A csípőízület artroszkópiája

Artroszkópiás egy olyan orvosi eljárás, amelyet mind a különböző sérülések, mind a degeneratív változások diagnosztizálásában és kezelésében alkalmaznak ízületek. Artroszkópiás elsősorban ortopédiában és traumaműtétekben alkalmazzák. Az artroszkóp az endoszkóp olyan változata, amelyet kizárólag a terápia és a kóros ízületi elváltozások diagnosztizálása. Bármely artroszkóp funkciója szempontjából meghatározó annak felépítésének alapelve. Függetlenül attól, hogy hol használják a készüléket, minden artroszkóp speciális rúdlencsék optikai rendszeréből és egy kicsi, de erőteljes fényforrásból áll. Ezenkívül az öblítő eszközöket gyakran integrálják az artroszkópba. Használata arthroscopy, először lehetett minimálisan invazív műtéti beavatkozásokat végezni az ízületi területen. A diagnosztikus artroszkópia különös jelentőséggel bír a műtétben és az ortopédiában, mert egyrészt önálló vizsgálatként végezhető, másrészt közvetlenül alkalmazható a peri- és preoperatív diagnosztika részeként (alkalmazása műtét alatt és előtte lehetséges). A csípő artroszkópiája az ízületet komplex műtéti eljárásként kell értékelni, mivel a csípőizület anatómiailag viszonylag kedvezőtlen, mert egyidejűleg keskeny és nem is teljesen látható egy erős meghosszabbítás során (nyújtás). Emiatt a csípőízületi artroszkópiát viszonylag későn fejlesztették ki, és más artroszkópos vizsgálatokhoz képest nem használják olyan gyakran diagnosztikai és sebészeti beavatkozásokhoz. Különösen ritka az eljárás diagnosztikai alkalmazása. A meglévő vizsgálatakor azonban ízületi gyulladás (a szinoviális membrán gyulladása, amely többek között felelős az egyes ízületi struktúrák ellátásáért) vagy a chondromatosis (jóindulatú daganat, amely érett csontszövetből áll, és ezért meg kell különböztetni a rosszindulatú szarkómától), a csípőízület artroszkópiájának alkalmazása javasolt egyidejűleg biopszia.

Jelzések (alkalmazási területek)

  • Labrum elváltozás - a labrum elváltozás az ún ajak a kismedencei csont foglalatának. A. Részleges eltávolítása ajak az ízület az érintett egyének tüneteinek jelentős javulásával jár.
  • Szabad ízületi testek - a szabad ízületi testek eltávolítása, amelyek olyan szerkezetek, amelyek az ízület területén lévő ízületek hajtásai és tapadásai miatt keletkezhetnek. Ezeknek az ízületi testeknek az eltávolítása artroszkópiával különféle klinikai vizsgálatokban a fájdalom az érintett betegnél. Részben a csípőízület artroszkópiájának segítségével meghatározható a szabad ízületi testek kialakulásának oka.
  • porcogó kár - jelenlétében porckárosodás, az artroszkópia alkalmazása jelentősen javíthatja a kényelmetlenség tüneteit. A csökkentés fájdalom különböző klinikai vizsgálatokban kimutatták. Meg kell azonban jegyezni, hogy hosszú távú eredmények még nem állnak rendelkezésre, így még nem tekinthető biztosnak, hogy az fájdalom tartósan csökkenthető. Ezenkívül még nem sikerült meghatározni, hogy az artroszkóposan elvégzett intézkedések a porcogó az csípőizület vagy a járulékos terápiás intézkedések további kóros jelenségek kezelésére, például gyulladásos folyamat következtében a szinovium részleges eltávolításával felelősek a fájdalom jelentős csökkenéséért.
  • A szinoviális membrán betegségei - amint már jeleztük, terápiás kezelést lehet végezni kóros folyamat esetén a szinoviális membránban (a ízületi kapszula, a membrana synovialis; szinonimák: szinoviális, szinoviális membrán). A kezelési intézkedés kiegészítőként is elvégezhető terápia vagy önálló terápiás intézkedésként. Különösen a szinovium részleges eltávolítását, amelyet részleges szinovektómiának is nevezhetünk, viszonylag gyakran végeznek sebészeti beavatkozásként.
  • Empyema - lehetséges egy létező kezelése csípőizület empyema (mély gyulladásos folyamat az érintett szövet jelentős pusztulásával) csípőízület artroszkópiájával. Erre a célra többek között öblítést (ízületi öntözést), részleges szinovektómiát és öntözés-szívó vízelvezetést alkalmaznak. Ez a jelzés viszonylag ritka, és kevés sebész ismeri az eljárás ezen alkalmazását.

Ellenjavallatok

  • Törés az acetabulum - ha az acetabulum (a csípőízület anatómiai szerkezete) friss törése van, artroszkópiát nem szabad elvégezni, mivel hatalmas folyadékeltolódások léphetnek fel, amelyek a legrosszabb esetben vezet nak nek szívmegállás.
  • Haladó degeneratív változások - a csípő artroszkópiája az ízület semmiképpen sem pótolhatja az új csípőízület használatát. Emiatt az ízület kopásának különösen előrehaladott jeleit nem szabad artroszkópos úton kezelni terápia intézkedéseket.
  • Fertőzés - ha gyulladás van a műtéti területen, az artroszkópia semmilyen körülmények között nem végezhető el.

Arthroscopy előtt

  • Az eljárás diagnosztikai alkalmazása előtt, amelyet általában általános körülmények között végeznek érzéstelenítés, ellenőrizni kell, hogy a várt vizsgálati eredmények alapján az invazív eljárás, például az artroszkópia ésszerűnek tűnik-e, vagy a nem invazív eljárások, mint pl. számítógépes tomográfia (CT) vagy mágneses rezonancia képalkotás (MRI) összehasonlíthatóan értelmes eredményeket tesznek lehetővé a diagnosztika szempontjából.
  • A műtét előtt két síkban végzett röntgensugárzást, valamint mágneses rezonancia képalkotást kell végezni. Az intraartikuláris kontrasztanyaggal (más néven arthro-MRI) végzett mágneses rezonancia képalkotás alkalmazásának lehetősége lehetővé teszi a diagnózis jelentőségének növelését a labrum integritásának (nem létező károsodása) tekintetében (porcogó ajak csípőízület) összehasonlítva a hagyományos MRI-vel. Továbbá meg kell említeni, hogy az arthro-MRI-vel problémamentesen lehet alkalmazni a helyi érzéstelenítő (a helyi érzéstelenítés) a kontrasztanyag mellett (célzott bevitel a szövetbe). Az ebből eredő kellemetlenség csökkenése úgy értelmezhető, mint az ízületi struktúrákban elhelyezkedő betegség kialakulásának további jelzése. Ebből arra lehet következtetni, hogy ebben az esetben a csípőízület artroszkópiája javasolt.
  • Ezenkívül ellenőrizni kell, hogy a tábornok teljesítményének fizikai követelményei megfelelnek-e érzéstelenítés adottak.

A műtéti eljárás

Diagnosztikai artroszkópia

A diagnosztikus artroszkópia elvégzése során két módszer határozható meg a különböző műtéti területek alapján:

  • A központi rekesz diagnosztikus artroszkópiája - ebben a módszerben a műtéti hozzáférést az laterális (laterális) és az anterolaterális (anterior-laterális) portálokon keresztül (operatív hozzáférés) hajtják végre. A portálok pontos azonosításához meg kell találni a tapintható csontstruktúrákat, ezáltal pontosan meghatározva a műtéti utat. Meg kell azonban jegyezni, hogy az artroszkópiához csak egy portál használata nem tekinthető elegendőnek az értelmes eredmények eléréséhez. Ehelyett célszerű az összes létrehozott portált felváltva használni a csípőízület megfelelő ellenőrzéséhez. Ezen diagnosztikai eszközök segítségével lehetővé válik a facies lunata (a medenceüreg ízületi felülete) és a femoralis porcarányok megfelelő értékelése. fej, az acetabuláris fossa (ízületi üreg a medencében), a synovium és a ligamentum capitis femoris (a csípőízület szalagszerkezete).
  • A perifériás rekesz diagnosztikus artroszkópiája - a központi rekesz artroszkópiájától eltérően a perifériás rész artroszkópiájához csak két portálra van szükség a műtéti eljáráshoz. Ezek a portálok az oldalsó és az anterolaterális portálok. A követelményektől függően mindkét lehetséges műtéti hozzáférés felváltva használható. Ennek a módszernek a segítségével az ízület ventrális (elülső), mediális (középső), laterális (laterális) és dorsalis (hátsó) részei most ellenőrizhetők, bár a hátsó ízület területének ellenőrzése viszonylag nehéz. Ezenkívül ez az artroszkópos eljárás felhasználható a porcokkal borított és porcmentes combcsont ellenőrzésére fej adagokat. Ezenkívül lehetőség van a labrum acetabulare (porccal borított foglalat) szabad peremének pontos ellenőrzésére, valamint a ízületi kapszula a combcsont mellett fej adagokat.

Terápiás artroszkópia

  • Gyógyászati a csípő artroszkópiája ízület is két csoportra oszlik a jelenlévő anatómiai struktúrák alapján, hasonlóan az eljárás diagnosztikai alkalmazásának felosztásához. Így minimálisan invazív eljárás különböztethető meg a központi és a perifériás rekeszben.
  • Annak érdekében, hogy a szükséges artroszkópos terápia optimális hozzáférési útja kiválasztható legyen, ún Röntgen képerősítőket kell használni. Ezek az erősítők képátalakítók a létrehozott röntgensugarakhoz Röntgen képek valós időben monitoron. Csak a tapasztalt sebészek képesek anélkül meghatározni a hozzáférési útvonalakat Röntgen a képerősítők kizárólag artroszkópos vizuális kontroll alatt.

Műtét után

Azonban általában műtét után (műtét után) az ízület több hétig pihen. Ezenkívül az operáció elvégzését követő első héten ellenőrző vizsgálatot hajtanak végre.

Lehetséges szövődmények

  • Idegelváltozások - a csípőízület artroszkópiájában, amelynek invazív eljáráshoz kevés szövődménye van, az idegelváltozások a leggyakoribb szövődmények. Különösen a pudendalis ideg, sciaticus idegés femoralis ideg gyakran érintettek, amikor áthaladnak a műtéti helyen. A túlnyomó többség azonban idegkárosodás az idegműködés átmeneti elvesztése, és az érintett ideg teljes működése általában néhány héten belül visszatér.
  • Lágyrész sérülések - az invazív eljárás sérülést okozhat a külső nemi és trochanterikus régiókban. Kevésbé klinikai jelentőségű a duzzanat, amely minden ötödik artroszkópos eljárásban jelentkezik a csípőízületen. A lágy szövetek klinikailag releváns duzzanata miatt, amelyet az öntözőfolyadék szövetbe mosása okoz, a lágy szövetek műszerkezelése jelentősen bonyolult lehet a kötet.
  • Fertőzés - az artroszkópia során gyulladásos folyamat kialakulása lehetséges, de viszonylag ritka. A fertőzésveszély még az optimális kórházi higiénia mellett is fennáll. A fertőzés kockázata emellett függ az fekvés időtartamától az arthroscopy elvégzése előtt.