A karra vagy vállra esés után a törés az felkarcsont figyelembe kell venni, ha a súlyos mellett a mozgás további korlátozása is van fájdalom. Különösen az idősebb emberek tartoznak ennek a kockázati csoportba törés.
Mi a felkarcsont törése?
A törés éppen a fej az felkarcsont szubtőkének hívják humerus törés. Általában az ilyen típusú humerális törés a fej az felkarcsont is. Ezek a törések viszonylag gyakran fordulnak elő balesetek vagy esések után. Ezekben az esetekben a betegek a vállukra vagy a kinyújtott karjukra esnek. A humerus ekkor keskeny és kevésbé kemény, mint más pontokon, ezért könnyebben elszakadhat. Ha csontritkulás a baleset mellett jelen van, ennek a törésnek egyre nagyobb a kockázata. Ha a felkarcsont törése külső hatás nélkül történik, áttét vagy tumor okozhatja a sérülést.
Okok
A humerális törés oka (subcapital humerus törés) a vállra vagy a kinyújtott karra gyakorolt erő baleset vagy zuhanás során. A sportolók kerékpárral vagy motorkerékpárral közlekedve megsérülnek, de a lovaglás vagy a síelés közbeni esés szintén ezt a törést eredményezheti. Az idős embereket gyakran érinti a felkar törése is, mivel növekvő bizonytalanságuk járás közben, valamint az ebből eredő esések és esetlegesen jelen lévő csontritkulás. Pontosabban, a 60-80 éves nők csoportja kétszer olyan gyakran szenvedi el ezt a törést, mint az azonos korú férfiak.
Tünetek, panaszok és jelek
A felkar törése egyértelmű és tipikus tünetekkel jár, ezért az öndiagnosztika gyakran nagyon egyszerű. A legtöbb esetben súlyos duzzanat társul a humerus töréséhez, amely jól látható. Természetesen ez is jelentősgel jár fájdalom, így a teljes mozgástartomány nagyon szigorúan korlátozott. Bizonyos körülmények között akár nyílt törés is előfordulhat. Ilyen esetben a csont törése szabad szemmel mutatható ki. Természetesen a nyitott törést orvosilag és gyógyszeresen kell kezelni. Bizonyos esetekben még műtétre is szükség van a csontok és lehetővé teszi a zökkenőmentes gyógyulási folyamatot. Ugyanakkor beszélhetünk a felkar töréséről is, ha egy kis hajszálrepedés van jelen. A hajvonaltörés nagyon csekély repedés a csontban, de sokkal kevesebbet okoz fájdalom mint egy törés. Ennek ellenére a humerus ilyen kis repedése olyan fájdalmat is okoz, amely nagyon sokáig tarthat. Az érintett egyének gyakran egyszerűen gyanítanak egy törzset vagy izom húzódás. Sok esetben a felső kar hajszálrepedése nagyon gyorsan újra összeáll, ezért nincs szükség orvosi kezelésre. Ha azonban tipikus tünetek jelentkeznek, például duzzanat vagy véraláfutás, akkor a lehető leghamarabb orvoshoz kell fordulni.
Diagnózis és lefolyás
A humerus törése általában a váll vagy a kar mozgásának korlátozása és súlyos fájdalom által észlelhető. A sérült szövet érezhetően megduzzad, és a kar védő helyzetben van a testen. D
zuhanása egy nagy fejlődését is eredményezheti zúzódás a vállon és / vagy a hónaljban, valamint a beteg oldalán mellkas. Néhány óra múlva megjelenhet, vagy csak másnap. Önmagában ezek a panaszok miatt az érintett beteg orvoshoz fordul. Részletes anamnézis megbeszélés után az orvos több röntgen felvételével meghatározhatja a diagnózist. Ha felmerül a gyanú, hogy a törés oka egy tumor, MRI (mágneses rezonancia képalkotás) vizsgálatot is végeznek. A balesettől függően szükség lehet annak kizárására, hogy az ínszalagok érintettek-e, vagy akár a váll elmozdulása van a humerális törés mellett. Számítógépes tomográfiát (CT) használnak erre a célra.
Szövődmények
A humerális törés miatti szövődmények ritkák. Így a gyógyulás esélyét jónak tartják mind konzervatív, mind műtéti beavatkozás esetén terápia. A nagyobb mozgáskorlátozások általában csak elszigetelt esetekben fordulnak elő. Az egyik azonnali következménye a humerus törés hipovolémiás sokk. Ekkor a keringő vér gyorsan csökken. Ez pedig a sérült ájulásával fenyeget. Egy másik elképzelhető szövődmény a thrombophlebitis kialakulása. Ebben az esetben, vér vérrögök képződnek és blokkolják az artériákat. A trombók a tüdő kockázatát is magukban foglalják embólia. Ha a trombus egyes részei leválnak, fennáll annak a veszélye, hogy bejutnak a keringés és elzárják az artériákat ott. A következmények kockázata akkor a legmagasabb, ha a felkar törése a lapocka és a kulcscsont területén történik. Ha viszont a törés a könyökrészben jelentkezik, akkor kisebb a szövődmények kockázata. A sérülés hatással lehet az artériákra, az izmokra és idegek. A humorális törés késői következménye az pszeudartrózis. Ebben a folyamatban a csont nem konszolidálódik megfelelően. Továbbá egy rostos kallusz kialakulhat. Ha a humerális törés műtéti kezelése történik, fennállnak a kockázatok is. Ezek tartalmazzák vér vérrögök, véraláfutások, fertőzés és másodlagos vérzés. Ha idegek sérültek, ez néha érzékszervi zavarokat vagy bénulást eredményezhet. Továbbá az allergiák a implantátumok előfordulhat.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
Ha az érintett személy karfájástól vagy súlyos mozgáskorlátozástól szenved esés vagy baleset után, orvosra van szükség. Az egyénnek tartózkodnia kell a fájdalomcsillapító gyógyszer szedésétől egyedül, amíg orvoshoz nem fordulnak. Ha a váll vagy a kar a szokásos módon már nem mozgatható, orvosi ellátásra van szükség. A kar duzzanata, a bőr elszíneződése bőr, és az érzékenységi problémákat meg kell vizsgálni és kezelni kell. A csontrendszer zúzódása, feszültsége vagy deformációja a szabálytalanság jelei, amelyeket orvosával kell megbeszélni. Ha a fizikai terhelhetőség csökken, akkor az ujjak megfogási funkciója már nem hajtható végre, vagy a rendellenességek a szív ritmus jelenik meg, ajánlatos orvoshoz látogatni. Ha a beteg már nem képes mindennapi feladatokat vagy sporttevékenységeket végrehajtani, akkor intézkedésre van szükség. A kar és a váll nyomásérzékenysége, zsibbadás vagy az érzékelt ingerek iránti túlérzékenység további jelei a Egészség értékvesztés. Szükség van orvoslátogatásra, mivel a felkar törése esetén a lehető leghamarabb orvosi segítséget kell kezdeni az optimális gyógyulási folyamat érdekében. A viselkedésbeli változások, a gyermekek nyafogó viselkedése és az elvonás további jele lehet a szabálytalanságnak. Ha a fájdalom tovább terjed, vagy a test súlytartó képessége tovább csökken, akkor az érintettnek átfogó orvosi vizsgálatra van szüksége.
Kezelés és terápia
A betegek mintegy 80 százalékánál a humerális törés műtét nélkül kezelhető. Erre a célra a kar egy speciális kötéssel van felszerelve, amelyet Gilchrist vagy Desault kötésnek neveznek, vagy egy sínnek, amely körülbelül két hétig mozdulatlan. Fontos a mobilitás korai stádiumban történő helyreállítása fizioterápiás alkalmazásokkal. Ha azonban a csont több részre szakad, műtéti kezelést kell végrehajtani. Ugyanez vonatkozik a vérre is hajók or idegek megrongálódtak, vagy ha ennek következtében közvetlen kár keletkezik. A műtét elején a törést először kiegyenesítik Röntgen ellenőrzés. Ezen a ponton a beteg már alatta van érzéstelenítés. A csontot ezután csavarokkal, huzalokkal vagy lemezekkel stabilizálják. Az alkalmazott műtéti módszer a törés súlyosságától függ. Miután a gyógyulás előrehaladt és a fájdalom alábbhagyott, a mobilitást vissza kell állítani fizikoterápia. A művelet során behelyezett anyagokat egy idő után újra el kell távolítani. Ez ma már gyakran apró bemetszésekkel vagy endoszkóposan lehetséges.
Kitekintés és előrejelzés
Nehéz általános megállapítást adni a humerális törések prognózisáról, és ez nagymértékben függ a törés típusától és helyétől, a kezelési módszertől és a kezelés megkezdésétől, valamint a beteg életkorától és a már meglévő feltételektől. Egyszerűen fogalmazva, az egyszerű törések jó eséllyel bonyolulatlanul gyógyulnak meg, az érintett kar működésének teljes vagy csaknem teljes helyreállításával, ha helyesen és időben kezelik őket. Sikeres műtéti kezelés esetén idegen anyag (lemezek, csavarok) gyakran gond nélkül maradhat a testben a beteg egész életében, így gyakran elkerülhetők a nyomon követési műveletek és a fémeltávolítás. Ha azonban bonyolult törésforma van, akkor egyedi, már meglévő állapotok (pl csontritkulás, keringési rendellenességek, nikotin fogyasztás stb.) vagy a helytelen utókezelés (pl. túl korai vagy helytelen terhelésfelhalmozódás) bonyolítja a gyógyulási folyamatot, maradandó következményes károsodások, például fájdalom, mozgáskorlátozás és / vagy helytelen elhelyezés meglehetősen lehetségesek lehetnek. Hosszabb kezelési periódus és esetleg további műtét intézkedések akkor szükségessé válhat. Ezekben az esetekben azonban a tünetek teljes mentessége nem érhető el mindig a konzervatív és műtéti lehetőségek kimerülése után sem. A korai és professzionális kezelés, valamint a megfelelő gyógytorna-ellátás mindenképpen meghatározó előfeltétele egy olyan szövődménynek, amely minél komplikációmentes.
Megelőzés
A humerális törést alig lehet megakadályozni aktívan intézkedések, mivel a kockázat általában az életkor előrehaladtával növekszik. Fontos azonban ellensúlyozni a csontritkulás korai kialakulását, mivel ez feltétel tovább elősegíti az ilyen töréseket. Ez magában foglalja a kellő testmozgást, valamint kalcium-gazdag diéta. Bebizonyosodott az is, hogy az általános mobilitás fenntartása, különösen idős korban, jelentősen csökkenti az elesések kockázatát, és ezáltal a humerus törésének valószínűségét.
Utógondozás
A nyomon követés megköveteli, hogy a tüneteket valóban enyhíteni kell. Ez ismerős rák, például. Az orvosi szakemberek képalkotó technikák segítségével kutatják a neutrumokat. A felkarcsont törése viszont nem vonja maga után az ilyen utókezelés szükségességét. Általános szabály, hogy a felkar után nincsenek funkcionális korlátozások terápia. A tünetek hiánya miatt a rendszeres röntgenfelvétel nem indokolt. Ha viszont bonyolult törés és egyéb kísérő körülmények vannak, például öregség vagy gyengült immunrendszer, a gyógyulási periódus meghosszabbodik. Ez szükségessé teszi a több hónapos utókezelést. Az orvos és a beteg megállapodnak a rendszeres ellenőrzésekben. Képalkotó eljárások, például röntgensugarak vagy ultrahang a vizsgálatok világosságot nyújtanak a gyógyulás előrehaladásával kapcsolatban. Szükség esetén gyógytornászhoz fordulnak. A nyomon követés célja a tünetek megismétlődésének megakadályozása is. A humerus törésnél ez azt jelenti, hogy nem engedjük meg a megfelelő törést. Ez azonban nem lehet orvos felelőssége, mert az erőszak kiszámíthatatlan balesetek esetén következik be. Az orvos ezért azt tanácsolja egy betegnek, hogy kerülje el bizonyos kockázati tevékenységeket. Ez azonban kizárólag a beteg felelőssége.
Itt tudod megtenni magad
A felkar törése esetén az érintettnek elegendő gondot kell fordítania magára. A nehéz tárgyak hordozásától, a sporttevékenységek végzésétől vagy az erő kifejtésétől tartózkodni kell. A mozgásokat lassan és nyugodtan kell végrehajtani, különösen a gyógyulási folyamat kezdetén, a szövődmények elkerülése érdekében. A humerus törése esetén a kar gyakran mozdulatlan és immobilizált. Ezért szükséges a mindennapi élet átalakítása. A napi feladatokat és eljárásokat egészséges karral, vagy a közvetlen környezetben élőknek kell végrehajtaniuk. Különleges esetekben a beteg ápolási szolgáltatást vehet igénybe, hogy elegendő támogatást kapjon. feszültség és a mozgalmasaktól tartózkodni kell a mindennapi feladatok végrehajtásakor. Ezenkívül a beteg segít önmagán, mivel nem engedi meg a mentális működését feszültség felmerülése vagy a mentális használat révén történő csökkentése kikapcsolódás technikák. A feszültség megelőzése érdekében naponta többször kell könnyű egyensúlyozó mozgásokat végrehajtani. Ezenkívül a szervezetet elegendő hővel kell ellátni, hogy csökkenthető legyen a lehetséges izommerevség. A gyógyulási folyamat során a testnek elegendő mennyiségre van szüksége vitaminok, ásványok és a nyomelemek. Egészséges és kiegyensúlyozott táplálkozással diéta, a beteg megerősítheti az övét immunrendszer és ezzel elősegítik a gyógyulást. A kezelés vége felé megkezdődhet az izomépítés és a mozgástartomány növelése, figyelembe véve a beteg fizikai adottságait.
