A dysphagia a nyelési nehézség orvosi kifejezése. Ezek mind akutan előfordulhatnak, vagy krónikus tünetekké alakulhatnak, amelyeknek több oka lehet. A dysphagia kezelése a tünetek okát célozza meg, és magában foglalhatja a lenyelést is terápia, gyógyszeres kezelés és műtét.
Mi a dysphagia?
A dysphagia nyelési nehézségre utal. Ez azt jelenti, hogy több erőre és erőfeszítésre van szükség ahhoz, hogy az ember elmozdítsa az ételt és a folyadékot a száj hoz gyomor. A dysphagia is társulhat fájdalom ebben az összefüggésben. Súlyos esetekben az érintett személy még egyáltalán nem képes lenyelni. Izolált lenyelés nehézségeket általában nem okoznak riasztást, és általában önmaguktól elmúlnak. A tartós dysphagia azonban súlyos betegség jele lehet, és célzott kezelést igényel. A dysphagia bármely életkorban előfordulhat, de sokkal gyakoribb az idősebb embereknél. A dysphagia oka sokféle lehet, és a kezelés ezen okoktól függ.
Okok
Ötven izom játszik fontos szerepet az egyszerű nyelési tevékenységben. Ezért sok rendellenesség hatással lehet a nyelésre. E problémák egy részét nyelőcső diszfágiának hívják, és körülhatárolja a nyelőcső fizikai problémáit. Ezek tartalmazzák achalasia, amelyben a nyelőcső alsó izma nem tud megfelelően ellazulni, hogy ételt engedjen a gyomor. Van még diffúz nyelőcsőgörcs, amely önkéntelen izomrángás nyelés közben, ami rendkívül megnehezíti. Daganatok, lenyelt idegen testek vagy gyomor-nyelőcső visszafolyás betegség is vezet a dysphagia felé. Oropharyngealis dysphagia esetén az izomzat gyengül. Ezt kiválthatják neurológiai rendellenességek, például poszt-polio szindróma vagy sclerosis multiplex; a stroke vagy gerinckárosodás által kiváltott neurológiai károsodások azonban dysphagiát is okozhatnak.
Tünetek, panaszok és jelek
Diszfágia esetén az érintettek általában nagyon súlyos betegségekben szenvednek lenyelés nehézségeket. Ezek súlyossága eltérő lehet, és a súlyosság és a további lefolyás nagymértékben függ a diszfágia pontos okától. A lenyelés nehézségeket tud vezet az élelmiszerek és folyadékok bevitelének nehézségeihez, így egyes betegek is szenvednek kiszáradás vagy különféle hiánytünetek. Ez is vezet más betegségekre. Különösen gyermekeknél a diszfágia késleltetett fejlődéshez, és ezáltal felnőttkori panaszokhoz vezet. Bizonyos esetekben a tünetek olyan súlyosak, hogy az érintetteknek hányniuk kell. Ez köhögéshez, ill lélegző nehézségek. Ha a lélegző a nehézségeket nem kezelik, a belső szervek vagy a agy a további menet során előfordulhat. Sok szenvedő is elveszíti az eszméletét, és megeshet, ha elesik. Diszfágia esetén nem lehet általános előrejelzést adni az érintett várható élettartamáról. Ha azonban a feltétel nem kezelik, általában csökkentik. Bizonyos esetekben a dysphagia jelentősen megnövekedett nyálképződést is eredményezhet.
Diagnózis és lefolyás
A dysphagia diagnosztizálására használható vizsgálati eljárások a következők:
Röntgen ezzel ellentétben: ebben az eljárásban a beteg lenyel egy bárium-oldatot, amely eltakarja a nyelőcső belső falát, és jobb képeket tesz lehetővé a röntgengéppel. A nyelőcső változásai jobban észlelhetők; ezekből az orvos kikövetkeztetheti az izomfejlődéseket. Szükség lehet valamire lenyelni az izommozgás megfigyeléséhez. Dinamikus nyelési vizsgálat: Ebben a tesztben a beteg lenyeli a báriummal bevont ételt. A képalkotás segítségével az orvos most pontosan meghatározhatja, hogy milyen hibák történnek a nyelési folyamatban. Endoszkópia: egy vékony cső segítségével az orvos képes belülről megvizsgálni a nyelőcsövet, és következtetni a diszfágia lehetséges okaira.
Szövődmények
A diszfágia gyakran nehézséget okoz az élelmiszerek és folyadékok felszívásában. Ebből kifolyólag, alultápláltság a diszfágia szövődményeként lehetséges. Ezenkívül gyakran előfordul, hogy az érintettek túl keveset isznak - például fájdalom nyeléskor vagy fulladástól való félelem esetén. A nyelés a dysphagia általános kockázata. Ebben az összefüggésben az orvostudomány a törekvésre utal. Ebben a szövődményben ételdarabok kerülhetnek a tüdőbe, általában okozva fájdalom. Az idegen testek károsíthatják a tüdőt, és elősegíthetik a fertőzéseket is. Ha feltételezhető, hogy idegen testek jutottak a tüdőbe, orvosi ellátásra van szükség. A kezelés előtti hosszú várakozás szintén növeli a szövődmények kockázatát. A bronchoszkópia segítségével a leszívott darabokat gyakran eltávolíthatják a tüdőből, műtét nélkül. Bizonyos esetekben a törekvés újabb komplikációt eredményezhet: Aspiráció tüdőgyulladás. Ez a sajátos formája tüdőgyulladás ami a belélegzés idegen testek. Különösen akkor fordulhat elő, ha az idegen test szennyezett. Erre példa a hányás. Továbbá, idegen test aspiráció akadályozhatja lélegző és vezet oxigén hiány a testben. Ebben az esetben orvosi segítségre is szükség van (például sürgősségi orvos).
Mikor kell orvoshoz fordulni?
Krónikus nyelési problémák esetén mindenképpen orvoshoz kell fordulni. Azok a betegek, akiknél a torokban többszörös nyomás vagy görcsös érzés tapasztalható, vagy észrevehető gegreflexük van, dysphagiában szenvedhetnek. További tisztázandó tünetek közé tartozik a már lenyelt ételek regurgitációja, az étkezés során köhögés vagy aspiráció, valamint a túlzott nyálasodás. Szélsőséges esetekben az érintett személy egyáltalán nem vihet be semmilyen ételt - ilyenkor azonnal fel kell keresni a kórházat. Különösen veszélyeztetett idős emberek és a nyelőcső vagy a tüdő egy másik betegségében szenvedő betegek. A szklerózis multiplex és az ALS szintén társul a dysphagia fokozott előfordulásával. Bárki, aki e kockázati csoportokba tartozik, meg kell beszél azonnal orvoshoz. Abban az esetben sclerosis multiplex és az ALS, a dysphagia-t gyakran csak a rokonok veszik észre először. Célszerű gyorsan tájékoztatni a felelős orvost, hogy megfelelő intézkedéseket kezdeményezhessen terápia. Ha vannak annak jelei tüdőgyulladás, sürgősségi orvost kell hívni. Ha az érintett személy elájul, elsősegély azonnal be kell adni.
Kezelés és terápia
A dysphagia kezelése általában kifejezetten a különböző okokhoz igazodik. Oropharyngealis dysphagia esetén az érintett személy beszéd- és nyelési terapeutához fordulhat. Ez a személy célzott gyakorlatokat utasít az izomprobléma megoldására, és trükköket tanít a nyelés megkönnyítésére a mindennapi életben. Nyelőcső diszfágia esetén a nyelőcső izmai összeszorulhatnak. Ebben az esetben endoszkóppal lehet behelyezni egy kis léggömböt, amely lassan tágíthatja a keskenyedést. Ha a tüneteket jóindulatú vagy rosszindulatú daganat okozza, előfordulhat, hogy azt műtéti úton el kell távolítani. Ha a dysphagia emelkedése okozza gyomorsav, ez káros visszafolyás gyógyszeres kezeléssel csökkenthető. Lehet, hogy ezt a gyógyszert hosszabb ideig kell beadni. A diszfágia nagyon súlyos formáiban gyakran szükséges, hogy az érintett személy kövesse a diéta speciális folyékony ételekkel, vagy etetési csövet kapjon a táplálék biztosítása érdekében.
Kitekintés és előrejelzés
Általánosságban elmondható, hogy a dysphagia későbbi lefolyása nagyban függ annak pontos okától. Emiatt a betegség lefolyásának általános előrejelzése nem lehetséges. A dysphagia legtöbb esetben azonban orvosi tünetekre van szükség a tünetek enyhítéséhez. Az öngyógyítás csak néhány esetben fordul elő, főleg nagyon enyhe betegségek esetén. Ide tartozik például a hideg, amelyben a nyelési nehézségek általában önmaguktól megszűnnek, vagy viszonylag jól kezelhetők önsegítéssel. Ha a diszfágia nem kezelhető, a betegnek gondjai vannak az étel és folyadék bevitelével, és szenvedhet kiszáradás és hiánytünetek. Gyermekeknél a betegség zavart és lassított fejlődéshez is vezethet, és nagyon negatív hatással lehet az életminőségre. A legtöbb esetben a dysphagia jól kezelhető, ha a betegség okát diagnosztizálták. A korai diagnózis és a kezelés mindig pozitív hatással van a betegség további lefolyására.
Megelőzés
A dysphagia nem akadályozható meg, különösen, ha annak oka egy neurológiai problémák által kiváltott súlyos rendellenesség. A rövid távú nyelési problémák azonban megfelelő rágással és átgondolt nyeléssel megelőzhetők. A gyomor-nyelőcső korai kezelése visszafolyás betegség megakadályozhatja, hogy ez a rendellenesség túl sok kárt okozzon a nyelőcsőben és diszfágia alakuljon ki.
Követés
A intézkedések és a diszfágia lehetőségei a legtöbb esetben erősen korlátozottak. Először is a betegséget átfogóan és korai stádiumban kell diagnosztizálni a további szövődmények és a tünetek további súlyosbodásának megelőzése érdekében. Mindenesetre a betegség korai felismerése pozitív hatással van a dysphagia további lefolyására. Az alapbetegség felismerése azonban szintén nagyon fontos a dysphagia teljes korlátozása érdekében. A legtöbb esetben a tüneteket különféle gyakorlatokkal lehet enyhíteni. Ezeket a gyakorlatokat a beteg saját otthonában is elvégezheti, hogy felgyorsítsa a gyógyulási folyamatot. Sok esetben azonban a dysphagia enyhítésére gyógyszeres kezelésre is szükség van. Ebben az esetben biztosítani kell a rendszeres bevitelt és az állandó adagolást. Kérdések és bizonytalanságok esetén először mindig orvoshoz kell fordulni. Azt, hogy a dysphagia csökkenti-e az érintett személy várható élettartamát, általában nem lehet megjósolni. A. További vizsgálatai gyomor ebben az esetben is hasznos lehet a panaszok felderítésére.
Itt tudod megtenni magad
A dysphagia kezelésénél gyakran szükséges a nyelés elvégzése terápia, amely megköveteli a beteg együttműködését. Természetesen ennek a terápiának a sikere az adott októl is függ. Súlyos esetekben azonban ez a kezelési módszer gyakran nem elegendő. Ilyenkor légzés AIDS vagy tubusos etetés szükséges a műtét mellett. A nyelési terápia célja a károsodott nyelési funkció javítása és az ételmaradék lenyelésének megakadályozása. Ily módon az ajkak, az orcák, a rágóeszközök izmainak mozgása vagy nyelv kifejezetten stimulálható. Ezeknek az izomcsoportoknak az edzése nemcsak a rágási és nyelési funkciót, hanem a beszédet is javítja. Az izomcsoportok komplex kölcsönhatása ezen a területen így elősegítve van, így ideális esetben a nyelési funkció akár a normális állapotba is visszatérhet. A képzés előfeltétele bizonyos betartása fej és testhelyzetek. Így olyan gyakorlatokat hajtanak végre, mint a „Shaker”, a „Mendelsohn-manőver” vagy a „Masako”. Például Shaker javítja a felső záróizom nyitó mozgását a nyelőcsőben. A Mendelsohn-manőverben a nyelv és a gége arra vannak kiképezve, hogy a nyelőcső felső nyílása hosszabb ideig nyitva maradjon. Ez védi a légutakat és az élelmiszerek szállítását. Maszakóban az nyelv nyelés közben a metszőfogak tartják a helyén. A nyelési terápia mellett az élelmiszerek konzisztenciáját, összetételét vagy tápanyag-tartalmát is optimalizálni kell, hogy gyorsabban helyreállítsák az új agy.
