A cavernoma az a vér hajó. Az orvosi kifejezés a haemangioma cavernosum. Alapjában véve a cavernoma egy ún hemangioma. A malformáció hajók elvileg minden típusú szövetben lehetséges. Az orvostudomány szempontjából elsődleges fontosságúak azok a kavernómák, amelyek a központi állapotot érintik idegrendszer az emberi szervezet. A központi idegrendszer elsősorban a gerincvelő valamint agy.
Mi az a cavernoma?
A hajók általában jóindulatúak. A populációban előforduló cavernomák előfordulási gyakorisága tekintetében azonban egyelőre nem lehet határozott állításokat tenni. Ennek oka az, hogy a cavernomák gyakoriságának vizsgálatára a mai napig nem végeztek elegendő epidemiológiai felmérést. A boncolások eredményei azonban azt mutatják, hogy a hajók a központi idegrendszer az esetek körülbelül 0.3–XNUMX% -ában találhatók meg. A kimutatható cavernomák azonban általában semmilyen tünetet nem mutatnak, ezért sok esetben teljesen észrevétlenek maradnak. Az erek rendellenességeit gyakran véletlenül fedezik fel és diagnosztizálják, például más klinikai vizsgálatok során. A cavernomák azáltal detektálhatók mágneses rezonancia képalkotás, más módszerek mellett, és gyakran véletlenül találják meg az eljárás során. Az esetek többségében kétféle cavernomát különböztetnek meg, nevezetesen az agyi cavernomákat és a gerincvelő. Ez utóbbiakat gerinc kavernómáknak is nevezik. Az agyi cavernomák általában az ereket érintő jóindulatú arteriovenózus rendellenességek agy. Klinikai szempontból az összes cavernoma csak körülbelül 50 százaléka szembetűnő. Az agyi cavernomákat sajátos megjelenésük jellemzi hajszálcsöves hajók. Ezek az erek szorosan egymás mellett vannak, és fürtbe rendeződnek. Ezenkívül nem látható erek látják el a kapillárisokat. Ilyen tágult hajszálcsöves az ereket az orvostudományban bizonyos esetekben barlangoknak is nevezik. A hajszálcsöves hajókat külön zárja el kötőszöveti. Ebben a szövetben nincs idegszövet.
Okok
Az orvosi kutatások jelenlegi állása szerint a cavernoma kialakulásának okai többnyire megmagyarázhatatlanok. Szövettani szempontból a kóros ereket vékony falak jellemzik, amelyek rostosak. Az arteriovenózus rendellenességektől eltérően a vénás vagy artériás kavernomákra való differenciálódás nem lehetséges. Számos esetben a cavernomák területe olyan anyagok lerakódását mutatja, amelyek a degradáció során keletkeznek vér. Ezeket az anyagokat hemosziderineknek is nevezik. Bizonyítékul szolgálnak a régen előforduló vérzésekre. Az esetek többségében a cavernomák kialakulásának genetikai okai nem mutathatók ki. Az erek rendellenességeiben szenvedő betegeknél azonban a megfelelő gének mutációit mutatják be. A cavernomák kialakulásának okai a agy szintén nem ismertek. Feltételezhető azonban, hogy a rendellenességek bizonyos mértékben genetikailag meghatározottak. Ebben az esetben autoszomális-domináns módon továbbadják őket.
Tünetek, panaszok és jelek
A cavernomák számos tipikus tünettel és panasszal járnak, amelyek megkönnyítik a diagnózist. Például epilepsziás rohamok lehetségesek az erek rendellenességei miatt. Néha vannak neurológiai hiányosságok is, például érzékszervi zavarok vagy bénulás. Veszélyes szövődmény az agyvérzés. A vérzés valószínűségére vonatkozóan azonban nincsenek megbízható adatok. Becslések szerint agy vérzés az esetek 0.5-10 százalékában fordul elő. Alapvetően a cavernoma egyes tünetei elsősorban a pontos helytől függenek. Leggyakrabban epilepsziás rohamok miatt fedezik fel őket. Egyéb lehetséges tünetek: diszesztézia vagy paresis. A központi idegrendszer összes kavernómájának körülbelül 80 százaléka egy agyféltekében helyezkedik el. Csak 15 százaléka fejlődik ki a agytörzs or kisagy. A cavernomák öt százaléka a gerincvelő. Meg kell jegyezni, hogy az agyban előforduló összes kavernóma megközelítőleg fele nem mutat semmilyen tünetet. Számos esetben az erek ezen rendellenességeit csak véletlenül fedezik fel.
A betegség diagnózisa és lefolyása
A cavernomákat elvben különféle vizsgálati technikákkal lehet diagnosztizálni. Általános szabály, hogy a képalkotó módszerek játszják a legfontosabb szerepet. Például, mágneses rezonancia képalkotás or számítógépes tomográfia lehetségesek. Mivel azonban számos cavernoma nem okoz tüneteket, sok esetben véletlenül találják meg őket más vizsgálatok során.
Szövődmények
A Cavernoma általában az érintett személy edényeinek különböző rendellenességeit és deformitásait eredményezi. Ezek a rendellenességek ezáltal vezet különféle panaszokra, amelyek azonban súlyosságuktól függenek. A legtöbb esetben az idegrendszer vagy a gerincvelő zavarai vannak, így ezek bénulást és más érzékenységi zavarokat okozhatnak. Az életminőséget jelentősen korlátozza és csökkenti a cavernoma. Nem ritkán fordulnak elő epilepsziás rohamok, amelyek szintén társulhatnak fájdalom. Ha nem kezelik, a legrosszabb esetben a agyvérzés fordul elő, ami életveszélyes lehet az érintett személy számára. Mentális vagy beszédpanaszok is előfordulhatnak, így a betegek szenvednek beszédzavarok vagy motoros funkció korlátozásai. Nem ritka, hogy a mindennapi életben más emberek segítségétől függenek, és sok tevékenységet nem képesek önállóan elvégezni. A cavernoma általában sebészeti beavatkozás segítségével eltávolítható. Nincsenek különösebb szövődmények. Ha a cavernoma jól eltávolítható, a tünetek általában újra eltűnnek, és a várható élettartam nem csökken.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
A Cavernoma halálos kimenetelű lehet orvosi ellátás nélkül. Ezért az első jelek, szabálytalanságok és rendellenességek esetén azonnal orvoshoz kell fordulni. Ha van egy betegség, belső gyengeség vagy teljesítményvesztés érzése, akkor máris aggodalomra ad okot. Ha a szervezet meghibásodásának vagy különböző működési zavarainak jelei vannak, orvoshoz kell fordulni. Epilepsziás rohamok esetén sürgősségi orvos szükséges. Továbbá, elsősegély intézkedések jelenlétében kell kezdeményezni a túlélés biztosítása érdekében. Ezt követően különféle orvosi vizsgálatokra van szükség a roham okának megállapításához. Ha keringési zavarokat észlelnek, ezt a javallatot orvosával kell megbeszélni. Ha van verseny szív, a szervezetben fellépő nyomásérzet, a járás bizonytalansága vagy az összeomlás, az érintettnek segítségre van szüksége. A meglévő izom hirtelen elvesztése erő or izomrángás az izmok vizsgálatát és kezelését meg kell vizsgálni. Zavarok vagy eszméletvesztés esetén a mentőszolgálatot riasztani kell. A lehető leghamarabb intenzív orvosi ellátást kell nyújtani, mivel ez életveszélyes orvosi feltétel az érintett személy számára. Ha követhetetlen vérzés lép fel, akkor a véraláfutás fokozódása a bőr vagy véraláfutást észlelnek, orvoshoz kell látogatni. Cavernoma esetén fokozott kényelmetlenség jelentkezik a hát területén. Ezért orvoshoz kell fordulni, amint szabálytalanságokat észlelnek a test ezen régiójában.
Kezelés és terápia
A cavernomák kezelésének típusa elsősorban azok helyétől függ. Ha a cavernoma vérzést vagy epilepsziás rohamokat vált ki, akkor a műtét során az erek rendellenességeit gyakran eltávolítják. Ha a cavernomák tünetmentesek maradnak, és véletlenül fedezik fel őket, a műtéti beavatkozás gyakran késik. A tüneti érrendszeri rendellenességeket a legtöbb esetben műtéttel távolítják el, ha könnyen hozzáférhetők. Ha a cavernomák az agyban helyezkednek el, és tünetmentesek, akkor gyakran várakozással járó megközelítést alkalmaznak.
Kitekintés és előrejelzés
A cavernomák prognózisa és kilátásai a pontos helyüktől függően nagyban változnak. Különösen érdekes az agy cavernoma, az úgynevezett agyi cavernoma. Ismét megkülönböztetünk felszíni és mély érrendszeri rendellenességeket. Míg a felszínes cavernomák az agykéregben helyezkednek el, ahol alkalmanként epilepsziás rohamokat válthatnak ki, a mély kavernómák kevésbé előnyösen helyezkednek el, és néha az agytörzs közelében. agytörzs nagyon veszélyes lehet, mivel megnagyobbodás vagy vérzés esetén befolyásolhatják a légzőközpontot. Az agyi kavernomák többsége „néma” véletlenszerű megállapítás a fej, ezért tünetmentesek. Így a prognózist a pontos szám, anatómiai elhelyezkedés és a cavernomákba irányuló vérzés kockázata határozza meg. Mély agytörzs a cavernomák műtéti kezelést igényelnek speciális központokban, és néha teljesen működésképtelenek. Így az agykéregben elhelyezkedő felszíni cavernomák prognózisa általában jó, mert ritkán véreznek, és így ritkán okoznak tüneteket. A mélyen fekvő cavernomák esetében a kilátások vegyesebbek, mivel általában gyakrabban véreznek, és általában anatómiailag érzékeny agyi régiók közelében fordulnak elő. Az indikáció és a műtéti lehetőségek végül meghatározzák a beteg prognózisát.
Megelőzés
Jelenleg nincsenek ismertek intézkedések a cavernomák megelőzésére, mert okaik nem tisztázottak.
Követés
Általában nagyon kevés az utógondozás intézkedések a cavernomában szenvedő személy számára elérhető. Elsősorban a betegség korai felismerése fontos ebben feltétel az érintett személy további komplikációinak és egyéb kellemetlenségeinek megakadályozása érdekében Minél előbb fordulnak orvoshoz cavernoma esetén, annál jobb a betegség további lefolyása. A legtöbb beteg műtéti beavatkozást igényel, az eljárások száma nagymértékben függ a tünetektől. Egy ilyen műtét után az érintett személynek mindenképpen pihennie kell és gondoskodnia kell testéről. Az erőfeszítésektől, a fizikai és stresszes tevékenységektől tartózkodni kell, hogy ne terhelje feleslegesen a testet. Általános szabály, hogy utána nincs szükség további utógondozási intézkedésekre. Az agy cavernoma esetén azonban az orvos rendszeres ellenőrzése nagyon hasznos. Nem ritka, hogy az érintett személy saját családja által nyújtott pszichológiai támogatás is nagyon fontos, ezért depresszió vagy egyéb pszichológiai zavarokat nem akadályoznak meg. Lehetséges, hogy a cavernoma korlátozza az érintett személy várható élettartamát is.
Mit tehetsz te magad
A cavernoma diagnosztizálása után az emberek maguk is megtehetnek néhány lépést a gyógyulás elősegítése és a szövődmények elkerülése érdekében. A kezelés típusától függően például olyan általános intézkedések ajánlottak, mint a pihenés, ágynyugalom és az életmód megváltoztatása. Van értelme vezet egészséges életmód kiegyensúlyozott diéta, edzeni és kerülni feszültség. Ha azonban súlyos szövődmények jelentkeznek, például görcsök vagy epilepsziás rohamok, sürgősségi orvost kell hívni. Ettől kezdve az érintettnek intézkedéseket kell tennie a balesetek és az ebből eredő sérülések elkerülése érdekében. Az illetékes orvos tudja a legjobban megválaszolni, hogy mely lépéseket kell részletesen elvégeznie. A beteget szakrendelésre is irányíthatja. Ezen túlmenően az érintett éret rendszeresen ellenőrizni kell annak érdekében, hogy bármilyen komplikáció esetén gyorsan reagálhasson. Bizonyos esetekben az érintettek pszichológiai problémáktól szenvednek. A szorongás és az idegesség kezelésére a legjobb a terapeuta támogatása. Ha a cavernoma egy másik betegséggel együtt fordul elő, további intézkedéseket kell hozni, például átfogó fizikális vizsgálat.
