A boka külső törésének gyógyulási ideje

Bevezetés

A törés a külső boka (disztális fibula törés = az alsó fibula törése) az egyik bokatörés, amely viszonylag gyakran fordul elő az embernél, különösen a sport sérülések. Az esetek több mint 80% -ában an külső boka törése traumás sérülés következtében fordul elő a boka csontjának a boka villától való elmozdulása (szublúció vagy luxus) formájában, amellyel a bokaízület. Ezt általában egy hamis lépés vagy bukás, azaz egy boka sérülés.

A láb sérülés közbeni helyzetétől és a rá ható erőktől függően különböző sérülési minták fordulhatnak elő. A legelterjedtebb a Danis-Weber szerinti osztályozás, amely a töréseket a szindesmosishoz viszonyított helyük szerint osztályozza. A szindesmózis, mint szalagkapcsolat, hamis ízület, amely a sípcsontot és a sípcsontot tartja össze.

An külső boka törése az áram segítségével pontosabban leírható AO osztályozás, amelybe minden törés típusok pontosan osztályozhatók. A törés típusától függetlenül az an külső boka törése következetesen jó. Feltétel azonban, hogy a csontrészek pontosan elhelyezkedjenek anatómiai, fiziológiai helyzetükben (redukciójuk).

Konzervatív terápia

Elvileg konzervatív (nem operatív) és műtéti kezelés egyaránt lehetséges. Konzervatív kezelést azonban csak addig lehet felajánlani, amíg a törés nincs elmozdítva (elmozdulva) és a szindesmózis nem sérült meg. Ez a helyzet például az egyszerű külsővel boka törések a szindesmózis alatt vagy nem elmozdított külső bokatörések a szindesmózis szintjén sérülés nélkül.

A terápia ilyenkor általában a vakolat öntött hat hétig. A teljes gyógyulásig eltelt idő betegenként változó. Mennyire lehet súlyt fektetni az érintettekre láb a gipsz eltávolítása után az egyéni gyógyulási folyamat függ, amelyet az orvos röntgensugarakkal ellenőriz.

Általános szabály, hogy azonban intenzíven megerőltető sportok, mint pl tenisz or futás körülbelül 3-6 hónap múlva folytatható. Konzervatív terápia mellett is előfordulnak komplikációk, bár nagyon ritkán, ami jelentősen késleltetheti a gyógyulást. Néhány esetben a törés megcsúszhat (másodlagos elmozdulás), amelyet aztán általában műtéti úton kell korrigálni.

Továbbá a vakolat az öntvény nyomáskárosodást okozhat, ami tovább korlátozza a bokaízület. Továbbá pseudoarthrosis, hamis ízület alakulhat ki a törésrészek között. Pszeudoartrózis az, amikor az érintett csonttól függően hónapokig a törés után még nem alakult ki szilárd csontos kapcsolat a csontdarabok között.

A következmények hosszan tartóak fájdalom, a megfelelő csontvázrész funkcionális korlátai és rendellenes mobilitása. Sudeck-kór egy másik komplikáció, amely a törés összefüggésében lágyrész- és idegsérülések következtében jelentkezhet. A nagyrészt ismeretlen mechanizmus szabálytalan gyógyulási folyamathoz vezet, olyan tünetekkel, mint pl fájdalom nyugalmi állapotban, izomgyengeség, remegés, túlzott izzadás vagy ödéma.

Ezek a szövődmények azonban rendkívül ritkán fordulnak elő egy külső konzervatív kezelésében boka törése. Az olyan panaszok, mint a zsibbadás vagy a duzzanat, több hónapig is fennállhatnak, de általában eltűnnek. Krónikus panaszok, például állandó fájdalom vagy funkcionális károsodás nem várható az esetek túlnyomó többségében.

A legtöbb esetben azonban bokaízület törések, mint például a külső boka törése műtéti úton kell kezelni. Ez magában foglalja az összes elmozdított külső boka törést vagy törést, amelyben a szindesmózis megsérült. A terápia sikere szempontjából döntő jelentőségű, hogy a bokaízület tengelye, hossza és forgása pontosan helyreállítható.

Ebből a célból a műveletet a sérülést követő első hat órán belül el kell végezni. Kivételt képeznek a nyílt törések, amelyek a műtéti kezelés sürgősségi indikációja, és a hatalmas duzzanat, amelynek következtében a műtétet néhány napra el kell halasztani. A sérülési mintától függően a műtéti kezelést csavaros vagy lemezes technikákkal vagy mindkettő kombinációjával hajtják végre.

Ebben az esetben az anatómiai bokaízület állapotainak milliméter pontos helyreállítása nagy jelentőséggel bír, mivel különben a helytelen terhelés az ízület idő előtti kopásához vezethet (poszttraumás boka) arthrosis). A sebcsövek (lefolyók) eltávolítása után a műtét utáni 2. napon az első Röntgen az ellenőrző kép általában készül. Körülbelül 10–14 nap elteltével az öltéseket eltávolítjuk.

Ha a műtét sikeres volt, a beteget fel kell ajánlani a külső kezelés korai funkcionális utókezelésére boka törése. A bokaízület funkcionalitását és mobilitását operálják, miközben enyhítik az érintetteket láb. A betegnek használnia kell mankó legalább 6 hétig tartó mozgósításra.

Ágyfekvés, beleértve a vakolat szereposztás csak nagyon ritka esetekben szükséges. Kb. 6 hét, an után Röntgen ellenőrzés, a terhelés felépítése megkezdhető.

Ebben az esetben erősen ajánlott a fizioterápiás gyakorlatok támogatása. Kb. 8 hétig folyékony járási mintát kell elérni.

Legkésőbb 3-6 hónap után még intenzíven megerőltető sportok, mint pl tenisz or futás ismét lehetségesek. Körülbelül 1 év elteltével a lemezeket és a csavarokat általában eltávolítják. A konzervatív terápiából eredő szövődmények mellett a műtét még további késéseket okozhat a gyógyulásban.

Így hajók, inak or idegek megsérülhet a műtét során. Ezenkívül minden műtéti beavatkozás bizonyos fertőzésveszélyt hordoz magában, amely egyes esetekben drasztikusan korlátozhatja a seb és a törés gyógyulását. Ritka esetekben az implantátumok meglazulhatnak, és helyesen kell őket elhelyezni egy további művelet során. Mivel a kockázat trombózis vagy ebből eredő tüdő embólia viszonylag magas, különösen a boka és a boka törése esetén, megfelelő trombózis profilaxis (pl heparin injekciók) mind a műtéti, mind a konzervatív kezelés során meg kell tenni. Mindezek a szövődmények azonban ritkák, így még egy külső műtéti kezelése után is boka törése, teljes gyógyulásra lehet számítani.