensúlyozott diéta hozzájárulhat a gyógyuláshoz. Ha a tünetek súlyosak, az egyes tüneteket orvosnak kell tisztáznia, és ha szükséges, gyógyszeres kezeléssel kezelni. A húgycső műtéte után pihenést és ágynyugalmat kell alkalmazni. A betegeknek legalább egy hétig betegszabadságot kell igénybe venniük, és ez idő alatt tartózkodniuk kell a megerőltető fizikai tevékenységektől. Ezenkívül a műtéti sebet az orvos utasításai szerint kell ápolni, hogy ne sebgyógyulás rendellenességek jelentkeznek vagy hegek marad. Ha bármilyen kényelmetlenség jelentkezik a kezelés után, akkor a legjobb beszél az illetékes orvoshoz. Lehetséges, hogy újabb műveletet kell végrehajtani, vagy a húgycső szűkületének oka olyan súlyos ok, amelyet még nem sikerült azonosítani. Végül fontos elkerülni az újabb húgycső-szigorítást. Ez úgy érhető el, hogy korán és következetesen kezeljük a húgycső fertőzéseket. Ideális esetben a fertőzéseket megfelelő védőintézkedésekkel lehet megelőzni.
