A dysgnathia az állkapocs eltolódásának leírására használt kifejezés; befolyásolhatja a felső állkapocs, a alsó állkapocs, vagy mindkettő. A dysgnathia a generikus kifejezés a fogászatból, amely összefoglalja az esetleges veleszületett vagy szerzett állkapocs-rendellenességek minden formáját. Ezek lehetnek a állkapocscsont önmagában, hanem az egy- vagy többfogú fogak rosszul záródásai a felső vagy a alsó állkapocs, amelyeket a dysgnathia kifejezés alatt is összefoglalunk.
Mi a dysgnathia?
A dysgnathia definíciója bármilyen formában eltér a normálistól fogazat, más néven rendszeres harapás. A fogászatban a szokásos harapástól való eltérések három kategóriába sorolhatók:
- Csak az első osztályt, az úgynevezett eugnathikus fogállást tekintik normálisnak; itt nincs szükség terápia. Akár ember fogazat eugnath-e vagy sem, csak a fogorvos vagy a fogszabályozó tudja meghatározni.
- A második kategória a fogak enyhe eltérése, amelyben az első felső elülső csücske található mól- harap az első alsó őrlőfog középső középső mélyedése előtt.
- A dysgnathia harmadik kategóriája a mandibula jelentõs elõrehaladását jelzi. Az állkapocs diszklúziók területén a dysgnathia kifejezés az állkapocs normál helyzetének függőleges, keresztirányú vagy sagittális eltérésére utal.
A csontos állkapocs normától való bármely eltérését hibatengelynek is nevezzük. Az úgynevezett álldiszplázia, amely külsőleg kiálló, visszahúzódó állként látható, szintén a dysgnathia egyik formája.
Okok
Az állkapcsok veleszületett rendellenességei vezet a periodontium, a temporomandibularis, állandó túlterheléséhez ízületek hanem a rágóizmok is. Ha nem végez terápiás beavatkozást, ennek eredménye lehet a korai fogvesztés. Normál körülmények között a felső és az alsó állkapocs fogai gyöngysorként állnak össze. Ezenkívül a felső fogak enyhén harapnak az alsó fogakon. Jellemzően a metszőfogak alsó állkapocs érintse meg a metszőfogak hátát is felső állkapocs. Bármilyen veleszületett eltérést ettől a mintától dysgnathiának nevezünk fogszabályozás. A fogorvosi és fogszabályozói gyakorlatban sokkal ritkábban kezelendő diszgnathiákat a rossz szájhigiénia vagy az állkapocs régió csontos pusztulásával, daganatok vagy gyulladások által. Az infantilis dysgnathia nem mindig látható közvetlenül kívülről, mert a állkapocscsont még mindig növekszik. Az eltérések csecsemőkorban gyakran csak néhány milliméteresek a veleszületett állkapocs hibás helyzetben. A korai diagnózis ezért nagyon fontos, így később, serdülőkorban vagy felnőttként ez nem vezet nyilvánvalóan nehezen kezelhető megállapításhoz.
Tünetek, panaszok és jelek
A diszgnathiás páciens fogorvoshoz vagy fogszabályzóhoz való felkeresésének fő oka a külső megjelenés. Az esztétikai problémákat azonban alapvetően külön kell tekinteni a funkcionális problémáktól. A fogsorok nem illenek össze optimálisan, ha az alsó ill felső állkapocs túl messzire kinyúlik vagy visszahúzódik, vagy a dysgnathia más formája van jelen. Jellemzően sok állkapocshiány okoz kellemetlenséget a beszéd vagy az evés során is. Az állkapocs érzékeny izomzata ízületek gyakran feszülten reagál. Ezek feszültségek szélsőséges méreteket ölthet, hogy ne csak lokalizálódjanak, de akár át is terjedhessenek a nyak-váll- vagy hátizmok. Nem ritka, hogy az érintettek nem tudják becsukni az ajkukat. A temporomandibularis mozgásai ízületek okoz fájdalom vagy repedésérzet az érintett betegeknél. Az állkapocs esztétikája meghatározó szerepet játszik a harmonikus arckifejezésben. Ehhez szorosan kapcsolódik az arckifejezés nyelve, amelyet meglehetősen meghatározónak tekintenek annak meghatározásakor, hogy az arcot vonzónak vagy kevésbé vonzónak vélik-e. Az arc teljes profilját lényegében a fogak helyzete is meghatározza. Csak az egyenes fogak és a zárt fogív lehetővé teszi az állkapocs helyes helyzetét minden síkban. A dysgnathiában szenvedő betegek ezért pszichés distresszt is tapasztalnak.
Diagnózis
A betegség lefolyása a dysgnathia minden formája esetén a fogorvos vagy a fogszabályozó helyes diagnózisától függ. A fogak és az állkapcsok ellenőrzése már lehetővé teszi az orvos számára, hogy határozott diagnózist állítson fel. A diagnózis megkeményítéséhez a képalkotó eljárások, a röntgenfelvételek gyakoriak. Ezenkívül a betegeknek erre számítaniuk kell vakolat gipszek is készülnek. A korán diagnosztizált dysgnathia jó prognózissal rendelkezik a rendelkezésre álló konzervatív és műtéti kezelési lehetőségek miatt.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
Általában a dysgnathiához orvoshoz kell fordulni, ha az állkapocs eltér. Ez az eltérés néhány embernél veleszületett, ezért általában közvetlenül a születés után észlelhető és korrigálható. Ha baleset vagy arcütés után dysgnathia lép fel, sürgősségi orvost kell hívni, vagy meg kell látogatni a kórházat. Továbbá feszültség és fájdalom az állkapocs területén és száj a betegséget is jelezheti. Orvosi vizsgálatot is el kell végezni, ha az arckifejezés torz vagy természetellenes. Vagy fogorvoshoz, vagy fogszabályozóhoz lehet fordulni. Ezenkívül sok érintett személy pszichés panaszoktól szenved a dysgnathia miatt, így ebben az esetben a pszichológiai vizsgálat és kezelés hasznos lehet. A legtöbb esetben pozitív a betegség lefolyása, és a panaszok viszonylag korlátozottak és enyhíthetők.
Kezelés és terápia
Bármilyen terápia mert a dysgnathia mindig az első kategóriára törekszik, azaz a rendszeresre fogazat. Ez konzervatív módon vagy műtéti úton is folytatható, de nem minden esetben lehetséges. Annak érdekében, hogy megbízhatóan kimutassák a temporomandibularis ízületek rosszul záródásait, a felnőtteknél a dysgnathia kezelése előtt harapás regisztrációra van szükség. A dysgnathia formájától függően a betegnek először preoperatív fogszabályozáson kell átesnie terápia. Ez abból áll, hogy megformálják a fogíveket, kiküszöbölik az elzáródásokat, a fogak közötti hézagokat vagy a tolódást. Ezek a kezelés azonban intézkedések átmenetileg vezet az esztétika romlásához. A fő műtét előtt szimulált, modell műtétet hajtanak végre röntgensugarak, fogászati lenyomatok és az állkapocs 3D képei segítségével. Csak a fő műtét során javítják végre az állkapocs függőleges vagy sagittális síkjának hibáit. Egy ilyen összetett fogszabályozó eljárás után a betegeknek általában hetekig vagy hónapokig laza elasztikát vagy harapósínt kell viselniük.
Kitekintés és előrejelzés
A dysgnathiát általában kezelni kell, még akkor is, ha az már veleszületett. Ez teljesen megszünteti a legtöbb korlátozást, és a betegség pozitív lefolyását eredményezi. Öngyógyítás nem fordul elő ezzel a betegséggel. Ha a dysgnathiát nem kezelik, a betegek szenvednek fájdalom és az állkapocs izmainak feszültsége. Ez nehézségekhez vezet az ételek és folyadékok bevitelében is kiszáradás vagy különféle hiánytünetek jelentkezhetnek. A fájdalom jelentősen ronthatja az életminőséget. Az érintett személy arckifejezéseit a dysgnathia is megzavarja, és a rossz helyzetben a fogak is károsodhatnak. A dysgnathia kezelését általában különféle műtéti eljárásokkal hajtják végre, és teljesen enyhíti a kellemetlenségeket. Komplikációk és egyéb kellemetlenségek nem fordulnak elő, és teljes gyógyulás van. Ez biztosítja a gyermek rendes fejlődését is. A beteg várható élettartamát a betegség nem csökkenti. A betegség terápiája önsegítéssel támogatható intézkedések.
Megelőzés
A profilaxis csak a dysgnathia szerzett formái ellen lehetséges. A kezelést igénylő dysgnathiák túlnyomó többsége azonban veleszületett, azaz genetikailag meghatározott, és közvetlen megelőzésük sajnos nem lehetséges.
Utógondozás
Diszgnathia esetén az érintett elsősorban a korai diagnózistól függ, így további szövődmények és panaszok nem merülnek fel. Minél korábban észlelik a betegséget a folyamat során, annál jobban kezelhető, és annál jobb a dysgnathia további lefolyása. A intézkedések vagy az utógondozás lehetőségei többnyire erősen korlátozottak vagy csak alig lehetségesek, így a panaszok gyors és korrekt korrekciója áll az előtérben. A legtöbb esetben az érintettek olyan műtéti beavatkozástól függenek, amely teljesen enyhítheti és korlátozhatja a tüneteket. Ezt a beavatkozást viszonylag korán kell elvégezni, hogy elkerüljük az esztétikai kényelmetlenséget a későbbi életben. Sok esetben az érintettnek pihennie kell, és gondoznia kell a testet egy ilyen művelet után. Az erőlködést vagy más stresszes tevékenységet mindenképpen kerülni kell. A dysgnathia még egy sikeres műtét után is rendszeres orvosi vizsgálatot igényel. Viselni egy harapósín enyhítheti a kellemetlenségeket is. Pszichológiai zavarok esetén pszichológiai kezelést is kell keresni.
Mit tehetsz te magad
Diszgnathia esetén általában az állkapcsok veleszületett rendellenességei vezet a teljes fogtámasztó készülék, valamint az állkapocsízületek és a rágóizmok állandó túlterheléséhez. A dysgnathia, bár gyakran elcsúfítja, ezért nemcsak kozmetikai probléma. Ha az érintett nem tesz ellenintézkedéseket, fennáll a korai fogvesztés veszélye. A dysgnathia kezelését gyakran hosszan tartó és bonyolult preoperatív fogszabályozó terápia kíséri. A legtöbb esetben műtéti intézkedéseket csak utólag lehet megtenni. A legjobb önsegítő intézkedés tehát egy megfelelő fogorvos felkutatása, aki a rendellenesség megszüntetésére szakosodott, és átfogó tájékoztatást kap az összes szükséges kezelési intézkedésről. Sok betegnek mentálisan is alkalmazkodnia kell a hosszadalmas és gyakran megerőltető terápiához. A képesített orvosok az interneten kutathatók. Ezen kívül az orvosi egyesületek és Egészség a biztosítótársaságok információkat szolgáltatnak. Az érintettek számára különösen fontos, hogy ne veszítsék el a türelmüket és ne essenek bele depresszió az általában hosszan tartó kezelés során. Ez különösen igaz, mert a terápia során a külső megjelenés általában romlik. Azoknak az érintetteknek, akik mentálisan szenvednek megjelenésüktől vagy terápiás intézkedéseiktől, időben kell konzultálniuk egy pszichoterapeutával.
