A Fissura-orbitalis-superior szindrómát több koponya kudarca jellemzi idegek felelős a különböző szemizmok ellátásáért, valamint a szenzoros beidegzésért a szem területén. A klinikai kép nagyon összetett, és helyet elfoglaló folyamatok okozzák.
Mi a fissura orbitalis superior szindróma?
A Fissura orbitalis superior szindróma komplex klinikai képet képvisel több koponya kudarca miatt idegek egyszerre a fissura orbitalis superior területén. A fissura orbitalis superior nagy rés a kis és nagy sphenoid csont (Os sphenoidale) között. Ezen a hasadéktéren keresztül a középső agyfossa (fossa cranii media) kapcsolódik a pályához (orbita). A felső orbitális repedés nyílásként szolgál a különböző szerkezetek számára. Köztük a koponya idegek okulomotoros ideg (III. ideg), trochleáris ideg (IV. ideg), abducens ideg (VI. ideg) és a trigeminus ideg (V ideg). A trigeminus ideg érzékeny ideg, amely négy ágra oszlik. Ezek közül csak az elágazó szemideg (V1 ideg) halad át ezen a hasadékon. Továbbá a felső orbitális repedést még mindig keresztezi a vér hajók ramus orbitalis arteriae meningeae mediae és felső szemészeti ér. Ezért a fissura orbitalis superior a szindrómának is nevet ad.
Okok
A fissura orbitalis superior területein elfoglalt fejlesztések általában felelősek a fissura orbitalis superior szindrómáért. Ezek lehetnek daganatok, aneurizmák vagy trombózis. A gyulladásos folyamatok azonban károsíthatják a megfelelő koponyaidegek működését is. A daganat növekedése vagy más helyet foglaló folyamatok eredményeként előfordulhat a III., IV., VI. Idegek elmozdulása és a V1 ideg részleges elágazása. A III, IV és VI idegsejtek motoros koponyaidegek, és a szem körüli izmok egész csoportjait innerválják. A Nervus ophthalmicus (V1) az érzékszervi idegekhez tartozik, és közvetíti az érzéki érzékeléseket. A fissura orbitalis superior szindróma kapcsán a fissura orbitalis superioron áthaladó összes ideg gyakran károsodik. Például az okulomotoros ideg (III. Ideg) beidegzi a hat külső szemizmot, négy belső szemizmot és a szemhéj lift. Attól függően, hogy mely szem izmok vannak megbénulva, nagyon összetett rendellenességek lépnek fel. A korlátozott szemmozgás és hunyorítás mellett szemhéj a magasság károsodhat, és a tanulók megfagyhatnak. A képek kettősnek látszanak, és a közeli látás sikertelen. A trochleáris ideg (IV ideg) egy külső szemizomot is beidegez. Sérülése esetén a strabismus kettős látással is kombinálódik. Itt a szem befelé és felfelé tér el. Ha az abducens ideg (VI. Ideg) megsérül, úgynevezett befelé keringő strabismus lép fel. Ez az ideg felelős a szem oldalirányú mozgásáért. Amikor a rectus lateralis izom beidegződése zavart, az ellentétes rectus medialis izom dominál. Végül a szemideg (V1 ideg) felelős a szem területén észlelésekért, amelyek megzavarodnak, ha kudarcot vallanak.
Tünetek, panaszok és jelek
A fissura orbitalis superior szindróma tünetei változatosak és összetettek, mivel az izmok és izomcsoportok egész sora érintett. Ezenkívül a szenzoros beidegződés is károsodott. A szemek tömeges mozgászavarai jelentkeznek. Szélsőséges esetekben a szemizmok teljes bénulása van (oftalmoplegia). A szemhéj részben vagy teljesen lecsaphat (ptosis). A közeli látás zavart (elhelyezés), amelynek során a közeli tárgyakat csak homályosan érzékelik. Továbbá a pupilla merevsége gyakran előfordul. A tanítvány már nem reagál a fényre, mert a záróizom pupillae izma, amely fény hatására felelős a pupilla összehúzódásáért (miosis), szintén megbénul. Nagyon jellemző a masszív előfordulása fejfájás. Néha a szemgolyó is előbújik a helyet elfoglaló folyamatok miatt (exophthalmos). Néha a szaruhártya érzékenysége is csökken. A könnyáramlás hiánya miatt a szem kiszárad. Felszíni elváltozások alakulnak ki, amelyek vezet még nagyobb hibákra. Szuperfertőzések alakulhatnak ki ezeken az elváltozásokon. Ennek eredményeként fokozatos és rendkívül fájdalmas szaruhártya-fekélyek alakulnak ki.
Diagnózis
A fissura orbitalis superior szindróma diagnosztizálásához olyan képalkotó módszerek, mint pl mágneses rezonancia képalkotás és koponya számítógépes tomográfia a sztrabológiai vizsgálati módszerek mellett alkalmazzák. A sztrabológiai módszerek célja a szem hunyorításának igazolása. Megkülönböztető diagnózis ki kell zárnia az orbitális csúcs szindrómát látóideg (II. Ideg) érintettség és sinus cavernosus szindróma.
Szövődmények
A legtöbb esetben a fissura orbitalis superior szindróma oki szövődményeket és kényelmetlenséget okoz. Mivel a szindróma viszonylag sokrétű, a szemkörnyék egyes izmaira különböző korlátozások léphetnek fel. A legtöbb esetben azonban a beteg alig mozgatja a szemet, ha egyáltalán. A látás nem csökken, de a mindennapi életet nagyon megnehezítik, mert a szemek már nem mozognak. Ennek a mozdulatlanságnak köszönhetően a fissura orbitalis superior szindrómában szenvedő beteg is elmosódott képektől szenved, és általában szintén csak homályos módon látja a közelben lévő tárgyakat. Ennek eredményeként a legtöbb beteg is szenved szédülés és súlyos fejfájás. Ez is vezet alvászavarok és hatalmas korlátozások a mindennapi életben. A gépek kezelése vagy a járművek vezetése általában nem lehetséges fissura orbitalis superior szindróma esetén. Mivel a könnyek áramlását is megakadályozzák, a szemek gyakran kiszáradnak, ami meg is lehet vezet nak nek fájdalom. Az életminőséget nagymértékben rontja a fissura orbitalis superior szindróma. Általában a fissura orbitalis superior szindrómáért felelős daganatok eltávolíthatók. Ehhez vagy műtétre van szükség, vagy kemoterápiás kezelés. A további siker vagy szövődmények nagymértékben függenek a betegség korábbi kialakulásától. Teljes gyógyítással a várható élettartam nem csökken.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
Azonnal orvoshoz kell fordulni, amint problémák vagy változások jelentkeznek a szem környékén. Ha képtelenség a szem önálló mozgatására, akkor aggodalomra ad okot. Orvosi vizsgálatot kell indítani az ok megállapítására és a kezelés megkezdésére. A látás csökkenését, a színérzékelés változását vagy a szem száraz érzését orvosnak értékelnie kell. Ha a szem kiszáradása miatt viszketés lép fel, akkor a nyílt sebek kockázata megnő. Mivel csíra ezen az úton juthat be a szervezetbe és további betegségeket válthat ki, orvoshoz kell fordulni. Ha belső nyomás alakul ki a szemüregekben, ill fejfájás előfordulhat, orvoslátogatásra van szükség. Ha az érintett személy a fizikai problémák mellett érzelmi feszültségtől is szenved, ezeket orvosával kell megbeszélni. A szorongást, a pánikot vagy a depressziós fázist terápiásán kell kezelni. Ha a szemgolyó kinyúlik a szemüregből, ezt szokatlannak tekintik. Annak érdekében, hogy ne váltson ki további betegségeket vagy károkat, a lehető leghamarabb orvoshoz kell fordulni. Ha normális fényviszonyok között problémák vannak a látással, akkor orvoshoz kell látogatni. Abban az esetben fájdalom, a szem élességének vagy fertőzésének észlelésének zavarai, orvosra van szükség az okok tisztázásához.
Kezelés és terápia
A fissura orbitalis superior szindróma kezelése csak akkor lehet sikeres, ha a kórokozót kezelik. A szindróma összetettsége ellenére nem tekinthető önálló betegségnek. Mindig csak egy tünetet vagy egy tünetegyüttest képvisel. További diagnosztikai vizsgálatokat kell végezni az ok igazolására. Gyakran daganatok esetén a műtét az egyetlen lehetséges utolsó lépés. Ez egyaránt vonatkozik jóindulatú és rosszindulatú daganatokra. Jóindulatú daganatot kell műteni, ha az űrfoglaló folyamatok által okozott károsodások túl súlyosak lesznek. A rosszindulatú daganatok és aneurizmák a fissura orbitalis superior szindróma hiányában is halálos veszélyt jelentenek, ezért lehetőség szerint mindig műtéti úton el kell távolítani őket. A rosszindulatú daganatok utókezelése általában sugárzást igényel terápia, kemoterápiás kezelés, vagy mindkettő kombinációja. Ha a műtét már nem lehetséges, akkor tüneti kezelést kell végezni igazgatás of glükokortikoidok megkísérelhetik.
Kitekintés és előrejelzés
A fissura orbitalis superior szindróma prognózisa a páciens okozati betegségéhez kötődik. Mivel a szindróma csak egy meglévő betegség következményeként jelentkezik Egészség rendellenességet, meg kell találni és tisztázni kell a fő okot. A betegek többségében daganatok, trombózisok vagy aneurizmák találhatók okként. Ezek a koponyaidegek károsodását okozzák, problémákat okozva a látással. Ezenkívül az alapbetegség stádiuma kulcsfontosságú az általános prognózis felállításához. Sok esetben olyan komplex károsodások vannak jelen, amelyeket nehéz megfelelően kezelni. Daganatos megbetegedések esetén például a diagnózis ideje és a tumor lokalizálása alapvető fontosságú a kezelés sikerességéhez. Ha a kórokozó rendellenesség teljesen meggyógyul, a beteg jó eséllyel tapasztalhatja a fissura orbitalis superior szindróma tüneteinek javulását. Ennek ellenére a tünetek mentessége csak ritka esetekben lehetséges. A legtöbb esetben különböző mértékű károsodások maradnak, mivel a koponyaidegek aktivitása nem mindig regenerálódik teljesen. Ezenkívül az alapbetegség kezelése gyakran társul szövődményekkel és következményekkel. Hosszútávú terápia szükség lehet, vagy a rák, olyan terápiákat alkalmaznak, amelyek gyógyítás céljából az első lépésben további károkat okoznak az egészséges szövetekben. Ezt a prognózis készítésekor figyelembe kell venni.
Megelőzés
A Fissura orbitalis superior szindróma nem akadályozható meg, mert azt helyet elfoglaló folyamatok okozzák. Ha jóindulatú agy daganatok, mint pl meningiómák rendszeres vizsgálata szükséges a lehetséges növekedés szempontjából. Ha hosszú távon fennáll annak a veszélye, hogy kiszorítja az idegeket, fontolóra kell venni a műtétet.
Utókezelés
A legtöbb esetben nincs különösebb vagy közvetlen intézkedések vagy a fissura orbitalis superior szindrómában szenvedő személy számára elérhető utókezelési lehetőségek. E tekintetben az érintett személy elsősorban a betegség diagnózisától és kezelésétől függ, mivel csak így lehet megelőzni a további szövődményeket és kellemetlenségeket. Általánosságban elmondható, hogy a korai diagnózis korai kezeléssel nagyon pozitív hatással van a fissura orbitalis superior szindróma további lefolyására. A legtöbb esetben az érintett személynek műtéten kell átesnie a daganat eltávolítására fissura orbitalis superior szindróma esetén. Mindenesetre a műtét után be kell tartani az ágynyugalmat, hogy az érintett személy ellazulhasson és pihenhessen. A páciensnek mindenesetre tartózkodnia kell az erőlködéstől és más stresszes tevékenységektől. Sok esetben a betegek a barátok és a család támogatásától is függenek, hogy megbirkózzanak a mindennapokkal. Mivel a daganat a fissura orbitalis superior szindróma miatt a test más részeire is átterjedhet, ennek megelőzésére vagy egy másik daganat korai felismerésére rendszeres vizsgálatokat kell végezni. Ezért a legtöbb esetben az érintett ember várható élettartamát is csökkenti ez a betegség.
Ezt teheti meg maga is
A látás károsodása nagyon gyakran szorongást vált ki az érintett személyben. A fissura orbitalis superior szindrómában szenvedő betegeknek ezért különféle megküzdési stratégiákat kell alkalmazniuk annak érdekében, hogy a mindennapokban jó életminőséget érezzenek a betegség fennálló kellemetlenségei ellenére. Az életkedv fenntartása, az optimizmus és a pozitív alapszemlélet fontos a mindennapi élet kihívásaival való megfelelő megbirkózás érdekében. A szabadidős tevékenységeket átszervezni kell, hogy a beteg jót élhessen meg egyensúly. Pihenés technikákat lehet használni csökkenti a stresszt a mindennapi életben. Jóga, elmélkedés or autogén tréning számos sportközpontban kínálják, és önállóan is használhatók. Erősítik a mentális erőt és segítenek egy belső elérésében egyensúly. A balesetek fokozott kockázatának csökkentése érdekében a beteg környezetét hozzá kell igazítani az ő igényeihez és Egészség körülmények. Az önbizalmat stabilizálni kell a sikerélmény kialakításával. Ha a szemproblémák a szenvedő jólétének csökkenését jelentik az optikai folt miatt, szemüveg viselhető a terület elrejtése érdekében. Javasoljuk a szenvedőnek, hogy nyitott legyen magára feltétel a mindennapi életben. Elkerülni fejfájás, fontos a pihenőidő és az elegendő pihenés. Az alváshigiéniát optimalizálni kell a pihentető alvás érdekében.
