A Burnett-szindrómás betegek túlzott ellátása miatt kalcium lúgok, gyakran a megfelelő étrend miatt kiegészítők. Más néven tej-alkali szindróma. Továbbá kalcium betétek a kötőhártya és a szaruhártya tüneti tünetei lehetnek az ataxia, hányingerés hányás.
Mi a Burnett-szindróma?
A Burnett-szindróma más néven ismert tej alkáli szindróma. Ez a rendellenesség kalcium a kalciumfelesleggel és könnyen felszívódó lúgokkal járó anyagcsere. A szindróma a legtöbb esetben más betegségek kezelésének eredményeként jelentkezik. Az anyagcserezavar névadója Charles Hoyt Burnett amerikai orvos. A 20. század elején az orvosok néha kezeltek gyomor fekélyek adásával tej, alkáli por és óránként tejszínt. Ez a tej-lúg kezelés javította a peptikus hatást fekély tünetek. Azonban a terápia gyakran súlyos mellékhatásokkal járt, beleértve a veseelégtelenség. Burnett- vagy tejlúg-szindróma fordult elő leggyakrabban ezzel a peptissel kapcsolatban fekély kezelés. Amint elérhetővé váltak a peptikus fekélyek jobb kezelési lehetőségei, a szindróma előfordulása csökkent. A Burnett-szindróma azonban azóta ismét gyakoribbá vált.
Okok
Az emésztés során a gyomor-bél traktus bikarbonátokon és kalciumon keresztül felszívja az alkáli ételeket, például tejet. Ezeket az anyagokat a szervezet útján teszi hozzáférhetővé abszorpció a gyomor és a belek. Burnett-szindrómában különösen a szérum kalciumszint emelkedik. Ez a magasság a megnövekedésnek köszönhető abszorpció kalcium vagy a gyomor-bél traktusban, és ez általában a kalciumot tartalmazó vagy lúgos ételek túlzott fogyasztásával függ össze. Ez a túlzott fogyasztás a 20. században következett be, különösen a gyomorral összefüggésben fekély terápia. A 21. században a forgatókönyv gyakran a nőket érinti csontritkulás akik az ajánlott 1200-1500 milligrammnál több kalciumot fogyasztanak a betegség megelőzésére vagy ellenőrzésére. A szindrómát is kedveli D-vitamin bevitel.
Tünetek, panaszok és jelek
A Burnett-szindróma leggyakoribb tünetei a következők hányinger, hányásés szédülés. Néha az ataxia vagy járási zavar is jelentkezik. Az emelkedett szérum kalciumszint vagy hiperkalcémia mellett kalcinosis is előfordulhat. A kalcinosisban a felesleges kalciumot a szervezet tárolhatja a kötőhártya, szaruhártya vagy vese tubulusok. A vesékben történő tárolás lehet vezet nak nek veseelégtelenség. A szemben lévő az első látásra gyakran látható, és gyakran főleg a palpebralis repedést érinti, ahol bankeratitist okozhat. Néha kifejezett calcinosis esetén további neurológiai tünetek jelentkeznek, mint pl depresszió, zavartság és kitartó fáradtság. Minél súlyosabb az eset, annál súlyosabbak lehetnek ezek a tudatzavarok is. Extrém esetekben a neurológiai tünetek kiterjedhetnek a kómás jelenségekre is.
Diagnózis és lefolyás
A kórtörténet biztosítja az orvos számára az első nyomokat a Burnett-szindrómához. Az anamnézis általában az étrend-kiegészítő kalcium vagy lúgos lenyelését tárja fel sók. Az vér, az emelkedett kalciumszint a Burnett-szindrómára utal. A vizeletben alig lehet kalciumot kimutatni, mert a hiperkalcémia összehúzza a vér hajók a vesékből, megakadályozva azok ürülését. Emelt szintje mellékpajzsmirigy hormon és anyagcsere alkalózis emelkedett foszfát szintek is jelzik a szindrómát. Modern formában azonban az foszfát szintje változatlanul marad. A tanfolyam attól függ, hogy hol és mennyi kalciumot tároltak. A múltban halálesetek miatt vese a szindrómával kapcsolatban néha kudarcról számoltak be. Ma azonban a végzetes következményeket gyakorlatilag kizárták.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
Általános szabály, hogy a Burnett-szindróma nem gyógyítja meg önmagát, ha az érintett nem változtatja meg a sajátját diéta. Emiatt orvosi vizsgálatra és kezelésre van szükség a szindróma további szövődményeinek megelőzéséhez. Orvoshoz kell fordulni, ha az érintett szenved hányás or hányinger hosszú ideig és különösebb ok nélkül. Szédülés és a járási zavarok szintén viszonylag gyakoriak, és jelezhetik a betegség jelenlétét. Hasonlóképpen, veseelégtelenség kezelés nélkül jelentkezik. Ezért ha vese panaszok is előfordulnak, azonnal orvoshoz kell fordulni. Zavar vagy depresszió szintén a Burnett-szindróma tünetei közé tartoznak, és meg kell vizsgálni, ha hosszú ideig fennállnak. Bizonyos esetekben az érintett személy is elveszítheti eszméletét, vagy elmehet a eszik ezzel feltétel. Az első vizsgálatot általában háziorvos végzi. Vészhelyzetekben azonban felkereshető a kórház, vagy sürgősségi orvos hívható.
Kezelés és terápia
A Burnett-szindrómás betegek kezelésének első lépése a kalciumbevitel azonnali leállítása. A legtöbb esetben az orvos ezt az intézkedést kombinálja a igazgatás sóoldat megoldások Az igazgatás ennek az izotóniás oldatnak általában intravénásan megy végbe. Ennek a terápiás intézkedésnek a célja a vesék hidratálása és támogatása. A sóoldat célja a passzív tubuláris visszaszívódás gátlása a vesék tubuláris rendszerében. A vesék tubulusai a felszívódás során sok kiszűrt anyagot felszívnak. Különösen egy emelkedett vér foszfát szint kompenzálható a igazgatás sóoldat. A folyadék ugyanis telíti a visszaszívódást. A felesleges foszfát és kalcium így kiválasztódik, amíg a vér szintje normalizálódik. A fekvőbeteg-kezelés során a szérum kalciumszintjét folyamatosan ellenőrzik. Ha csak a Burnett-szindróma enyhe formája van jelen, akkor a kezelés általában járóbeteg-alapú és lezárult ellenőrzés nem szükséges. Bizonyos esetekben a Burnett-szindrómás betegek diuretikus hurok diuretikumot is kapnak a vesék hajtására. Ennek a gyógyszernek a túl nagy dózisa azonban romlást és súlyosbíthatja a kalcinosist is. Ezért ez a kezelési forma általában kórházi betegekre vonatkozik, akiket a biztonság érdekében ellenőrizni lehet.
Kitekintés és előrejelzés
A legtöbb esetben a Burnett-szindróma viszonylag könnyen és jól kezelhető. Ha az érintett személy a tünetek megjelenése ellenére sem keres kezelést, a Burnett-szindróma képes vezet súlyos következményekkel és legrosszabb esetben az érintett halálával. Ez az eset azonban csak nagyon hosszan tartó alkoholfogyasztás esetén fordul elő kiegészítők. Magát a szindrómát úgy kezeli, hogy a beteg tartózkodik a kiegészítők. Ebben az esetben további tünetek nem jelentkeznek, és a tünetek idővel alábbhagynak. Akut vészhelyzetekben a Egészség feltétel kalcium bevételével javítható. Hasonlóképpen az érintett személy különféle fogadásokat kap injekciók a vesék enyhítésére. A Burnett-szindróma visszafordíthatatlan károsodása általában csak akkor fordul elő, ha nem végeznek kezelést, és a kalciumot nagy mennyiségben, nagyon hosszú ideig veszik fel. Ebben az esetben a szindróma nem fordulhat elő egy hétköznapi diéta. A további lefolyás vagy a tünetek súlyossága nagymértékben függ a bevitt kalcium tényleges mennyiségétől is. Általában azonban a betegség nagyon jól kezelhető.
Megelőzés
A Burnett-szindróma megelőzése érdekében a napi kalciumbevitel nem haladhatja meg a adag 1200 és 1500 milligramm között. A lúgos és kalcium-kiegészítőket mindig körültekintően kell alkalmazni. A Burnett-szindróma általában nem a tényleges táplálék útján alakul ki.
Utógondozás
Egy előfordulás utáni első időszakban hasznos lehet a kontroll. Ez azonban kizárólag a súlyos betegségekre vonatkozik. Mivel vese a legrosszabb esetben a kudarc áll fenn, elegendő laboratóriumi vérvizsgálatot kell végezni. Különösen a szérum kalcium és szérum foszfát meghatározása hasznos. Különleges eset az egyéb kezelések, például a gyomorfekély következménye. Ha az előző kezelést folytatják, az érintettek nem kerülhetik el a nyomon követést. Mindaddig, amíg a betegségek elősegítik az előfordulást, még szoros hálós állandó kezelés is ajánlott. A veseelégtelenség kockázatának elkerülése érdekében rendszeres megbeszéléseket kell háziorvoshoz rendelni. A legtöbb esetben azonban a betegség enyhe. Ebben az esetben az orvosi nyomon követés nem feltétlenül ajánlatos. Statisztikailag szövődmények nem várhatók. Inkább a saját prevenciós kötelezettség vállalása intézkedések majd hatályba lép. A napi kalciumbevitel nem haladhatja meg az 1,500 milligrammot. A mindennapok során kerülni kell a kalciumot tartalmazó ételeket diéta. Normális életmód esetén nincs veszély. A betegség kiújulása nem valószínű az enyhe és közepesen súlyos tünetek enyhülése után, ezért nincs szükség folyamatos nyomon követésre. Ha az ismert tünetek megismétlődnek, a betegeknek feltétlenül orvoshoz kell fordulniuk.
Mit tehetsz te magad
Burnett-szindróma képes vezet súlyos esetekben veseelégtelenségig, ezért a betegeknek mindig azonnal orvoshoz kell fordulniuk. A betegség különösen gyakran azokat a nőket érinti, akik magasadag kalcium-kiegészítők profilaxis céljából vagy terápia of csontritkulás. Ha ezen embercsoport a Burnett-szindróma tüneteit mutatja, amelyek a korai szakaszban különösen hányingert foglalnak magukban, szédüléshányás és esetenként a járás zavara (ataxia), azonnal orvosi segítséget kell kérni. A kalcium beviteléről elengedhetetlen a kezelőorvos tájékoztatása. A legfontosabb kezelési lépés általában ezeknek a kiegészítőknek a leállítása. Ezenkívül a kalcium bevitelt általában egy bizonyos ideig csökkenteni kell. Sok esetben az érintettek kénytelenek legalább ideiglenesen megváltoztatni étrendjüket. Kalciumban gazdag ételek, például tehéntej, sajt, joghurt, kvark vagy savóezután kerülni kell a diétás turmixokat. Aki nem akar teljesen nélkülözni ezeket az ételeket, az átválthat zöldségpótló termékekre. Különösen a tehéntejet lehet nagyon jól helyettesíteni am vagy mandulaitalok. Növényi alternatívák is rendelkezésre állnak már a sajt és joghurt. Míg ezekben a termékekben a kalcium alig fordul elő természetes módon, néha hozzáadódik. Az érintetteknek ezért meg kell keresniük az olyan jelzéseket, mint a „kalciummal”, és tanulmányozniuk kell az összetevőket. Azok, akik nem biztosak benne, kompetens tanácsot kérhetnek az ökológiai szupermarketekből és Egészség élelmiszerboltok.
