A diagnózis | Neuroborreliosis - Mi ez?

A diagnózis

A lehetséges neuroborreliosis legfontosabb jele a múlt kullancs csípés. Ha az orvost tájékoztatják egy ilyen harapásról, és a beteg jellemző a neuroborreliosis tünetei, cerebrospinalis folyadékot (likőrt) lehet venni a diagnózis megerősítésére. Erre a célra egy kanült helyeznek a gerinccsatorna a csigolyatestek hátul lévő vetületei és néhány cerebrospinális folyadék elvezetése.

Ezt aztán a laboratóriumban lehet megvizsgálni. Neuroborreliosis esetén a cerebrospinalis folyadék jellemzően megnövekedett mennyiségű fehéret tartalmaz vér sejtek, amelyek leküzdik a fertőzést. Emellett megnövekedett szintű antitestek a kórokozóval szemben.

Bizonyos esetekben nehéz lehet biztosan diagnosztizálni a neuroborreliosist, mivel a cerebrospinalis folyadék gyulladásértékei gyakran nem mutathatók ki, különösen a korai szakaszban. Eltarthat egy ideig azelőtt is antitestek előállítják. A páciens tüneteinek egyéb okainak kizárása érdekében gyakran képalkotást kérnek (pl. CT, MRI agy).

Ha a agy önmagában is érintett, a képalkotás gyakran hasonló elváltozásokat tár fel sclerosis multiplex. A cerebrospinalis folyadék az a neurális folyadék, amely körülveszi a agy és a gerincvelő. A cerebrospinalis folyadékot az ágyék során kapják szúrás a CSF diagnosztikájához.

Neuroborreliosis esetén a CSF-ben gyakran vannak fertőzésre utaló jelek, például megnövekedett fehér vér sejtek, emelkedett szintje antitestek a Borrelia burgdorferi kórokozóval és néha megemelkedett fehérje szinttel szemben. Különösen akkor, ha a CSF antitestszintje magasabb, mint a vér, ez a neuroborreliosis jele. Különösen a betegség korai szakaszában azonban a cerebrospinalis folyadék változásai is hiányozhatnak, így a cerebrospinalis folyadék diagnosztikája nem támaszkodhat 100% -ra a diagnózis szempontjából. A neuroborreliosisban a mágneses rezonancia képalkotás (Az agy MR) néha feltárhatja a változásokat.

Például, ha az agy érintett, gyakran kiderül az agy fehér anyagának károsodása, amely hasonló lehet az sclerosis multiplex (KISASSZONY). Ha főleg az agyhártya érintettek, a képalkotás során ott megfigyelhető a kontrasztanyag felhalmozódása. A neuroborreliosis megfelelő megkülönböztetéséhez a sclerosis multiplex, különféle vizsgálatokat és tényezőket kell figyelembe venni.

Ezek közé tartozik a betegség körülményeitől való megkülönböztetés, a panaszok, eredmények, mágneses rezonancia képalkotás, elektrofiziológiai vizsgálatok, CSF diagnosztika, laboratóriumi vizsgálatok, szemészeti vizsgálatok, scletal szcintigráfia és a szív. A sclerosis multiplexben a betegség formájától függően 23-30 vagy 35-40 éves kor között kezdődik. Lehet genetikai hajlam.

Egyes szerzők a fertőző betegségek és a sclerosis multiplex kapcsolatát gyanítják. Más szerzők is elképzelhetik a kapcsolatot a bélbetegségekkel. A jelenlegi ismeretek szerint a betegség kizárólag a központi idegrendszer.

Ezzel szemben a neuroborreliosis bármely életkorban kialakulhat. A neuroborreliosis kiváltója a kullancs csípés. A fertőzés kockázata az egyéni és genetikai tényezőktől függően változhat.

A betegség nem korlátozódik a központi idegrendszerre, hanem más szervekben is megnyilvánulhat. A a neuroborreliosis tünetei és a sclerosis multiplex nagyon hasonló lehet. A neuroborreliosis azonban általában arcbénulással, a szív izom- és egyéb panaszok és rendellenességek a szívben, a bőr megváltozik, a máj, gyomor-bél traktus, urogenitális rendszer, torok, tüdő és orrmelléküregek.

Szklerózis multiplex esetén ezek a tünetek általában nem jelentkeznek. A sclerosis multiplexet azonban a Charcot ́schen-triád jellemzi. Az összes többi tünet nagyon hasonló, így csak a tünetek alapján nem lehet különbséget tenni.

Lehetséges azonban megkülönböztetni a betegség lefolyását. A sclerosis multiplexre jellemzőek a relapszusokkal és a remisszió fázisainak intervallumai. Általános szabály, hogy a betegség hirtelen kezdődik, perceken vagy órákon belül, vagy legfeljebb napokon belül.

A szklerózis multiplex azonban hetekkel-hónapokkal a megjelenése előtt megnyilvánulhat olyan nem specifikus panaszokkal, mint fáradtság, fogyás, általános betegségérzet és izom- ízületi fájdalom. Ezzel szemben az akut neuroborreliosis neurológiai tünetei napokon belül lassabban fejlődnek. A tünetek csökkenése héttől évig tarthat.

Maradhatnak tünetek és késői károsodások. Krónikus neuroborreliosisban a tünetek kevésbé hangsúlyosak, mint az akut formában. A sclerosis multiplexgel szemben azonban nincsenek teljesen tünetmentes fázisok.

A mágneses rezonancia képalkotás során gyakran nem lehet jelentős különbségeket kimutatni. A CSF diagnosztikájában a Borrelia elleni specifikus antitestek baktériumok neuroborreliosisban néha kimutatható. De ha nincs kimutatható antitest, ez még mindig nem biztonságos kizárási kritérium.

Fontos megjegyezni, hogy az antitestek csak néhány héttel az esemény után detektálhatók. Azonban bizonyos jel fehérjék a neuroborreliosis korai szakaszában kimutatható. Ezenkívül további módszerek feltárhatják a neuroborreliosis tipikus képét.

De még ez sem mindig van így. Egy nagyon pontos szemészeti vizsgálat során a különböző szempanaszok időnként megfelelően hozzárendelhetők a neuroborreliosishoz vagy a sclerosis multiplexhez. Egy további vizsgálat során szkletál szcintigráfia, a nuklid-felhalmozódások különböző ízületek ban észlelhető arthritis neuroborreliosis esetén.

De még ez sem használható megbízható egyetlen megkülönböztető tulajdonságként. A szív különböző módszerekkel vizsgálható. A sclerosis multiplex általában nem okoz szívproblémákat.

Másrészt neuroborreliosis esetén a szív korlátozása és károsodása nem ritka. A neuroborreliosis és a sclerosis multiplex megkülönböztetéséhez átfogó vizsgálatra és számos kritériumra van szükség. A sclerosis multiplex megbízható kizárása vagy kimutatása érdekében az úgynevezett McDonald-kritériumok alkalmazhatók. Ezek a sclerosis multiplex fontos jellemzőit írják le.