A DHB módszertani koncepciója

Mi képezi a jó módszertani koncepciót?

A játékot csak játékkal lehet megtanulni. Ez az elv alapvető fontosságú a gyermekek oktatásában. Egyedi műszaki jellemzők, például jó dobóerő stb.

még ne tegyen igazságot a kézilabda helyzetjellemzőivel szemben. A gyerekeknek és a fiataloknak folyamatosan változó játékhelyzetekben kölcsönhatásba kell lépniük játékostársaikkal, és taktikusan kell reagálniuk az ellenfelekre. A technikai elemek megszerzése tehát szorosan összefügg legalább egyszerű taktikai intézkedésekkel. A jó dobónak fel kell ismernie és meg kell keresnie azokat a helyzeteket, amelyekben kijátszhatja képességeit.

Általános információk

  • Minden módszertani koncepcióhoz, bármilyen sportágtól függetlenül, elemi a sport vonzereje és kínálata. A legtöbb fogalom alig veszi figyelembe a gyermekek ilyen fontos örömét. A kézilabdára alkalmazva ez a kapuba dobást jelenti.

Azok, akik nem kínálják vonzóan a sportot, hamarosan észreveszik, hogy a gyerekek elveszítik érdeklődésüket e sport iránt, és más, izgalmasabb sportágakra váltanak. - A kis játékok kétségtelenül nagy értéket képviselnek a gyermekorientált oktatásban, de nem központi elemei, hanem csak a kézilabdában használják, kiegészítés. A célba dobott kapura dobást soha nem szabad elhanyagolni.

  • A kézilabdázást a lehető legkorábban be kell építeni a kézilabda edzésbe, és ez az edzés abszolút prioritása. - Ban ben gyermekkor, a követelményeket kezdetben kisebb számú játékos csökkenti. A kézilabdában ezt a 4 + 1 minijáték valósítja meg.
  • Így a játékélmény az összes edzéspont alapja. Ugyanakkor más koncepciók követõinek is meg kell adni azt a jogot, hogy bizonyos technikai készségeket gyorsan el kell sajátítani, hogy egyáltalán játszani tudjanak. Ezek a képességek magukban foglalják a dobást, a fogást és a pattogást.

Az alapelv tehát a kézilabda játékának használata. Emellett egyedi technikákat tanítanak az úgynevezett mellékutcákon. Az edzés tartalma mindig az adott céljátékra irányul.

Mindig fontos az önálló gyakorlás és kipróbálás. A módszer koncepciója tanulás hogyan kell kézilabdázni, hasonló egy házhoz. Először is egy szilárd, fenntartható alapnak kell alapot képeznie.

A ház alapja, valamint a tartóoszlopok a motor sokoldalúságának legjobbjai (lásd a motorot) tanulás). Ezért teljesen helytelen kisgyerekeket korán az egyéni sportokra specializálni. Minél változóbb az egész motoros edzés gyermekkor, annál jobb a sokoldalú végeredménye.

A kézilabda-edző első célja a 4 + 1-es céljáték, amelyet mindig szem előtt kell tartania. - Dobás megtanulása

  • Visszapattan
  • Dobás szabad lepattanóknál
  • Dobás kick-off után
  • A pálya leküzdése
  • Szabad futás és dobás
  • Játssz 2-t az 1-en
  • Játssz kettőst kettőre játékot
  • 3. játék vs 2., 4. és 2., 3. és 3., 4. és 3. és 4. meccs
  • Első céljáték 4 + 1
  • Céljáték 6 + 1

A góldobás minden céljáték elemi tartalma, ezért először képzik ki. Az első formával kezdődik 1: 0, minden játékos szabadon dob, anélkül, hogy más játékos vagy ellenfél cselekedne a kapun.

Fontos, hogy egy kapus motivációs okokból mindig kapuban legyen. A dobás egyéni taktikai intézkedései már kialakultak. A másodikban tanulás szakasz, a mozgás a labdával (pattogó).

Ez motiváló a gyermekek számára, és a figyelem teljesen magukra és a labdára irányul. A szabályok első szempontjait már át kell adni, pl. Csak három lépés a labda felvétele után. A 3. tanulási szakaszban a helyzet először 1: 1 arányban jön létre szabad pattogással A gyerekek megtanulják, hogyan kell ellenfelet vagy védőt játszani pattogással Itt kell megemlíteni azt is, hogy a támadást és a védekezést mindig egyszerre kell képezni, nem külön , amint az a gyakorlatban gyakran előfordul A 4. és 5. tanulási szinten a dobásra és a fogásra van a hangsúly.

A 6. tanulási szinten először a szabadon van a hangsúly futás labda nélkül. A védő ebben a helyzetben azt is megtudja, hogy az ellenfél és a kapu között kell cselekednie. A következő két játékszint, a 2: 1 és a 2: 2 az első céljáték 4 + 1 előzetes szakaszai, ahol a játék első csoportjának taktikai műveleteit edzik.

Erre építve különböző játékhelyzeteket tesztelnek a 9. tanulási szinten, amíg a keresztpályán a 4 + 1-es játékot a 10. szinten meg nem játsszák. A tanulási szintek sorrendjének nem feltétlenül kell mindig ebben a sorrendben lennie. A gyerekeknek a 4 + 1 játékot is korábban kell megvalósítaniuk.

A támadás és a védekezés számának változása kifejezetten előnyt vagy hátrányt vált ki. - Megtanulni játszani játékkal

  • A technikai képzést mindig taktikai képzésnek tekinti
  • A tréning szükséges része a kiegészítő gyakorlatsor
  • A következőket meg kell tanulni az adott céljáték követelményei alapján
  • Ne edezze a támadást és a védekezést külön, hanem mindig együtt
  • Játékélmények a módszertani ciklusban (játék - gyakorlat - játék)
  • A játék megtanulása azt jelenti, hogy megoldásokat kell találni a játékhelyzetekre. A szokásos helyzetekben való játék a fő hangsúly.