A hátsó agyhártya ütőér egy olyan vér a hátsót ellátó edényág agyhártya. A külsőhöz van csatlakoztatva nyaki artéria alján lévő nyíláson keresztül koponya (foramen jugulare). A betegségek ebben az összefüggésben a következők: agyhártyagyulladás (agyhártyagyulladás), meningiómák daganatok agyhártya), haematoma (vérzés), malformációk (malformációk) hajók, érelmeszesedés (lerakódások az érfalakon, ún.plakett“), Trombák (dugók képződése a vér vérlemezkék) és aneurysma (vaszkuláris dilatáció / könnyek), és lehetséges következményeként infarktusok.
Mi a hátsó agyhártya artéria?
A hátsó agyhártya ütőér - vagy a hátsó agyhártya artéria - artériás ág a agyhártyavagy „agyhártya”, amely artériát lát el vér, és ezért oxigén, hoz agy és agyhártya. Kis érrendszeri ágként a hátsó agyhártya ütőér az artériákhoz kapcsolódik a nyak. A foramen jugulare révén a nyílás a tövénél koponya, az artériák bejutnak a koponyaüregbe, az érágak pedig az agyhártyákba. Az anasztomózisok különlegességek. A hátsó agyhártya artéria két másik artériával, az elülső agyhártya artériával (elülső agyhártya artéria) és a középső agyhártya artériával (középső agyhártya artéria) alkot anastomózisokat: az anasztomózist anatómiai összefüggésként kell érteni, ebben az esetben a vér között hajók, amely a vér szabályozására szolgál keringés a agy és megakadályozza a környező szövetek elhalását, ha egy edény meghibásodik.
Anatómia és felépítés
A agy kívülről védi a koponya. Alatta az agyhártya, vénás vér hajók, artériák ágai és cerebrospinalis folyadék (CSF). Az agyhártya vagy agyhártya a réteg kötőszöveti az agy és a koponyacsont között helyezkedik el. Az agyhártyáknak három formája van: kemény agyhártya (dura mater), pókháló agyhártya (arachnoid) és érzékeny agyhártya (pia mater). Ezek kötőszöveti rétegek a koponya koponyán belüli. A hátsó agyhártya artéria a „felszálló garat artéria” (Arteria pharyngea ascendens) intrakraniális vaszkuláris ága, amely viszont a „külső nyaki artéria”(Arteria carotis externa). Ritka esetekben az emelkedő artéria is összekapcsolódhat a „belső nyaki artéria”(A belső nyaki artéria). Ez a lakosság körülbelül 1-2% -ánál fordul elő. A hátsó agyhártya artéria biztosítja a dura mater-t, a hátsó koponyafal legkülső agyhártyáját. Az artériák a jugular foramenen (a „fojtólyukon”) átjutnak a nyak vidék. A foramen jugulare a petrous és az occipital között helyezkedik el csontok nyílásként a a koponya alapjaés más fontos utak, mint például a koponya idegek, az agy ellátásáért felelős vénák és artériák haladnak át rajta.
Funkció és feladatok
A hátsó agyhártya artéria elsődleges feladata, hogy az agyat artériás és ezért oxigénnel táplált vérrel látja el. Az agyon való áthaladás után az oxigéntelen vér a vénás vércsatornákon keresztül távozik. Ha az agy valamivel kevesebb vérrel van ellátva, ezt a nagyobb mértékű kimerülés kompenzálhatja oxigén. Ha azonban ez a véráramlási sebesség 10 ml szövetre 100 ml alá csökken, akkor sejthalál következik be. A posterior meningealis artéria anastomotikus kapcsolata az elülső meningealis artériával és a media meningealis artériával megakadályozza a szöveti sejtek pusztulását (szöveti elhalás előfordul) bizonyos fokig és fenntartja a keringés vér az agyban. Az agyi véráramlás ezen funkcióját autoregulációnak nevezzük. A vérrel kapcsolatos fontos szempont keringés az agyban az vér-agy gát: azt a hajszálcsöves rendszer, amely hálózatként terjed az egész agyon, és egyfajta szűrőként is felfogható. A vér-agy gát többek között az enothelsejteken keresztül működik, és a vérkeringésben és a központi folyadéktérben fiziológiai gátat képvisel idegrendszer Az vér-agy gát távol tartja a mérgező anyagokat, mielőtt az agyi keringésbe kerülnének. Az agyi vaszkuláris ágak megjelenítésének módszerei képalkotó eljárások: angiográfia kontrasztanyag beadásával húzza meg az ereket. Mágneses rezonancia (MR) segített angiográfia 3D-ben technikai haladást jelent.
Betegségek
Ha a hátsó agyhártya artériát érintő anasztomózisok születésüktől kezdve rosszul alakulnak ki, a feltétel agyi arteriovenous malformációnak nevezzük. Ennek a rendellenességnek köszönhetően az artériák a vénákhoz kapcsolódnak a nélkül hajszálcsöves rendszer. Az ilyen vaszkuláris rendellenességek következményei a belső vérzés, ütés és aneurizmák. Gyakori betegség az érelmeszesedés. Ebben az esetben az artériás falakat lerakódások befolyásolják (plakett) vér okozta lipidek, alvadék és kalcium. Ennek eredményeként az erek szűkülnek, és a vér már nem tud átjutni rajtuk megfelelően, hogy ellátja a régiókat oxigén. Különösen nehéz a vérnek átjutnia az artériák finom vaszkuláris ágain. Eredményeképpen plakett, vérrögök vérlemezkék (trombusok) gyakran kialakulnak és infarktusokat okoznak. An verőértágulat akkor jelentkezik, amikor az érfal kitágul vagy megreped, és az artériában vagy az agyban jelentkezhet (agyi aneurizma). Ha az agyi verőértágulat nem lehet megoperálni, az agy károsodása vagy a halál következményekkel jár. A hematómákon (az agyba történő vérzésen) kívül súlyosak is vannak az agyhártya betegségei: agyhártyagyulladás, okozta vírusok vagy bakteriális fertőzés, vagy az agy gyulladása (meningoencephalitis). A sejtek degenerációja az arachnoid régióban agyhártya daganatot eredményezhet (meningiómák).
