Fájdalom szindróma: okai, tünetei és kezelése

Németországban több millió ember szenved fájdalom szindróma. Van akut és krónikus fájdalom. Míg az akut fájdalom sérülés vagy szervi rendellenesség következménye, és figyelmeztető jelnek számít, a krónikus fájdalom, a fájdalom szindróma a akut fájdalom az önálló betegségre.

Mi a fájdalom szindróma?

A fájdalom szindróma fájdalom feltétel amelyeknek nincsenek konkrét okai, de ennek ellenére egészségi állapottá vált. Ebben az esetben krónikus (hosszan tartó) fájdalom jelentkezik. Fájdalom-szindrómában az érintett személy érzi a szenvedést, amelynek azonban nincs fizikai oka. A fájdalom ennek ellenére teherré válik, így sok esetben terápia szükségessé válik. Fájdalom-szindrómában az krónikus fájdalom a szenzáció legalább hat hónapig tart, vagy rövid időközönként megismétlődik. Lehetséges, hogy a krónikus fájdalom szindróma hirtelen jelentkezik, például egy betegség után, de alattomosan is megkezdődhet, például a kiégés, tartós, túlzott fizikai megterhelés, a test túlzott stimulálása idegrendszer.

Okok

A krónikus fájdalmat gyakran a test betegsége váltja ki és tartja fenn. Emellett azonban a fájdalom szindrómában a pszichológiai tényezők is döntő szerepet játszanak. Ennek okai néha a mozgásszervi megbetegedések vagy rendellenességek lehetnek, például ízületek, izmok, inakés szalagok. Változások a idegrendszer, Például polyneuropathia, kiválthatja a fájdalom szindrómát is. A fájdalom-szindróma oka gyakran a pszichológiai tényezők. Ez vonatkozik a fájdalom súlyosságára, tapasztalatára vagy a fájdalom fenntartására is. A fizikai okból eredő fájdalom, például porckorongsérv vagy feszültség könnyen krónikussá válhat, ha a következő pszichológiai tényezők vannak jelen:

  • Stressz és érzelmi megterhelés
  • A fájdalommal kapcsolatos szorongás
  • Passzivitás
  • Schon- és hamis testtartások
  • A kitartási stratégiák mint diszfunkcionális viselkedési minták
  • A betegség szenzációit és lehetséges következményeit dramatizálják
  • Félelem félelem

A fájdalom észlelését illetően a korábbi tapasztalatok hatásai gyakran áradnak. Jelentősen befolyásolja az ingerek értelmezését és az ennek megfelelően irányított viselkedést. Akut fájdalom ingerek vezet hogy féljen a kondicionálástól. A fájdalom így kiváltható és fokozható, ami növeli a szenvedés nyomását. Az érintett személynél ez a szenzáció eltúlzott elvárásához vezet, félelemmel kombinálva, amely gyakran állandó társ. A fájdalom meghatározza az érintett személy viselkedését, mert el akarja szívni a feszültség alkalmazkodási reakciók által. Ezért fontos, hogy ebben az esetben, ha lehetséges, ne tulajdonítsunk túl nagy jelentőséget a fájdalom szindrómának.

Tünetek, panaszok és jelek

A fájdalom szindrómában a fő tünetek közé tartozik a krónikus fájdalom, amely a test különböző részein jelentkezhet, tartós fáradtság, koncentráció kimerültség és alvászavarok. Gyakran hátul, nyak, mellkas valamint ízületek érinti a fájdalom. Az erőfeszítés utáni gyógyulási időszakok természetellenesen hosszúak. Fejfájás, migrén és fogfájás is gyakran előfordul fájdalom szindrómában. A tünetek legalább három hónapig fennállnak. A fájdalom szindróma másodlagos tünetekben is megnyilvánul, például a láb, a kéz vagy az arc duzzadásának érzésében, reggeli merevségés irritábilis bél, gyomor és a hólyag. Emellett a nyálkahártya túlérzékenysége a fokozott szorongás, ingerlékenység, hangulatingadozás és depressziós. - érzékenység a hangra, a fényre és a hideg szintén gyakran növekszik. Ide tartoznak szívritmuszavarok, szédüléses varázslatok, remegő kezek, vesefájdalom, zsibbadás, fokozott vénás tünetek, ideges végtagok, láb muscle görcsök, menstruációs fájdalom, izzadásra való hajlam és [szexuális hajlandóság | csökkenő szexuális érdeklődés]].

A betegség diagnózisa és lefolyása

A fájdalom-szindróma diagnosztizálása nagyon változatos formái miatt összetett. Nagyon hasznosnak bizonyult a fájdalomnapló, amelyben minden olyan helyzetet rögzítenek, amelyben a fájdalom jelentkezik. Ezenkívül minden tünetet feljegyeznek. A fájdalom intenzitását skálán kell feltüntetni. Gyakran az érintett személy élethelyzetét is figyelembe kell venni, mivel a kapcsolatok és az érzések gyakran befolyásolják a fájdalomérzetet. Ehhez fizikai, ortopédiai és neurológiai vizsgálat társul, például ultrahang, CT, mágneses rezonancia képalkotás és egy neurofiziológiai diagnózis. Ez egyrészt a betegségek azonosításának célját szolgálja, másrészt a fájdalom-szindróma esetén is kizárja őket. Az érzés helytelen kezelése gyakran hibás a betegség súlyosbodásáért. Az érintettek gyakran jobban vigyáznak magukra a fájdalom elviselhetőbbé tétele érdekében. A kímélés azonban az izmok lebomlásához vezet és csökken alkalmasság és teljesítmény, ami növelheti a fájdalmat és vezet lefelé tartó spirálra. Az állandó miatt feszültség a fájdalom, a mentális betegségek, mint pl depresszió és a kiégés is előfordulhat, valamint a hangulat fokozódó romlása. A fájdalom-szindróma a társadalmi környezetben is jelentős következményeket okozhat, ami hobbi, barátok és gyakran munkahelyi problémák elvesztéséhez vezethet.

Szövődmények

Mindenekelőtt a fájdalom-szindróma által érintettek súlyos fájdalmaktól szenvednek. Ezek maguk is elsősorban krónikusan fordulnak elő, így éjszaka is előfordulhatnak és tudnak vezet ezáltal alvási panaszok vagy depressziók és az érintettek ingerlékenysége. Továbbá a beteg súlyos állapotot tapasztalhat fáradtság és kimerültség. A legtöbb szenvedő nem képes koncentrálni és súlyos betegségekben szenved fejfájás vagy fogfájás. Továbbá a fájdalom szindróma is vezet hangulatingadozás valamint nagy érzékenység a hangokra és a fényre. A fájdalom-szindróma további lefolyása azonban erősen függ annak okától. Általános szabály, hogy a szervkárosodás a felelős, ezért ezt kezelni kell. Hasonlóképpen, a szindróma panaszokhoz vezethet a szív vagy bénulásra és egyéb érzékszervi zavarokra. A kezelés mindig oksági jellegű, a fájdalom korlátozásától és a sérült szövet kezelésétől függ. Szövődmények általában nem fordulnak elő. A legtöbb beteg azonban továbbra is különféle terápiákra támaszkodik a mozgás helyreállításához az érintett régiókban.

Mikor kell orvoshoz fordulni?

A fájdalom szindrómát általában mindig orvosnak kell kezelnie. Ennél a betegségnél az öngyógyulás nem következhet be, ezért az érintett személy mindig függ az orvosi kezeléstől. Csak így lehet megelőzni a további szövődményeket és egyéb betegségeket. Öngyógyítás a fájdalom-szindróma legtöbb esetben nem fordul elő. Fájdalom-szindróma esetén orvoshoz kell fordulni, különösen, ha az érintett személy nagyon súlyos fájdalomtól szenved, amely tartósan és különösebb ok nélkül jelentkezik. Maguktól nem tűnnek el, és negatívan befolyásolják az érintett életminőségét. Továbbá állandó fáradtság és a kimerültség a fájdalom szindrómára is utalhat, orvosnak kell megvizsgálnia. Sok beteg emellett alvási panaszoktól szenved, amelyek akár ahhoz is vezethetnek depresszió. Ha ezek a panaszok jelentkeznek, orvoshoz is kell fordulni. Fájdalom-szindróma esetén elsősorban háziorvoshoz lehet fordulni. A további kezelés nagymértékben függ a fájdalom típusától és annak eredetétől, és szakember végzi. Ebben a tekintetben a további folyamat nem univerzálisan megjósolható.

Kezelés és terápia

A fájdalom-szindróma sikeres kezelése érdekében az első lépés a fájdalmat súlyosbító ok és tényezők meghatározása. Gyógyszeres kezelés, valamint fiziológiai, pszichológiai és szociális intézkedések segítséget nyújtani. Egyrészt a gyógyszeres kezelés megváltoztathatja a fájdalom érzékelését, másrészt így meg lehet szakítani a fájdalomimpulzusok hibás továbbítását. Nem szteroid gyulladáscsökkentő szerek gyakran enyhe fájdalom esetén alkalmazzák, és opioidok mérsékelt és súlyos fájdalom esetén. Mindig ügyelni kell arra, hogy ne alakuljon ki függőség. Epilepszia elleni szerek gyakran előírják idegi fájdalomEzenkívül a következők hasznosak a fájdalom szindróma kezelésében:

  • Fizikai és foglalkozási terápia
  • Pszichoterápia
  • Akupunktúra
  • Transzkután elektromos idegstimuláció
  • Autogén tréning vagy más relaxációs technika
  • Gyakorisoterápia
  • Helyi érzéstelenítőkpéldául a migrén.
  • Művelet
  • Az életmódbeli szokások és az étrend változása

Terápia alapvetően az októl függ, ezért egyedileg kerül meghatározásra. Gyakran a fájdalmat nem lehet teljesen megszüntetni, de legalább elviselhető szintre csökkenteni.

Megelőzés

A fájdalom-szindróma elkerülése érdekében a testmozgás nem árthat. Ezenkívül fontos szakemberhez fordulni, ha a fájdalom hosszú ideig fennáll. Az egészséges életmód és diéta, kerülése feszültség, és a stabil társadalmi környezet is szerepet játszik.

Utógondozás

A krónikus fájdalom minden beteg számára napi terhet jelent. A fájdalom szindrómában a tünetek legalább hat hónapig fennállnak. A feltétel -val kezelik fizikoterápia és a pszichoterápia. Ez vonatkozik az utógondozásra is. Az utógondozás célja a krónikus fájdalmak tudatos kezelése. Ezenkívül enyhíteni kell a tüneteket és javítani kell az érintett életminőségét. Ez megkönnyíti számára a mindennapi életben való megbirkózást. A szenvedő a fájdalom-szindróma ellen kaphat gyógyszert a szakembertől. A nyomon követés során a gyógyulás előrehaladását rendszeresen ellenőrzik. Egy megnövekedett adag vagy megfelelőbb gyógyszeres kezelésre van szükség, ha nincs észrevehető javulás a betegben feltétel. A krónikus fájdalom gyakran okoz depresszió. Az érintett személy további szenvedést szenved. Pszichoterápia ellensúlyozza ezt a helyzetet. A foglalkozások során a szenvedőnek lehetősége van rá beszél az érzéseiről. A fájdalom szindrómában is gyakori a betegség további epizódjaitól való félelem. Ilyen esetekben, viselkedésterápia hasznos. A stresszes társas kapcsolatokat a fájdalom másik okának tekintik. A betegnek a jövőben tartózkodnia kell az ilyen ismeretségektől. Általános állapota e döntés után jelentősen javulhat. Betegségének megértő megközelítése pozitívan befolyásolja állapotát is.

Mit tehetsz te magad

A fájdalom-szindróma különleges kihívást jelent a beteg és rokonai számára. Az önsegítés területén az érintett személynek ajánlott szoros együttműködést fenntartani egy orvosi szakorvossal. A változásokat és rendellenességeket mindig egy fájdalomterapeutával kell megbeszélni. Ezen kívül különféle mentális technikák léteznek, amelyek önállóan és további orvosi ellátás nélkül alkalmazhatók. Arra szolgálnak csökkenti a stresszt és megváltoztatja a tudatos felfogást. Olyan technikák, mint pl jóga, elmélkedés, hipnózis or autogén tréning rendszeresen használható az általános javulás elérése érdekében Egészség. Bár ezek a módszerek nem a tünetek mentességét kívánják elérni, segítenek a mindennapi életben a jólét erősítésében. Szellemi erő támogatott, hogy a beteg optimálisabban tudja kezelni a fájdalom szindrómát. A cél legalább ideiglenesen csökkenteni a fájdalom érzékelését, és az élet más területeire irányítani a figyelmet. Az önmagával és az élettel szembeni pozitív alapszemlélet szintén hasznos és alkalmazható az önsegítés összefüggésében. A kognitív technikák segítenek abban, hogy a szenvedő a jobb életminőség felé haladhasson. A hatáskörén kívül eső kérdések kezelése megkönnyebbülést jelenthet.