Ha diszgrammatizmus van jelen, a nyelvtani szabályrendszer elsajátítása késik vagy akadályozva van. Ez azt jelenti, hogy a helyes mondatszerkezet megzavaródhat. Ennek eredményeként a mondatok egy része átrendeződik és kihagyásra kerül.
Mi a diszgrammatizmus?
A diszgrammatizmus a nyelv fejlődési rendellenességeihez tartozik. Ez az érintettnél észrevehető, hogy a nyelvtani szabályokat helytelenül alkalmazzák a mondatok kialakításakor, valamint a szavak ragozása. A mondatok hiányosan alakulnak ki, vagy a mondatok részei megcsavarodnak. Különösen feltűnő, hogy a mondatban szereplő ige helytelenül van elhelyezve, például: „A gyermek iszik tej“. Ezenkívül helytelen cikkeket, eseteket és többes számú alakokat is használnak. Ennek eredményeként a nyelvtan nem alkalmazható a szabványok szerint.
Okok
A diszgrammatizmusnak számos oka lehet, például a helytelen nyelvi bevitel. Ugyanakkor erre van szüksége egy gyermeknek a helyes nyelvtan megtanulásához. Ebben az esetben a tanulás folyamat akadályozott. A nyelvfejlődési rendellenesség másik lehetősége a túl alacsony munkaképesség emlékezet. Ebben az esetben nem képes kódolni a hallottakat és összehasonlítani a már meglévő információkkal, így az információk elvesznek, és nem lehet a megfelelő pillanatban visszakeresni, mert azokat nem tárolták hosszú távon. emlékezet. Ezenkívül a beszédzavar korai lehet gyermekkor agy károsodás, például baleset, fejlõdési mentális rendellenesség. Halláskárosodás is okozhatja, a a koncentráció hiánya, mentális betegségek, érintkezési rendellenességek vagy a nyelvi támogatás hiánya. A diszgrammatizmus esetén gyakran több tényező lép kölcsönhatásba vezet a nyelv fejlődési rendellenességéhez.
Tünetek, panaszok és jelek
A gyermek nem képes önállóan legyőzni a hibákat, amikor diszgrammatizmus van jelen. A nyelvtan alapvetően két különböző területet foglal magában: a szintaxist és a morfológiát. Míg a szintaxis a mondat szerkezetére, vagyis a szórendre utal, a morfológia leírja, hogy a szavak hogyan változnak, attól függően, hogy milyen funkciók vannak a mondatban. A diszgrammatizmusban a szintaxis és a morfológia nagyon felismerhetően különbözik az azonos korú gyermekek megfelelő nyelvtanától. Ha diszgrammatizmust diagnosztizálnak, az orvos előírja beszédterápia. Ezután a szülők maguk választanak logopédust. Beszédterápia beszéd- és nyelvterapeuta biztosítja, de légző-, hang- és beszédtanárok vagy logopédusok is rendelkezésre állnak. Képes történeteket és könyveket használnak arra, hogy a gyermekeket mesélésre ösztönözzék, a nyelvtani rendellenességek mértékét pedig annak megállapítására, hogy van-e kezelésre szoruló beszédzavar. Ebben az esetben meg kell tanulni a nyelvtani morfémákat, amelyeket ezek a gyerekek nagyon nehezen találnak meg. Nagyon sok időbe telik, hogy megértsék és internalizálják ezeket a szabályokat.
Diagnózis
A gyermekorvos legkésőbb az U9-nél megvizsgálja a gyermeket, hogy megállapítsa, van-e az életkorának megfelelő nyelvi fejlődés. A szülők vagy a pedagógusok azonban általában korábban észreveszik, hogy a gyermeknek nagyobb nehézségei vannak a megfelelő szavak elrendezésének és a mondatok megfelelő kialakításának az azonos korú gyermekekhez képest. Ebben az esetben a szülőknek azonnal kapcsolatba kell lépniük a gyermekorvossal. A diagnosztika tesztelési eljárásokat tartalmaz a szókincs fejlődésének és a nyelvtani szabályok kialakításának ellenőrzésére. Ennek célja a spontán beszéd elemzése. Kisgyermekeknél ez a játék közbeni megfigyelés során könnyen rögzíthető. Iskolás korban az írásbeli megfogalmazási készségeket általában a beszéd mellett értékelik. Ha a diszgrammatizmust nem kezelik időben vagy nem megfelelően, akkor a nyelvfejlődési rendellenesség még iskolai életkorban is hatással lesz. Ezért, ha bármilyen gyanú merül fel, nagyon fontos az orvoshoz fordulni. Korán keresztül beszédterápia, a gyermek nyelvi hiánya általában rövid időn belül pótolható vagy akár teljesen megszüntethető. Ha azonban a beszéd terápia a kezelést nem biztosítják, a hibás beszédminták beépülhetnek, így azok továbbra is hatással lehetnek az iskolában, illetve serdülőkorban vagy felnőttkorban.
Szövődmények
A diszgrammatizmus azt a problémát írja le, hogy az emberek nem tudnak nyelvtanilag helyes mondatokat előállítani. Nyelvtanilag helytelen formákat használnak, a mondatok és mondatszerkezetek néha hiányosak, a szövegkörnyezet és a beszédáramlás elvész. Ezért diszgrammatizmus gyanúja esetén szakemberhez kell fordulni, ha a problémák nem tisztázhatók az iskolában. A diszgrammatizmust világosan meg kell különböztetni az agrammatizmustól. Az agrammatizmus olyan jelenség, amely olyan bevándorlóknál fordul elő, akik nem ismerik az anyanyelvet, és csak egy bizonyos pontig tudják megtanulni. Az anyával való átfedésekről van szó nyelv. Ez nem igényel orvosi kezelést, és hatékony német nyelvoktatással javítható. A disgrammatizmus viszont elsősorban az őslakosokban fordul elő, akik fejlődési hiány miatt ill agy betegségeket és sérüléseket, ne sajátítsa el teljesen a nyelvtant, vagy részben ne tanulja meg azt. Az agrammatizmustól eltérően ezért a diszgrammatizmusban orvoshoz kell fordulni a nyelvi rendellenesség kezeléséhez, akár logopédiai képzéssel, szakemberek, például klinikai nyelvészek célzott nyelvtanításával, akár NLP technikákkal. Ha beszéd terápia nem biztosított, a diszgrammatizmus meggyökerezik, ami megteheti vezet társadalmi és foglalkozási megbélyegzésre. Az érintett személyek az önbecsülés és az alacsonyabbrendűség komplexusainak hiányában szenvednek. A tanároknak, az orvosoknak és a családtagoknak, valamint a társadalmi környezetnek komolyan kell venniük a kezdeti jelzéseket és kezdeményezniük kell a beszédet terápia ellenintézkedések.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
Ha észrevehető problémák vannak a nyelvtanilag helyes mondatok kialakításával, a gyermeket orvoshoz kell vinni. Az orvosi szakember megállapíthatja, hogy valóban fennáll-e a diszgrammatizmus, majd a szülőket vagy gondviselőket a megfelelő szakrendelésre irányíthatja. Mivel a kezelés nagyobb valószínűséggel sikerül, minél előbb bekövetkezik, a probléma első jeleire a gyermekorvoshoz kell fordulni. Azokat a szülőket, akik észreveszik, hogy gyermekük szokatlan mondatokat alkot vagy egész szavakat hagy ki, ezt gyorsan tisztázniuk kell. A diszgrammatizmus különösen gyakran fordul elő a nyelvi támogatás hiánya, az érintkezési rendellenességek vagy a szegénység kapcsán koncentráció. A problémás családból vagy külföldről például örökbefogadott gyermekeknek ezért a lehető legkorábban logopédiát kell kapniuk. Ha a beszédzavar a mentális betegségek or agy korai károsodás gyermekkor, ezt is gyorsan tisztázni kell. A legtöbb esetben a problémák legalább nagymértékben csökkenthetők átfogó gondozással és rendszeres képzéssel. Megfelelő kapcsolattartók a gyermekorvos mellett klinikai nyelvészek vagy speciális klinikák, ahol logopédiai képzést kínálnak.
Kezelés és terápia
A diszgrammatizmus például ritmikus-zenei gyakorlatokkal kezelhető a gyermek beszédérzékének és beszédritmusának javítása érdekében. A terápia része a nyelvtani képességek fejlesztése is, például nyelvi játékok révén, mert ez hozzájárul a gyermek motivációjához. Ezenkívül a diszgrammatizmus kezelésének célja az érzékelési képességek elősegítése tapintási, hallási és vizuális szinten. Egy másik logopédikus megközelítés a modellezés. Itt a szemantikai kifejező képesség kibővítése a cél. Az a gyermek, aki ismeri a nyelvi hiányait, gyakran általános vonakodást mutat a kommunikáció iránt. Gyakran a számos beszélgetés már hozzájárul a fejlődéshez. Ily módon a gyermek önértékelése is erősödhet a terápia részeként. Az önbizalom növekedésével a nyelvtani kompetencia és ezáltal a diszgrammatizmus általában automatikusan javul.
Kitekintés és előrejelzés
A legtöbb esetben a disgrammatizmus nem gyógyítja meg önmagát, ezért a feltétel mindig orvosnak kell kezelnie. Ha a betegséget nem kezelik, akkor is vezet súlyos szövődményekhez felnőttkorban és gyermekkor jelentősen korlátozott. A betegek nem képesek normális mondatszerkezetet létrehozni, ezért kényelmetlenséget szenvednek a beszédben és a kommunikációban. A fejlődés késik, és a beszédzavarok fiatalon zaklatáshoz vagy ugratáshoz is vezethetnek. A disgrammatizmus kezelése mindig a panaszok pontos megnyilvánulásától függ, és enyhítést és logopédiát céloz. Ez enyhítheti a panaszok nagy részét, így az érintett személy zavartalan fejlődésben is részt vehet. Hasonlóképpen a pszichológiai panaszok is megoldódnak, és erősödik az érintett önbizalma. A kezelés pontos kimenetelét nem lehet megjósolni, de a teljes gyógyulás esélye megnő, ha korán elkezdődik. A páciens várható élettartamát nem csökkenti a diszgrammatizmus.
Megelőzés
Számos módja van a gyermek diszgrammatizmusának megelőzésére, például az, hogy nem hanyagolja el a gyermekkel való kommunikációt. Ezenkívül figyelmet kell fordítani a gyermek életkorának megfelelő fejlődésre annak érdekében, hogy a nyelvi fejlődés esetleges rendellenességeit korai stádiumban kijavítsák és megelőzzék a disgrammatizmust. A gyermek túladóztatása szintén ehhez a rendellenességhez vezethet, ezért mindenáron kerülni kell. Ezen túlmenően elegendő alvást kell biztosítani, mert koncentráció különösen fontos szerepet játszik a helyes mondatszerkezetben. A rendszeresen nem fekvő gyermeknek nagyobb a kockázata a dysgrammatizmus kialakulásának.
Követés
A diszgrammatizmus hagyományos kezelése logopédiát foglal magában. Gyakran átfogó nyelvi fejlődési késés tapasztalható, amelynek a disgrammatizmus kiemelkedő része. Néhány klinika szakosodott ilyen kezelésére és nyomon követésére beszédzavarok. A koraszülöttek különös problémát jelentenek az ilyen rendellenességek kezelésében. Minél korábban kezelik az érintett gyermekeket nyelvtani elsajátítási rendellenességeik miatt, annál fogékonyabbak a terápiára. Mivel általában más nyelvi fejlődési rendellenességek is jelen vannak, a nyomon követés hasznos. A többi gyermek miatt, akik gyakran negatívan reagálnak az ilyen rendellenességekre, hasznos lehet a pszichoterápiás ellátás. Egyébként a logopédia a felelős. Ha a jelenlegi szintaktikai-morfológiai hiányokat nem kezelik korán, a gyerekeknek nehéz lesz lépést tartaniuk másokkal. Mivel azonban a rendellenességeket általában korán észlelik, a kezelés és a nyomon követés esélye jó. A mondatszerkezeti rendellenességek vagy a diszgrammatizmus a beszédterápia klasszikus kezelési területei közé tartozik. Egyes esetekben a követési szakasz nagyon hosszú időt vehet igénybe. Különösen ez a helyzet, ha további beszédfejlődési rendellenességek vagy a tanulás rendellenesség van jelen. Szükség esetén a gyermek segíthet abban, hogy beiratkozik egy speciális iskolába. Ott az érintett gyermekeket intenzívebben lehet gondozni.
Mit tehetsz te magad
Alapvetően minél korábban kezelik a rendellenességet, annál jobban fel lehet szerezni a mondatalkotásban hiányzó készségeket. Mivel a rendellenességnek még nem találtak neurológiai okát, a gyógyszeres kezelés nem javallt. Ehelyett a mondatok kialakulásának késleltetését olyan terápiák kompenzálják, amelyek során konstruktív kapcsolatot kell kialakítani a gyermekkel a terapeuta jóindulatú és bizalmat elősegítő alap légkörén keresztül. A terápiát általában logopédus felügyeli, de megszervezhető légző-, hang- és beszédtanárok, valamint logopédiai pedagógusok segítségével. Például a gyermek érdekes képmeséket mutat be, amelyeket ösztönözni kell arra, hogy aktívan ismételje meg. A zene, mint inger, hasznosnak bizonyult a diszgrammatikus gyermekek gondozásában is, mivel a zene során kifejezetten létrejön egy dallam, amelyben a gyermek élvezi saját „beszéddallamának” kialakítását. A terápiában fontos, hogy mind intézkedések hogy a gyermek aktívan beszéljen és jobb mondatokat alkosson, játékosan és örömet szerezzen a gyermek számára. Csak így tanulhatja meg a gyermek, akinek nyelvtani gyengeségei megfelelnek a nyelvhasználat általános hajlandóságának, örömet szerezni a nyelvben és ezáltal a társas kommunikációban. Súlyos társadalmi elvonulás esetén a gyermekpszichológusok beavatkozása is hasznos lehet, mert itt a probléma alapvető természetű.
