Elülső agy szindróma a frontális agy elváltozásaival jár. Léziók ezen a területen agy általában kognitív és viselkedési rendellenességekként nyilvánulnak meg, mint például pszeudopszichopátia. A kezelés a károsodás elsődleges okától függ.
Mi a frontális agy szindróma?
A megismerés és a karakter a fronton lakozik agy az emberek. Az agyterületet prefrontális kéregnek is nevezik, és mindenben részt vesz ellenőrzés és elemzési funkciók. Az agyterület tehát döntő szerepet játszik az emberi viselkedésben. A frontális agy összekapcsolódik az összes többi agyterülettel, és gyors és hatékony információcserét tesz lehetővé. Számos kapcsolata miatt a limbikus rendszer, a Alapi idegsejtek, a kisagy és a talamusz, a frontális agy ideális módon képes alkalmazkodni az emberi viselkedéshez a jelenlegi helyzethez. A frontális agy szindróma az agy frontális részeinek károsodásaként ismert. A dysexecutive szindrómához hasonlóan a frontális agy szindróma is főleg megzavarja az agy végrehajtó funkcióit. A dysexecutive szindróma kifejezés önmagában jelzi a tüneteket: tehát főleg az agy végrehajtó funkcióinak zavara. Ezzel szemben a frontális agy szindróma kifejezés nem határoz meg konkrét tüneteket, csupán az agyi elváltozás lokalizációjára utal. A vezetői funkciók nem mindig romlanak a frontális agy szindrómájában. Így, bár a frontális agy szindróma elméletileg dysexecutive szindrómaként jelentkezhet, nem feltétlenül kell dysexecutive szindrómának megjelennie. Így a két kifejezés nem szinonima.
Okok
A frontális agy szindróma az elülső frontális agy károsodásából ered. Ez a károsodás vérzéssel hozható összefüggésbe a balesetekkel, agyvérzéssel összefüggésben fordulhat elő, összefüggésbe hozható gyulladás, vagy a degeneráció okozhatja. A malperfúzió vagy a daganatok szintén kiválthatják a frontális agy szindrómáját. A pontos lokalizációtól függően a szindróma különböző rendellenességekkel jár, például kognitív károsodással, viselkedésbeli változásokkal vagy akár pszeudopszichopátiával. Alapvetően a prefrontális kéreg dorsolaterális prefrontális kéregre és orbito-frontális kéregre oszlik. Az előbbi részben főleg kognitív funkciók találhatók, mint például a problémamegoldás, az előre tervezés és a célirányos cselekvés. Az orbito-frontális rész személyiségjegyeket és érzelemszabályozást tartalmaz. Bármilyen elváltozás esetén a frontális agyban a személy már nem képes rugalmasan és értelmesen alkalmazkodni az új körülményekhez. A típus és a pontos lokalizáció meghatározza a frontális agy szindróma tüneteit. Ez azt jelenti, hogy két frontális agyi szindrómában szenvedő ember a sérüléstől függően alapvetően különböző tünetekben szenvedhet.
Tünetek, panaszok és jelek
Amikor a frontális agy kognitív részeiben elváltozás lép fel, kognitív diszfunkció lép fel. A problémaelemzési rendellenességek és az ötlettermelés zavarai mellett nyelvi redukció is előfordulhat. Az átrendeződés képessége csökken, és a beteg hajlamos a kitartásra. Bizonyos esetekben a betegek nehezen tudják betartani és megszegni a szabályokat. A rutinszerű cselekvéseket nem használják céltudatosan. A műveletek hitelességét már nem ellenőrzik. A betegek alig vagy egyáltalán nem dolgoznak ki alternatív terveket. Nehézségeik vannak, amikor egyszerre több információt is figyelembe kell venniük. Nem látják elõ a cselekedetek következményeit. Továbbá nem tanulnak a hibákból és impulzívan cselekszenek. Akaraterőjük gyakran csökken. A frontális agy szindróma elsősorban viselkedési rendellenességekben is megnyilvánulhat. A frontális agyi sérülést követő áldepresszióban motoros lassulás és beszédszegényedés léphet fel. Szenzoros szinten elképzelhető az apátia iránti reakcióképesség hiánya. Elképzelhetők olyan érzelmi-affektív tünetek, mint a depressziós hangulat, alacsony önértékeléssel, az elutasítás vagy az érzelmi közöny. A hajtóerő és az érdeklődés elvesztése, a kezdeményezőkészség csökkenése és a szexuális vágy csökkenése fordul elő. A saját megjelenés elhanyagolása mellett társadalmi elvonulás is bekövetkezik. Kognitív szinten a döntési képtelenség mellett mindenekelőtt a figyelem zavara és koncentráció. Alvászavarok és fáradtság jellemzi a biociklust. A frontális agykárosodást követő pszeudopszichopátiát meg kell különböztetni a pszeudodepressziótól. A motoros hiperaktivitás találkozik az érzékszervekkel hallucinációk. Mániás eufórikus hangulat, valamint paranoid téveszmék és agressziókitörések lehetnek jelen. Az olyan érzelmek, mint a nevetés és a sírás, már nem megfelelőek. A hiperszexualitás mellett hiányzik a tapintat, a konvenció társadalmi hiánya, a távolságtartás képességének hiánya, a gátlás, a vulgáris nyelvezet és a konfabulációk. Kognitív szempontból a betegek gyakran ötletfüggők, eszesek vagy figyelem- és koncentráció-rendezetlen. A biociklusos alvásigény csökken.
Diagnózis és lefolyás
A frontális agy szindrómát a neurológus képalkotó módszerrel diagnosztizálja. A képalkotás tüneteitől és az elváltozás helyétől függően a neurológus a diagnózisát dysexecutive szindrómának, pszeudodepressziónak vagy pszeudopszichopátiának adja ki. Az előrejelzés a frontális agyi szindrómában szenvedő betegek számára általában kedvezőtlen, mivel az agykárosodás a legtöbb esetben funkciókárosodást eredményez hegek. A legkedvezőtlenebb prognózis a degenerációra vonatkozik. A jóindulatú daganatok prognózisa a legkedvezőbb. A daganat eltávolításával ebben az esetben minden tünet megszűnik.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
Amint a szabálytalanságok és a viselkedés, a szokásos gondolkodási minták vagy az érzelmi feldolgozás észrevehető változásai következnek be, orvoshoz kell fordulni. Ha a gondolkodási teljesítmény hirtelen csökken, vagy problémák merülnek fel a tudás felidézésével, akkor van oka aggodalomra. Ha az impulzusszabályozás hibás, hiperaktivitás lép fel, vagy súlyos kedvetlenség és apátia alakul ki, a tüneteket meg kell vizsgálni és kezelni kell. Ha problémák vannak az információfeldolgozással, amnézia, és szórványosan szokatlan emlékezet elévül, orvosra van szükség. Ellenőrzésre van szükség, amint az illető személyisége jelentősen megváltozik, és elidegenedettnek tűnik. Tisztázni kell az agresszív megjelenést vagy az erősen könnyes viselkedést, amelyet az érintett korábban nem mutatott ki. Ha a mindennapi feladatokat már nem lehet ellátni, vagy depressziós hangulat alakul ki, orvoshoz kell fordulni. Ha hallucinációk vagy téveszmék történnek, zavaros megszólalások hangzanak el, vagy a beszéd megváltozik, a lehető leghamarabb el kell kezdeni az orvosi kezelést. Meg kell vizsgálni a vulgáris kifejezéseket, a dezinhibíciókat vagy a nem megfelelő eufóriát. Ha zavarok vannak koncentráció, alvási problémák és tartós fáradtság, orvosra van szükség. A súlyos érzelmi közönyöt, az empátia vagy a megfontoltság hiányát, a szexuális vágy csökkentését vagy az önpusztító magatartást be kell mutatni az orvosnak.
Kezelés és terápia
Terápia a frontális agy szindrómában szenvedő betegek elsődleges okától függ. Ha gyulladás a frontális agy területén felelősek a tünetekért, ezt a gyulladást a lehető leghamarabb be kell fékezni. Bakteriális gyulladás, kortizon és a antibiotikumok egyidejűleg adják meg, így a antibiotikum átlépheti a vér-agygát. Autoimmunológiai gyulladások esetén magas kortizon terápia adott. A daganatokat a lehető legnagyobb mértékben eltávolítják vagy szükség esetén besugározzák. Viselkedésterápia és a kognitív képességek fokozását szolgáló szupportív terápiának lehet értelme stimulálni bizonyos agyi funkciók továbbterjedését a még ép agyterületekre. Sok esetben azonban ez a kísérlet sikertelen marad, és a betegek nem nyerik vissza eredeti személyiségüket vagy viselkedésüket. Különösen a degeneratív betegségeket és az ebből eredő károkat még mindig nehéz kezelni. Az érintettek hozzátartozói gyakran fogadnak pszichoterápia hogy segítsen nekik megbékélni a helyzettel.
Kitekintés és előrejelzés
A frontális agy szindróma prognózisa a legtöbb esetben kedvezőtlen. Mindazonáltal a betegség további lefolyásának pontos kitekintése nem adható meg, amíg a betegség okát meg nem állapítják. Ezenkívül a prognózis csak a meglévő károsodások, valamint a beteg általános állapotának átfogó ismerete alapján állítható elő Egészség. Jóindulatú daganat vagy enyhe keringési zavarok esetén, amelyek a frontális agy azon területén találhatók, ahol kevés károsodást váltanak ki, a páciensnek jó esélyei vannak a felépülésre. Egyes esetekben a teljes gyógyulás sem teljesen kizárt. Célzott orvosi kezelés esetén lehetőség van a beteg szövet teljes eltávolítására. Minél nagyobb a daganat vagy a keringési rendellenességek, annál valószínűbbek a szövet tartós és helyrehozhatatlan zavarai. Rosszindulatú daganat esetén a gyógyulás esélye jelentősen romlik. Rák terápia megpróbálja megakadályozni a további növekedést, valamint csökkenteni a daganat méretét. Ezenkívül a beteg szövet helyétől függően műtétet végeznek. Komplikációk léphetnek fel, vagy a hegesedés következtében további károsodások léphetnek fel az agyszövetben. Ha a daganat növekedését nem lehet megakadályozni, vagy nem kérnek orvosi ellátást, a betegség általában végzetes.
Megelőzés
A frontális agy szindróma csak olyan mértékben előzhető meg, amely megelőzi a frontális agy elváltozásait, például olyan betegségeket, mint pl. Alzheimer-kór betegség, sclerosis multiplex, vagy stroke, daganatok és agyi vérzések. Ennek megfelelően az all-inclusive megelőzés lehetetlen.
Utógondozás
Az utókezelés lehetőségei frontális agy szindrómában nagyon korlátozottak. Ebben a tekintetben a beteg elsősorban az orvosi ellátástól függ, hogy enyhítse ennek a szindrómának a tüneteit, bár teljes gyógyítás már nem lehetséges. Az érintett személy tehát az egész életen át tartó terápiától függ. A várható élettartamot ez a szindróma is korlátozza, bár ez is nagyban függ a betegséghez vezető pontos októl. A legtöbb esetben a frontális agy szindrómát a igazgatás of antibiotikumok. Az érintett személy tehát a helyes és rendszeres bevitel függvénye antibiotikumok, és lehetséges kölcsönhatások mással szerek figyelembe kell venni. Ha kétség merül fel, mindig orvoshoz kell fordulni. Ezenkívül antibiotikumok szedésekor a alkohol lehetőleg kerülni kell, mivel az alkohol gyengíti az antibiotikumok hatását. Nem ritka, hogy a frontális agyi szindróma által érintettek a mindennapi életben a család és a barátok segítségétől és támogatásától függenek. Különösen a nagyon intenzív és szeretetteljes ellátás pozitívan befolyásolja a betegség lefolyását. Bizonyos esetekben az érintett személy hozzátartozói is függhetnek a pszichológiai bánásmódtól.
Mit tehetsz te magad
Az önsegítés lehetőségei frontális agy szindrómában nagyon korlátozottak. Normális esetben ezek az agy állandó károsodása, ahol az érintett személynek alig vagy egyáltalán nincs lehetősége befolyásolni. A betegek külső segítségtől függenek, ezért szakmai vizsgálatot és kezelést kell kérniük. Időben orvosi vizsgálatra és terápiára van szükség. Orvosi ellátás nélkül fennáll a sérült agyterületek terjedésének veszélye. Egyedi intézkedések az önirányításra vonatkozó képzést egy kezelésen belül lehet megvitatni. Amennyire lehetséges, az élethez való pozitív és megerősítő hozzáállás segít egy betegségben. Ez hasznos a terápia előrehaladásához. A negatív környezeti hatásokat szintén elvben el kell kerülni. Ide tartozik a méreganyagok és káros anyagok fogyasztása, mint pl nikotin, alkohol or szerek. Az agytréning támogatja a meglévő funkcionális képességeket. A prefrontális kéregben a szervezet végez ellenőrzés elemzési tevékenységek. Miután képalkotó eljárásokat használtak annak meghatározására, hogy mely régiók sérültek vagy károsodtak, célzott terápiát lehet végezni. A mindennapi életben az érintettnek figyelmesnek kell lennie ahhoz, hogy jól fel tudja mérni saját testi funkcióit. Ha a meglévő képességek csökkennek, vagy további teljesítményvesztés tapasztalható, tanácsos a lehető leggyorsabban segítséget kérni. Minél jobb az önreflexió, annál hamarabb diagnosztizálható.
