Tüneti terápia | A diszlexia terápiája

Tüneti terápia

A tünetterápia a gyermek egyedi tüneteivel kezdődik, és különböző intézkedések segítségével megkísérli javítani őket. Amilyen egyedi a tünetek egy adott esetben jelentkeznek, a terápia ilyen formáját is kifejezetten meg kell tervezni és meg kell célozni, hogy támogatást nyújtson ott, ahol segítségre és támogatásra van szükség. A tiszta tünetterápia általában olyan terápia, amely célzott gyakorlatokkal és szisztematikus megközelítésekkel próbálja javítani a gyermek olvasási és helyesírási készségeit. Véleményünk szerint azonban figyelembe kell venni, hogy a tünetek terápiája nemcsak további gyakorlatokká fajul, amelyek további kudarcélményekkel további kihívást jelentenek és esetleg megalázzák a gyerekeket. A célzott és egyénileg adaptált, a tünetek és az okok terápiájának nem feltétlenül kell teljes kontrasztban lennie egymással, hanem egy tünet-terápia magában foglalhatja az észlelés területeit is.

További terápiás eljárások

A hallott feldolgozásának központi zavara (hallásfeldolgozási zavar) további alternatív terápiás formákat kínálnak. A hangterápia Tomatis, Volf vagy Johanson szerint példa erre.

  • Hallásképzés a Tomatis módszer szerint
  • Hangterápia Volf szerint
  • Terápia Johanson szerint

Az iskola alapvető információkat nyújthat az egyéni terápiáról.

A napi érintkezés és a tanulás (kiindulási) helyzetben a hibák tipológiája a teszt eredményeitől függetlenül lehetséges, így az egyes változások értékelése könnyen megvalósítható. Az iskolai egyéni támogatás azonban problematikus, mert az osztályon belül sok gyermeknek általában szüksége van egyéni támogatásra. Az oktatási és kulturális miniszterek konferenciájának 2003. évi állásfoglalása (= konferencia, amelyen az egyes német államok összes oktatási és kulturális minisztere részt vesz) a Hessen területén problémás gyermekek diagnosztizálását, tanácsadását és támogatását tekinti. új rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek oktatásában különleges nehézségekkel küzdő tanulók hátrányainak kompenzálásáról. Annak ellenére, hogy az iskolai terápiát és támogatást nagyon helyénvalónak és értelmesnek tartjuk, egyértelmű számunkra, hogy nagyobb számú támogatási órát kellene megcélozni annak érdekében, hogy az ilyen egyéni támogatás szilárd alapon állhasson.

A tanórán kívüli terápia és az egyén támogatásának költségei tanulás a problémákat általában a szülők viselik, egyes esetekben kérelmet lehet benyújtani az ifjúsági jóléti irodához a terápia költségeinek fedezésére. Pusztán jogi szempontból ez az úgynevezett „integrációs segítségnyújtás”, amelyet az SBG VIII. § 35a. A döntés egyenként (egyedi esetről szóló döntés) történik az integrációs segítségnyújtás bejegyzésének kézhezvétele után.

A tanórán kívüli terápia és támogatás különösen tanácsos lehet, ha pszichológiai és érzelmi problémák merülnek fel a gyermekben az iskolai kudarc tapasztalatai miatt (önértékelés hiánya, önbizalomhiány, iskolai frusztráció, iskolai félelem). Ezeket a problémákat általában a kezelő gyermekorvos igazolja. Az Ifjúsági Jóléti Iroda egyedi eseti döntése általában magában foglalja az osztály osztályfőnökével folytatott beszélgetést is, amelyben az iskola támogatását megvitatják és elemzik.

Ha nyilvánvalóvá válik, hogy az iskolai támogatás önmagában a súlyossága miatt nem elegendő diszlexia, iskolán kívüli terápia írható fel. Ebben az esetben az Ifjúsági Jóléti Iroda fedezi a terápia költségeit a szülők jövedelmétől függetlenül. FIGYELEM: Általában azonban a terápiát az ifjúsági jóléti hivatal által elismert terapeutával kell elvégezni!

Ésszerűnek tűnik továbbá, hogy a tanórán kívüli terápia és az iskolaterápia összhangban vannak egymással. Véleményünk szerint rendszeres időközönként lehetővé kell tenni az iskola és a terapeuta közötti kapcsolatot! Véleményünk szerint a tanórán kívüli terápia és támogatás problémája a következő pontokban rejlik:

  • Hogyan találok jól strukturált promóciót?
  • Hogyan garantálható, hogy a terápia és a támogatás az iskola tananyagán alapul?
  • Támogatja-e az iskolákban alkalmazott tanítási és tanulási formákat is?
  • A tanórán kívüli támogatás kínál-e konzultációt és kapcsolatot az iskolával annak érdekében, hogy a lehető legteljesebben működjön a gyermek érdekében és összhangban legyen az iskola tanulási tartalmával?
  • Hogyan garantálja a tanórán kívüli támogatás a gyermekem egyéni problémáinak folyamatos értékelését (értékelés)?
  • Támogatja-e a tanórán kívüli támogatás a tanulási stratégiák elsajátítását is (HOGYAN? Helyesen tanulok?), Vagy kizárólag és egyedülállóan irányul a problémás területek további gyakorlására (korrepetálás értelmében)?
  • A tanórán kívüli terápia foglalkozik-e gyermekem pszichéjével is, vagy szükségem van-e további terápiás intézkedésekre, hogy a gyermekemet minél fenntarthatóbban segítsem (foglalkozási terápia; pszichoterápiás intézkedések; önbizalom építése)