A gerinc artéria a subclavia artéria egyik ágára utal. Más néven gerinc artéria.
Mi a csigolya artéria?
A gerinc artéria a subclavia (subclavia) artéria egyik ágát képviseli. A vér hajó gerinces nevekkel is jár ütőér vagy a csigolya artéria, és átmérője eléri a 3 és 5 milliméter közötti értéket. Mint az emberi test legtöbb artériája, a csigolya is ütőér párban jön. Így egy ütőér a test jobb oldalán, a másik pedig bal oldalon fordul elő. A csigolya artéria elnevezés annak köszönhető, hogy a vér az edény a brachialis artériából származik, és a vért a kisagy. Ennek során az artéria részben áthalad a nyaki csigolyákon. Így a latin vertebra kifejezés németül „csigolyát” jelent. Összességében az emberi agy kap vér összesen négy artériából, amelyek közé tartozik két csigolya artéria és két carotis artéria. Ha egy csigolya artéria elzáródik, ez általában nincs negatív hatással a agy mert az ellenkező artéria ezután továbbra is biztosítja a véráramlást.
Anatómia és felépítés
Nem ritka, hogy a csigolya artéria folyása aszimmetrikus. Az emberek körülbelül felének domináns csigolya artériája van a test bal oldalán. Körülbelül 25 százalékban a véredény domináns pozíciót foglal el a test jobb oldalán. A fennmaradó 25 százalék hasonló átmérővel rendelkezik mindkét csigolya artériában. A csigolya artéria először a mellüregben kezdődik mellkasi csigolya. Innentől a longus colli izom és a scalenus elülső izom között fut a 6. irányába nyaki csigolya, ahol eléri a koponya a foramen transversarium nyílásán keresztül (a nyaki csigolyák laterális folyamata). A foramina transversaria, amelyek egyfajta láncot alkotnak, a keresztirányú folyamat csatorna nevet is viselik. Ezen a ponton a csigolya ideg kíséri a csigolya artériát. Ezenkívül a csigolya artéria lefutása párhuzamos a nyaki artéria. 1-én nyaki csigolya (atlasz), a csigolya artéria a hátsó szegmens felé fordul csigolyaív. Ennek során a véredény a semispinalis capitis izom borítja. A csigolya artéria belépése a koponya a foramen magnumon keresztül zajlik. Ezt a szakaszt pars intracranialisnak hívják. Benne koponya, a dura mater (kemény agyhártya) a csigolya artéria halad át. Mediálisan a medulla oblongata (medulla oblongata) elülső részébe fut. A pons (híd) alsó felénél a jobb és a bal csigolya artériák egyesülve alkotják a basilaris artériát (basilar artéria). Ez viszont csatlakozik az agyi artériához keringés.
Funkció és feladatok
A csigolya artéria egyik legfontosabb funkciója a agy vérrel. Ennek során több ágra oszlik. Ezen ágak egyike a basilaris artériával való egyesülés előtt keletkezik. A program különféle szakaszainak ellátására szolgál kisagy valamint az agytörzs (truncus cerebri vagy truncus encephali), és az alsó posterior cerebelláris artériának hívják. Az elülső gerincartéria szintén a csigolya artériákból származik. A beáramlás azonban nem túl állandó, így egyenként nagy ingadozások történnek. A csigolya artéria egyéb ágai a hátsó gerinc artéria, amely ellátja a gerincvelőés a rami meningeales, amelyek felelősek a dura mater ellátásáért. A csigolya artéria ellátási területei közé tartozik a medulla oblongata is.
Betegségek
A csigolya artériát néha befolyásolhatják rendellenességek és betegségek. Ezek közül a legfontosabb a csigolya artéria szindróma. Ez egy központi idegi tünetegyüttes, amely a csigolya artéria keringési zavarából adódik. Az orvosok megkülönböztetik az artériás-csigolya szindróma két különböző formáját. Ezek a vaszkuláris artéria vertebralis szindróma és az artéria vertebralis kompressziós szindróma. Érrendszeri formában vaszkuláris szűkület (szűkülete) van érelmeszesedés (érelmeszesedés). A kompressziós szindróma vaszkuláris kompresszióval jár. A lehetséges eredetiek a daganatok, metasztázisok of rákEgy porckorongsérv vagy degeneratív változások a nyaki gerinc régiójában. Az arteria vertebralis szindróma összefüggésében olyan tünetegyüttes nyilvánul meg, amely a bazilaris szakasz csökkent vérellátásán alapul. A legjelentősebb tünet az szédülés, amely rohamszerű módon kezdődik. Ha a beteg kompresszióval összefüggő artéria vertebralis szindrómában szenved, a szédülés nem ritkán a gyors csavarodás okozza fej mozdulatok. Ezenfelül tisztázatlan neurológiai kísérő tünetek lehetségesek. Ezek vezet arra a tényre, hogy az arteria vertebralis szindróma nem diagnosztizálható egyértelműen. Ezek a tünetek lehetnek fejfájás hátulján fej, nyak fájdalom, fülzúgás (fülcsengés), látászavarok, hányinger, hányás, érzékszervi és mozgási zavarok összehangolás. Néha fennáll annak a veszélye, hogy az érintett személy rohamszerű módon zuhan a földre. Az artériás-gerinces szindróma diagnosztizálásához az orvos a fizikális vizsgálat, ellenőrzi a beteg neurológiai állapotát és a felső nyaki funkciókat ízületek. A tünetek okainak meghatározásához az orvos képalkotó eljárásokat végez, mint pl mágneses rezonancia képalkotás (MRI) a nyaki gerinc, duplex szonográfia vagy digitális kivonás angiográfia. A csigolya artéria szindróma kezelése az adott októl függ. Például vaszkuláris artéria vertebralis szindróma esetén, amelyben a csigolya artéria kifejezetten szűkül, stent a beültetést általában elvégzik. Az arteria vertebralis kompressziós szindróma esetén konzervatív és műtéti kezelés is lehetséges. Konzervatív terápia áll kiropraktika gondoskodás, fizikoterápia gyakorlatok, és megszüntetése of fájdalom. Ha egy porckorongsérv vagy daganat van-e, műtétet kell végrehajtani.