A gyermek fejlődésének értékelése
A fejlődés minden szakaszában vannak mérföldkövek, amelyeket a gyermekek körülbelül 95% -a ér el hasonló időszakban. Objektív értékelésként szolgálnak a gyermek fejlődéséhez, és ha nem teljesülnek, korai stádiumban felhívhatják a figyelmet egy esetleges fejlődési késésre. A megfigyelésre és a korai felismerésre szolgálnak az úgynevezett U-vizsgálatok, amelyeket a gyermekorvos végez.
Hat éves korig tíz vizsga időpont van. Az elsőre közvetlenül a születés után kerül sor, míg a későbbiekre hónapok, végül évek intervallumában kerül sor. Az U9-et az élet hatodik évében az U10 és az U11 követi 10.-ig, a J1-et és a J2-t pedig a 17. életévig.
(lásd: U11- vizsga). Az első tizenegy ellenőrzésre a Egészség biztosítás. Már az élet első három hónapjában a gyermek megtanul bizonyos készségeket, amelyek lehetővé teszik számára az első mozdulatok elvégzését és a környezettel való érintkezést.
Motorfunkciók, például a fej vagy az alkarra támaszkodva hajlamos helyzetből végezzük. Az érdekes tárgyakat aktívan érzékelik. A gyermek megpróbálja nem elveszíteni őket a szeme sarkából azáltal, hogy megfordítja az övét fej.Visszaadja ismeretlenek és ismerős emberek mosolyát.
Fél év elteltével a gyermek megfogja a tárgyait a kezével, és hagyja, hogy a jobb kezétől a bal kéz felé haladjanak és fordítva. Ha a gyermeket ülő helyzetbe hozzák, akkor megtarthatja a gyereket fej önállóan és hajlítsa a karokat reflektív módon. A gyermek figyelmes a környezetére.
A simogatás és a rá reagálás pozitív reakciókat vált ki. A csecsemő megfelelő hordozása ebben az időben szintén fontos a fejlődéséhez. A kilencedik hónapban a gyermeknek nagyrészt problémamentesen kell tudnia ülni.
A gyermek kíváncsisága az összes érzékkel megragadott tárgyak mélyreható vizsgálatában látható. A referens személyeket és az idegeneket a gyermek tudatosan felismeri. Az első életév végén a motoros fejlődés olyan előrehaladott, hogy a gyermek álló helyzetbe tudja húzni a szilárd tárgyakat, és összehangoltan végezhet ujj mozgásokat.
Aktívan kezd keresni kapcsolatot a társaival, és olyan dolgokat keres, amelyek el vannak rejtve a szeme elől. A második életév első felében a gyermeknek nemcsak az állása, hanem a támogatással járó járása is sikerrel jár. Az első járási kísérletek során a csecsemő íjai, amelyek fiziológiásak ebben a fejlődési szakaszban, segíthetnek abban, hogy a járás stabilitása nagyobb legyen.
A tárgyakat játék közben gondosan megvizsgálják és kipróbálják. A dallamokat, mondókákat vagy mozgást magában foglaló egyszerű játékok szórakoztatóak a gyermek számára. 18 hónap elteltével a gyermek szabadon állhat és járhat.
Nemcsak egyszerű utasításokat, hanem néhány kialakított szabályt is betarthat. A játék magatartása érettebb, ami például az első szerepjátékokban is megmutatkozik. A második életév végén a gyermek képes futni és pontos motoros mozgásokat végrehajtani, például kicsomagolni egy cukorkát.
A játékmagatartás is függetlenebbé válik, a szerep érettebbé válik. Az élet harmadik évében a gyermek képes biztonságosan leugrani egy kis sarokról, és egyre precízebb mozdulatokat tud végrehajtani az ujjaival. Rajzolja az első képeket, és játék közben szeret más emberek cipőjébe tenni.
A szülőkkel együttműködve megpróbálja utánozni viselkedésüket és tetteiket. A negyedik életév végén a gyermek biztonságosan biciklizik vagy háromkerekű motorral közlekedik. A toll helyes helyzete, egyre összetettebb szerepjáték és W kérdések (Ki?
Hogyan? Hol? Mit?)
további mérföldkövek a fejlődésben. A gyermek képes bizonyos dolgokra koncentrálni, és társas viselkedést mutat, amikor más gyerekekkel kommunikál. Az élet ötödik évében a gyermek összehangoltan képes felmászni a lépcsőn, és kézimunkák során ésszerűen használni az ollót.
A más gyerekekkel való interakció fokozódik. Játék közben a szerepek részletesebbé válnak, a játékok, amelyekbe a dolgok épülnek, gyakoribbá válnak. Hat éves korára a gyermeknek rendelkeznie kell a motorikus képességekkel, hogy önállóan öltözzenek és vetkőzzenek, álljanak egyet láb néhány másodpercig, és képes legyen dobni és elkapni a labdát.
Az, hogy mennyire tudja biztonságosan összehangolni ezeket a készségeket, gyermekenként változik. A gyermek felfogásában növekszik az igény a környező környezet megértésére. Saját megközelítéseit keresi a magyarázathoz.
Ebben a szakaszban a más gyerekekkel való interakció magában foglalja a csoportba való beilleszkedést és a kompromisszumokat. A gyermek iskolába jár, és további szociális készségeket tanul és felnő. A pubertás 8 éves kortól kezdődhet.
Ez észrevehetővé válik például a szemérem kezdetén haj és hónaljszőrzetet. A gyermek nyelvi fejlődése nemcsak az elégséges hallástól függ, hanem számos külső tényezőtől is, és a szociális és érzelmi készségek elsajátításával párhuzamosan fejlődik. Az élet első hónapjaiban a gyermek elsősorban sírással fejezi ki magát, így közvetítve bizonyos igényeket.
Az első, úgynevezett csobogási szakasz a 2. és a 3. hónap között kezdődik. A gyermek kiabáló és csobogó hangok létrehozásával tanulja meg a beszéd motoros alapjait. A 4. és 7. hónap közötti második dadogási szakaszban a gyermek egymás után felakasztja az egyes szótagokat, és utánozza az egyes magánhangzókat.
A 8. és 12. hónapban a gyermek egyre jobban megérti a nyelvet, és olyan első szavakat használ, mint „anya” és „apa”. A második életév folyamán a gyermek először egyszavas mondatokat mond, amelyek általában az adott helyzetre utalnak, később pedig kétszavas mondatokat. A hívásokat is egyre inkább megértik és követik.
Addigra a szókincs körülbelül 50 szóból áll. 2 és 3 éves kor között a gyermek egyre több szót fogad el, három szóból álló mondatokat épít és beépíti nyelvébe az „I” szót. A kérdés fázisa az élet 3. és 4. éve között van. A gyermek is egyre több alárendelt záradékot alkalmaz. A gyermek előrehaladtával növekszik a mondat hossza, csakúgy, mint a szókincs. Amint a gyermek iskolás korú lesz, mesélhet olyan történeteket, amelyeket korábban hallott és nyelvtanilag magabiztosabb.
A sorozat összes cikke:
