Diagnosztika | Detektálja a vastagbélrákot

Diagnostics

Öndiagnózis: Elvileg a saját test iránti jó érzés hasznos lehet a különféle betegségek felismerésében. Vastagbél rák általában nagyon nem specifikus tünetekkel kezdődik, mint például csökkent teljesítmény, fokozott fáradtság, nem kívánt fogyás, éjszakai verejték és a láz. A három utóbbi tünet a B-tünet (B-sejtes daganatokhoz kötődik, mint például a CLL - krónikus limfocita leukémia), amelyek gyakoriak a tumor kialakulásában, de olyan fertőző betegségeknél is, mint pl tuberkulózis.

Az általános vizsgálatot orvosra kell bízni, ha a leírt jelek igazak. Nagyon megbízható korai tünet a vér a székletben. Itt azonban a következők is érvényesek: a béldaganatok gyakran vezetnek vér a székletben, de vér a székletben nem mindig jelenti azt, hogy béldaganat van jelen.

A súlyos aranyér is oka lehet. Mindenesetre kolonoszkópos vizsgálatot kell végezni, mivel a vérző aranyér jelenléte nem zárja ki a bélrendszert rák. Ezenkívül a széklet szokásainak változásai riasztóak lehetnek.

Rendkívül büdös széklet szag és erős puffadás a széklet elvesztésével (köznyelven „hamis barát”) nem azonnali jelei a rák a bélben, de meg kell figyelni, ha fokozott az előfordulása, és ha szükséges, orvos tisztázza. Erősen ingadozó széklet szabálytalanságok, azaz állandó váltakozás székrekedés (székrekedés) és hasmenésről (hasmenés) szintén jelenteni kell az orvosnak, ha hosszabb ideig fennállnak. Ha a daganat előrehaladott állapotban van, akkor a hasfalon keresztül részben tapintható.

Ebben az esetben azonban a teljes gyógyítás általában már nem lehetséges. Szélső fájdalom a hasban szintén régóta fennálló béldaganat jele lehet a bélfal perforációja, perforációja vagy szakadása formájában. Vakbélgyulladás gyakran megnyilvánul az fájdalom az apendicitisre jellemző jobb alsó hasban.

Az orvos diagnózisa: Különböző lehetőségek állnak az orvos rendelkezésére, hogy megvizsgálja a testet rák, vagy különösen a bélrák szempontjából. Minden vizsgálat elején anamnézis van. Itt fontosnak kell lenni a korábbi betegségek dokumentálásának és a betegség családi mintáinak.

A pontos anamnézis felgyorsíthatja a következő vizsgálatokat és célzottabbá teheti őket. A szokásos eljárás a kolonoszkópia. Egy csövet helyezünk a végbélnyílás a belekbe, hegyével kamera és fény van felszerelve.

A belekben szisztematikusan keresik a szabálytalanságokat a tetejétől (proximális) és az aljáig (disztális). A vizsgálatot általában alatt végezzük nyugtatás, ami azt jelenti, hogy a beteg semmit sem vesz észre. Ha bél polipok vagy a nyálkahártya változásait fedezik fel, azokat közvetlenül eltávolíthatják vagy biopsziával elvégezhetik (mintavétel).

A biopszia (biopsziás anyag) ezután mikroszkóp alatt vizsgálható. A digitális-rektális vizsgálat (digitum = ujj), a végbél a ... val ujj, az ott található daganatokra is utalhat. A laboratóriumi diagnosztika az úgynevezett biomarkereket képes kimutatni a vér sok daganat közül.

Ezek olyan anyagok, amelyek rákkal társulnak, és gyakrabban fordulnak elő rák jelenlétében. A tumor markerek további szerepet játszanak, amelyek egyeseknél megemelkedhetnek, de nem minden tumorban. A terápia előrehaladásának nyomon követésére szolgálnak.

A székletmintákat laboratóriumban is lehet vizsgálni, érzékeny vizsgálatokkal a vérre és a kiválasztott sejtanyagra. Az orvos vizsgálatai és a laboratóriumi munka mellett képalkotó eljárások is megindíthatók, mint pl ultrahang hasi (hasi szonográfia) vagy CT (számítógépes tomográfia). A kolonoszkópia a vizsgálatot nem kerülik el.

A vastagbélrák kimutatásának szokásos diagnosztikai eljárása a kolonoszkópia. Ha azonban ez nem hajtható végre, más módszerek állnak rendelkezésre a diagnózis felállításához és a terápia megtervezéséhez. Az első feltételezett diagnózist az székrekedés, vérzés a székletben, pozitív haemokult teszt vagy B-tünetek, például súlycsökkenés és teljesítménykorlát.

An ultrahang a vizsgálat, mint képalkotó eljárás, a bél változásaira is utalhat, és már megbecsülheti a daganat potenciális kiterjedését. Erre a célra a CT-vizsgálat pontosabb eredményeket nyújt. Lehetővé teszi a bélben lévő daganattumor több rétegben történő kimutatását, mértékének mérését és lehetőségét metasztázisok egyéb diagnosztizálandó szervekben.

A CT-vizsgálat terápia megtervezésére is használható, például egy műtét eltávolítására vastagbél rák. A rákos megbetegedések pontos diagnosztizálásához azonban sürgősen szükség van a daganat szövetmintájára, hogy pontosabban megvizsgálhassák a sejtek rosszindulatú daganatát, valamint a daganat pontos természetét, eredetét és a lehetséges terápiás lehetőségeket. . Ha a kolonoszkópia nem kivitelezhető, vagy a beteg elutasítja, akkor a biopszia CT irányításával a bőrön keresztül is elvégezhető.

Hasonlóképpen, egy szövetminta rögzíthető a folyamatban lévő művelet során a diagnosztikai tisztázás érdekében. Azonban a páciens számára a legegyszerűbb és legkényelmesebb módszer a daganat azonosítására és a szövetminta megszerzésére, ha megvalósítható, a kolonoszkópia. Vastagbél rák kimutatható egy ultrahang vizsgálatot és alaposabban megvizsgálta.

Ultrahangvizsgálaton a beteg a hátán fekszik, míg az orvos az ultrahangos készüléket a has és az érintett szervek fölött adja át. A vizsgálat nagyon bonyolult és gyors, de korlátozott az informatív értéke. Már ismert daganatok esetén és metasztázisok, az ultrahangvizsgálat felhasználható a rák méretének becslésére.

Különösen a belekben mérhető a hozzávetőleges méret, valamint a potenciál nagysága metasztázisok olyan szervekben, mint a máj. Az ultrahangvizsgálat ellentétben áll a CT-vizsgálattal, amely a diagnosztika és a terápiás tervezés további folyamán gyakran elkerülhetetlen. Lényegesen informatívabb, de a beteg sugárterhelésével és jelentősen magasabb költségekkel jár.

A vastagbélrák diagnózisa rendkívül fontos szerepet játszik mind a korai felismerésben, mind a terápia tervezésében. Németországban rendszeres diagnosztikát végeznek különféle szűrővizsgálatokban annak érdekében, hogy időben fel lehessen fedezni a rák vagy a korai daganatok prekurzorait és kezelni tudják őket. Az első teszt, amelyre kiterjed Egészség biztosítótársaságok 50 éves kortól, az úgynevezett „hemoccult teszt”.

Ez a teszt megvizsgálja a beteg székletét, és még kis mennyiségű vért is képes észlelni. A teszt pontossága nem túl magas, mert a vérzést nem feltétlenül a ráknak tulajdonítják, másrészt a rák nem mindig vérzik. A vastagbélrák kimutatásában a legfontosabb diagnosztikai vizsgálat tehát a kolonoszkópia.

A kolonoszkópia szintén ajánlott minden 55 éves és idősebb felnőtt számára, és azt fizetik Egészség biztosítótársaságok, mivel ez jó módszer a korai rákos megbetegedések és a daganatok megelőző szakaszainak felderítésére és közvetlen kezelésére. A későbbi diagnózis érdekében a képalkotó eljárások továbbra is alkalmazhatók, beleértve az ultrahangot, a számítógépes tomográfiát és a PET-CT-t. Nagyon mélyen gyökerező rák esetén a végbél, a gyanús diagnózisokat az orvos rövid tapintás segítségével már fel is teheti.

Rosszindulatú daganatok és vérzés tapintható a ujj a végbél kijáratánál és észlelték. A vérértékeken alapuló diagnózis nem lehetséges. Ennek ellenére vannak bizonyos értékek a vérben, amelyek megváltoznak a vastagbélrák jelenlétében, és amelyek lehetővé teszik a betegség lefolyásának értékelését.

Ezeket a vérértékeket tumormarkereknek nevezzük. A „CEA” daganat marker különösen fontos szerepet játszik a bélrákban. Nem alkalmazható a diagnosztikában, mivel a tumor marker növekedése nem feltétlenül jelenti azt, hogy a beteg rákos, és nem minden rák társul a tumor marker növekedésével.

Mindazonáltal a marker a betegség kezdetekor együtt határozódik meg, mivel a vérben való lefolyása összefügg a rák lefolyásával. Noha a tumor marker abszolút értéke nem értelmes, az eredeti érték folyamatos növekedése összefüggésbe hozható a rák progressziójával. A túlélő daganatos megbetegedések utókezelésében is a daganat marker CEA megújult növekedése jelezheti a daganat megújult növekedését és úgynevezett „kiújulását”.