Dyskeratosis Congenita: okai, tünetei és kezelése

A Dyskeratosis congenita örökletes rendellenességet jelent, amely több szervrendszert is érint. A szindrómát a kóros pigmentáció jellemzi bőr valamint a nyálkahártyák és a körmök növekedési zavarai és lábkörmök. Okozó kezelés gyakran csak őssejt-transzplantáció.

Mi a dyskeratosis congenita?

A Dyskeratosis congenita a különféle örökletes telomeropátiák gyűjtőfogalma. A telomeropátiák olyan betegségek, amelyek a telomeráz tevékenység. Különösen azokban a sejtekben, amelyek erős sejtosztódásnak vannak kitéve, például immun- vagy vér sejtek, telomeráz magas aktivitású. Más cellákban azonban telomeráz aktivitás nem mutatható ki. Ha a telomeráz aktivitása zavart, fontos az új képződés vér és az immunsejtek már nem tudnak hatékonyan lejátszódni, mert a telomerek az egyes sejtosztódásokkal rövidebbé válnak, és ezáltal veszélyeztetik a kromoszóma stabilitását. Ekkor alakulnak ki többek között a dyskeratosis congenita tünetei. A telomeráz egy enzim, amely megállítja vagy akár meg is fordítja a rövidülést telomerek sejtosztódás során. Ennek eredményeként ezen sejtek sejtosztódási aktivitása megmarad. A telomerek végén találhatók kromoszómák és állandóan ismétlődő DNS nukleotidszekvenciákból állnak bizonyosakkal társítva fehérjék. Valahányszor egy sejt osztódik, a telomerek körülbelül 100 nukleotiddal rövidülnek meg. 4-6 kb hosszúságban a sejtosztódás leáll. A sejtek ezután vagy megcélzott apoptózison (célzott sejthalál) mennek keresztül, vagy nyugalmi szakaszba lépnek. A telomerek felelősek a kromoszómák. A telomeráz enzim ismételten meghosszabbíthatja a telomereket az ismétlődő nukleinsavszekvenciák láncainak összekapcsolásával. Többek között a szervezet öregedési folyamatának tulajdonítható a telomerek lassú rövidülése is. Minél rövidebbek a telomerek, annál lassabb lesz a sejtosztódás.

Okok

Amikor a telomeráz aktivitása zavart, a sejtosztódás nagyon gyorsan leáll. Ennek különösen halálos hatása van a vérképző sejtekre és az immunsejtekre. Kialakul a dyskeratosis congenita klinikai képe. A dyskeratosis congenita genetikailag nagyon heterogén formái vannak. Így a megfelelő mutációk lehetnek autoszomális domináns, autoszomális recesszív vagy x-kapcsolt recesszív. A telomeráz enzim egy teljes telomeráz komplexbe ágyazódik fehérjék. Minden fehérje részt vesz a telomeráz működésében. Így a telomerázt közvetlenül érintő mutációk mellett más mutációk is fehérjék a komplexben szintén befolyásolhatja a telomeráz aktivitását. Így legalább tíz olyan gén ismert, amelyek mutációi képesek vezet a dyskeratosis congenita-hoz. A TERC és DKC1 gének mutációi közvetlenül befolyásolják a telomerázt. A TERT és a TINF2 mutációival együtt a dyskeratosis congenita összes esetének körülbelül 50 százalékát teszik ki. A TERC és a DKF1 mutációi prenatálisan kimutathatók.

Tünetek, panaszok és jelek

A dyskeratosis congenita klinikai képe nagyon változó. Vannak nagyon enyhe formák, kisebb külső változásokkal, amelyek normálisak csontvelő funkciót jegyezzük fel. A betegség súlyosabb formáiban a pszichológiai rendellenességek kerülnek előtérbe. Néha csontvelő mélyedések, tüdő-fibrózis vagy akár carcinoma is kialakul már gyermekkor. A betegségnek azonban három tipikus tünete van. Ezek rendellenes formájúak ujj és a lábujj körmök, változásai bőr pigmentáció a mellkas és a nyakés leukoplakiát (fehér foltok a szájon át nyálkahártya). A betegség életveszélyes tünetei csontvelő depresszió, myodysplasticus szindróma vagy aplasticus vérszegénység. Csontvelőben depresszió, Normál vér a képződés leáll. Túl kevés vörösvértest, fehérvérsejtek és a vérlemezkék előállítják. Ennek következményei vannak vérszegénység, a immunrendszer megnövekedett fertőzés iránti hajlam és a hiánya miatt fokozott a vérzés kockázata vérlemezkék. A myodysplasticus szindrómában a vérképzés genetikailag megváltozott őssejtekből származik. Ennek eredményeként egyre több éretlen vérsejt termelődik, amelyekből akut mieloid alakulhat ki leukémia (AML). Más rákos megbetegedések, például anális karcinómák, fej és a nyak a reproduktív szervek karcinómái vagy karcinómái szintén nagymértékben növekednek. Továbbá potenciálisan végzetes tüdő-fibrózis is kialakulhat. A rendellenességek emésztőrendszer, máj, genitourináris rendszert és fogászati ​​rendellenességeket is megfigyeltek. A neurológiai rendellenességek mellett hajhullás, pulmonalis rendellenességek, csontváz rendellenességek vagy a könnycsatornák előfordulhat. A legtöbb esetben normális mentális és motoros fejlődés van. Súlyos esetekben azonban súlyos fejletlenség miatt fejlődési rendellenességek fordulhatnak elő kisagy. Néha a a szem retinája szintén zavart.

Diagnózis

A dyskeratosis congenita diagnózisát a bemutató tünetek, a páciens saját és családjának kórtörténetének értelmezésével végzik kórtörténetés esetleg a TERC vagy DKC1 gének mutációinak humán genetikai vizsgálatával.

Szövődmények

A legtöbb esetben a dyskeratosis congenita különböző rendellenességeket eredményez a testen és a betegen belső szervek szintén érintett lehet. Pigmentáris rendellenességek is általában előfordulnak. A beteg súlyos gyengüléstől is szenved immunrendszer és emiatt gyakrabban betegszik meg. Hasonlóképpen, a test különböző gyulladásai is egyszerűsített módon fordulhatnak elő. A kockázat rák a dyskeratosis congenita miatt is megnövekszik, így a rák összeállításai eredményezhetnek. Hajhullás és a csontváz rendellenességei gyakran előfordulnak. Súlyos esetekben a mentális fejlődés is zavart és korlátozott, így az érintett szenved retardáció. Az érintett személy mindennapi élete a betegség miatt rendkívül korlátozottá válik, és romlik az életminőség. Bizonyos esetekben az érintett személy más emberek segítségétől függ a mindennapi életben. Sajnos a dyskeratosis congenita okozati kezelése nem lehetséges. Sok tünet azonban kezelhető őssejtadományozással, így a tünetek korlátozottak. A várható élettartam azonban a betegség miatt még mindig csökken. A szemeket a dyskeratosis congenita is befolyásolhatja, így a beteg látászavarokban vagy teljes vakság. Sok esetben a szülők pszichés szorongásban is szenvednek, ill depresszió.

Mikor kell orvoshoz menni?

Legjobb esetben a dyskeratosis congenita diagnosztizálható gyermekkor. A szülők, akik észreveszik annak jeleit tüdő-fibrózis, karcinóma vagy gyermekük csontvelő depressziójának haladéktalanul értesítenie kell a gyermekorvost. Egyéb tisztázást igénylő figyelmeztető jelek a következők: rendellenes alakú ujj és a lábujj körmök, megváltozott bőr pigmentáció a mellkas és a nyakés fehér foltok a szájüregen nyálkahártya (leukoplakiát). Olyan tünetek esetén, mint a csontvelő depressziója vagy az aplasticus vérszegénység a fent említettek szerint haladéktalanul fel kell hívni a sürgősségi orvost. Legkésőbb, amikor a immunrendszer észrevették, orvoshoz kell fordulni. Egyébként sokféle betegség, mint pl rák, tüdő anomáliák, fejlődési rendellenességek vagy csontrendszeri rendellenességek alakulhatnak ki. Ezeket a betegségeket, amelyek túlnyomórészt felnőttkorban fordulnak elő, azonnali tisztázást igényel a háziorvos. Egyéb kapcsolattartók között különféle szakemberek, például gasztroenterológusok, tüdőszakértők vagy bőrgyógyászok találhatók, a tünettől és feltétel. Mivel a dyskeratosis congenita általában súlyos lefolyású, szoros ellenőrzés kezelőorvos minden esetben javallt a kezdeti kezelés után.

Kezelés és terápia

A terápia a dyskeratosis congenita mértéke a betegség súlyosságától függ. Sok esetben kezdetben elegendő a betegség tüneti kezelése. Okozó kezelés csak csontvelővel lehetséges őssejt-transzplantáció. Ezt a módszert szokásosan alkalmazzák terápia már nem lehetséges. Mert őssejt-transzplantációmegfelelő donort kell találni, akiben a lehető legtöbb szöveti jellemző megegyezik a befogadóval. Továbbá vannak tanulmányok a szintetikus androgénnel kapcsolatban danazol. Ezáltal a telomerek megnyúlását és hematológiai javulásokat figyeltek meg. Nem terápia itt még lehet ajánlásokat tenni, mert a kockázatokat még nem lehet felmérni.

Kilátások és prognózis

A dyskeratosis congenita prognózisa az egyes tünetek mértékétől és intenzitásától függ. Minden beteg esetében a betegség egyedi megnyilvánulásokkal jár. Ezeket egyenként értékelik és figyelembe veszik a személyes kezelési terv készítésénél. Mivel örökletes betegségről van szó, nincs gyógymód. Orvosi ellátás nélkül a tünetek az élet előrehaladtával fokozódnak. A legtöbb beteg esetében a tünetek jelentős enyhülése érhető el az őssejt-terápiában. Ebből a célból a átültetés a csontvelő vizsgálatát végezzük. Ez az eljárás kockázatos és számos mellékhatással jár. Gyakran azonban ez az egyetlen módja annak, hogy javulást érjünk el Egészség. Ha a kezelés sikeres, a beteg a következő hetekben és hónapokban jelentősen javul a közérzetén. Ha a szervezet elutasítja a csontvelőt, a prognózis tovább romlik. A testen meglévő rendellenességeket sebészeti beavatkozások során kezelik. Ebben a folyamatban megpróbálják a lehető legjobb funkcionális képességet megállapítani. Az eredmények jók a modern lehetőségeknek, de a természetes állapotnak köszönhetően Egészség minden erőfeszítés ellenére sem érhető el. Mivel a betegek gyakran gyengült immunrendszerben szenvednek, egészséges életmód és kiegyensúlyozott életmód diéta sokat tehet az ember javításáért Egészség.

Megelőzés

Mivel a dyskeratosis congenita örökletes, megelőzésére általános ajánlások nem adhatók. A prenatális diagnózis azonban lehetséges a TERC és a DKC1 gének mutációinak humán genetikai vizsgálatával.

Követés

A intézkedések vagy az utógondozás lehetőségei nagyon korlátozottak a dyskeratosis congenita betegségben. Ebben az esetben az érintett személy általában elsősorban átfogó vizsgálattól és kezeléstől függ, hogy megakadályozza a további kellemetlenségeket vagy szövődményeket. Független gyógyulás nem várható. Minél korábban észlelik a dyskeratosis congenitát, annál jobb a betegség további lefolyása. A legtöbb esetben a dyskeratosis congenita tüneteit csak az őssejt enyhítheti átültetés. Az érintett személy számára nincs más kezelési lehetőség, így a intézkedések utógondozás is nagyon korlátozott ebben az esetben. Mivel a átültetés az őssejtek általában súlyos műtét, az érintettnek egy ilyen műtét után gondoskodnia kell magáról, és általában pihenni is kell. A test rendszeres vizsgálata is szükséges a további panaszok korai felismerése érdekében. Az egyes deformitások műtéti beavatkozásokkal enyhíthetők. Azt, hogy a dyskeratosis congenita csökkenti-e az érintett személy várható élettartamát, nem lehet egyetemesen megjósolni.

Itt tudod megtenni magad

A dyskeratosis congenita betegségben szenvedő gyermekek szüleinek és orvosainak támogatását igénylik. A szülőknek mindig szemmel kell tartaniuk gyermeküket, és figyelniük kell a viselkedés változásaira. Ha szokatlan tünetek jelentkeznek, ezeket gyorsan tisztázni lehet, és szükség esetén kezelni. Ezenkívül ellensúlyozni kell a betegség fizikai tüneteit. A rendszeres testmozgás és az egészséges mellett diéta, higiénikus intézkedések is ajánlott. Ez ellensúlyozza az immunrendszer gyengülését, de a fertőzésre való fokozott hajlamot is. Ha azonban további panaszok alakulnak ki, minden esetben orvosi vizsgálatot jeleznek. Az esetleges rendellenességeket a korai szakaszban lehet a legjobban műtéttel kezelni. Ha ez korán megtörténik gyermekkor, az élet későbbi szakaszaiban általában nem következik be nagyobb következményes kár. Ennek ellenére az érintetteknek felnőtt korukban is rendszeresen meg kell vizsgálniuk az orvost. Ha a dyskeratosis congenita karcinómával vagy tüdőfibrózissal társul, akkor a napi szokásokon is változtatni kell. Például a tüdő hegesedése gyakran légszomjjal és másokkal jár lélegző nehézségekkel kell kezelni asztma gyógyszerek vagy inhalátorok. Ha karcinómát már észleltek és eltávolítottak, rendszeres ellenőrzést kell végezni szakemberrel.