Behatolás: okai, tünetei és kezelése

A behatolás a pszichotrauma tünete. A legfontosabb ingerre reagálva a betegek átélik a traumatikus élményt. A kezelés különféle kombinációkat foglal magában pszichoterápia technikák és gyógyszeres kezelés.

Mi a behatolás?

A traumatikus tapasztalatok a psziché sokféle rendellenességének okai. A traumatikus eseménynek nem kell a beteg saját személyét fenyegető veszélyre utalnia, hanem megfigyelési helyzetnek is megfelelhet. A beteg világmegértését mélyen megrendíti a traumatikus esemény. Az ego megértés megrendül. Gyakran jelentkeznek olyan tünetek, mint a tehetetlenség. Különböző klinikai képek kapcsán a traumás esemény után rendszeresen behatolás történik. Ez a traumatizáló helyzet újbóli átélésére utal. A behatolások a visszaemlékezéseknek felelhetnek meg. A traumához kapcsolódó rémálmokat vagy röpke képeket szintén behatolásként foglalják össze. A behatolásokat általában magas érzelmi részvétellel élik meg. Az ellenkező tünet az érzelmi tompaság. Sok rendellenesség összefüggésében a behatolás és az érzelmi unalom epizódosan váltakozik. A betegek gyakran behatolást tapasztalnak bizonyos kulcsingerekre, úgynevezett kiváltókra reagálva. Sok szenvedő nem képes kontrollált módon blokkolni a behatolás képeit, és szó szerint elárasztja őket.

Okok

A behatolás elsődleges oka egy pszichotraumás esemény. A pszichotraumák olyan pszichológiai, lelki vagy mentális traumák, amelyek mentális sérüléseket okoztak. Minden traumatikus eseményt a psziché erős megrázása kísér. Különböző klinikai képek képesek a traumatikus élmények táptalaján. Ezek közül az egyik legismertebb poszttraumás feszültség rendellenesség, mivel ez a háborús események összefüggésében a legismertebb. Poszt-traumatikus feszültség rendellenesség katasztrofális méretű traumatizáló események után alakul ki. A helyzet traumatizáló fenyegetettségének nem feltétlenül kell megfelelnie az önmagát fenyegető veszélynek, hanem egy kívülről megfigyelt más fenyegetésnek is. Általában poszttraumás feszültség a rendellenesség körülbelül hat hónappal a traumatikus esemény után következik be. A poszttraumás stressz zavarban a behatolás játszik domináns szerepet, de a tünet releváns olyan rendellenességek esetében is, mint az akut stressz reakció. Minden behatolást egy ravasz vagy kulcsinger vált ki, amely emlékezteti a beteget a megtapasztalt traumára. A behatolás traumás betegenként eltér traumás betegtől. Sőt, ugyanannak a traumás betegnek a tünete időről időre eltérhet, például egyszer a rémálmoknak felel meg, a következő alkalommal pedig a visszapillantó képek gyengítésére a nap folyamán. A traumás beteg a behatolás során számtalan részletben feleleveníti a traumatikus eseményt akarata ellenére. A trauma ezen átélése általában a képeken és az észleléseken kívül gondolatokat is tartalmaz. Például a bántalmazást követő poszttraumás stressz-rendellenességben szenvedő gyermekek a játék kontextusába való behatolás után hajlamosak végrehajtani a traumatikus élményt. A behatolás során a betegnek nincs kontrollja a saját felett emlékezet és annak sorrendje. A behatolás így elkerüli az akarati irányítást, és olyan mértékben eláraszthatja az érintettet, hogy „szótlan terror” következik be. Ebben az összefüggésben a betegek gyakran nem képesek sem mozogni, sem beszélni. A behatolásokat nem lehet megakadályozni. A legtöbb esetben a behatolás eseménye azonnal váltakozik érzelmi zsibbadással. A betegek gyakran kerülik azokat a helyzeteket, amelyek lehetséges kiváltó utakat okozhatnak.

Tünetek, panaszok és jelek

A behatolás elsősorban a traumatizáló helyzet átélésével nyilvánul meg. Az érintett személyek olyan visszaemlékezéseket vagy visszatérő álmokat szenvednek, amelyeket nehéz ellenőrizni. Így a szenvedőket elárasztják az ingerek, amelyek izzadást, idegességet és pánikrohamok. A behatolást a legfontosabb ingerek váltják ki, és néhány másodperctől néhány percig tarthat. A képek, érzések és érzékelések mellett a trauma átélése negatív gondolatokat is kivált. Jellemzően a jellegzetes panaszok nyugodt időszakokban és éjszaka jelentkeznek. Éjszakai rémálmok fordulhatnak elő, amelyeknek gyakran a trauma a témája, és ezáltal zavarják az éjszakai alvást. Ennek megfelelően a behatolás másodlagos tüneteket okozhat, mint pl fáradtság, ingerlékenység és rossz közérzet. Bizonyos rendellenességekben a behatolás érzelemmentes viselkedéssel kölcsönhatásban történik. Ezután gyakran további viselkedési rendellenességek jelentkeznek a hangulat gyakori változásai és az ezzel járó pszichés stressz miatt. A betegek érzelmileg szorongottaknak látszanak, és gyakran pszichoszomatikus panaszoktól szenvednek. Így akaratlanul izomrángás előfordulhat, ami további korlátozásokhoz vezet az érintett személy mindennapi életében. Ha a behatolást terápiásán kezelik, a tünetek és panaszok lassan csökkenthetők. Kezelés hiányában gyakran további mentális betegségek következnek be a traumatikus tapasztalatokból.

A betegség diagnózisa és lefolyása

A behatolás egyszerűen tünet. A pszichológus általában felismeri a különféle elsődleges rendellenességek nagyobb kereteinek közvetlen összefüggésében. A behatolás mindig a trauma következményeiről beszél. A behatolás súlyossága bizonyos mértékben függ a traumatikus felfordulás súlyosságától. Nem minden traumás beteg szenved feltétlenül behatolással. Így, noha a behatolás erősítő tünet a traumadiagnosztika összefüggésében, ennek nem kell jelen lennie a pszichotrauma diagnosztizálásához. A behatolással küzdő betegek prognózisa az elsődleges rendellenességtől és az okozó trauma helyzetétől függ.

Szövődmények

Mivel a behatolás általában pszichológiai panasz, elsősorban pszichológiai idegességet vagy depresszió. Nem ritka, hogy a betegek súlyos betegségekben szenvednek pánikrohamok vagy szorongás a folyamat során, ami tovább fokozhatja vezet izzadásig. A beteg életminőségét a behatolás jelentősen korlátozza és csökkenti. Sok esetben megszakadnak a társadalmi kapcsolatok. Az érintett személy fáradtnak és fáradtnak tűnik, és már nem vesz aktív szerepet az életben. Önkárosító viselkedés is előfordulhat. A betegek gyakran agresszívak vagy ingerlékenyek és szenvednek hangulatingadozás. Továbbá a behatolás lehet vezet akaratlan izommozgásokhoz vagy izomrángás, amelyek továbbra is korlátozzák az érintett személy mindennapi életét. Koncentráció és a összehangolás általában ez is károsítja feltétel. A kezelés történhet gyógyszeres kezeléssel vagy keresztül terápia. Sok esetben a gyógyszereknek egyéb mellékhatásai vannak és képesek vezet súlyos fáradtság. Nem minden esetben az terápia a betegség pozitív lefolyását ígéri.

Mikor kell orvoshoz fordulni?

Ha érzelmileg megterhelő eseményeket többször átélnek álmokban vagy mentálisan nyugodt helyzetekben, akkor aggodalomra ad okot. Ha ennek következtében alvászavarok vagy elalvástól való félelem jelentkezik, meg kell látogatni az orvost. Ha traumás tapasztalatok után a felmerülő emlékek hirtelen és ellenőrizhetetlen pillanatai vannak a mindennapi életben, akkor ajánlott orvoshoz vagy terapeutához fordulni. Ha az érintett személy érzelmileg megterhelőnek érzi a behatolásokat, és érzelmi szenvedések jelentkeznek, tanácsos segítséget kérni az események feldolgozásához. Ha az érintett személy kivonul a társadalmi környezetből, kerüli a tapasztalatokkal kapcsolatos beszélgetéseket, vagy ha személyisége megváltozik, tanácsos orvoshoz látogatni. A fejleményeket orvossal is meg kell beszélni, ha a behatolás hónapokkal vagy évekkel az eredeti esemény után kezdődik. Ha a mindennapi szakmai és magán igényeket az érintett személy pszichés állapota miatt a szokásos módon már nem lehet kielégíteni, akkor ajánlott orvoshoz látogatni. További mentális rendellenességek, például depressziós tapasztalati állapotok, melankolikus viselkedési minták vagy erősen eufórikus megjelenés esetén orvosra van szükség. Erős súlyváltozás, pánikszerű viselkedés, belső nyugtalanság, zavartság koncentráció valamint az életöröm elvesztése esetén az érintett személynek tanácsos orvoshoz vagy terapeutához fordulnia.

Kezelés és terápia

A tüneti behatolás elnyomására és enyhítésére gyógyszeres terápiák állnak rendelkezésre. Nyugtatók, antidepresszánsok, szelektív szerotonin újrafelvétel gátlók, és neuroleptikumok különösen hasznosak a kezelésre. Ez a tüneti kezelés azonban nem gyógyítja meg a beteget. A gyógyulás elérése érdekében oksági kezelésre van szükség. A traumás betegeknél az ok-okozati kezelés megfelel pszichoterápia, amelyet különböző eljárásokban alkalmaznak. A pszichoanalitikus módszerek mellett ebben a kontextusban gyakoriak az ötletes módszerek, amelyek belső képekkel és álomszerű feldolgozási utakkal indulnak a psziché mélyebb szintjén. Viselkedésterápia a megközelítések viszont a traumatikus ingereknek való kitettséget követik, és ideális esetben olyan kognitív szerkezetátalakítást érnek el, amely csillapítja a stresszes emlékeket és kontrollálhatóvá teszi azokat. A narratív eljárások során a páciens követi emberi késztetését, hogy a trauma egyes behatolási elemeit koherens történetté gyűjtse össze, és azokat értelemmel integrálja a személyes élettörténetbe. A szemmozgás deszenzibilizálása során a. Mindkét féltekéjének intenzív stimulálása agy a szemmozgás révén a hangok vagy a tapintás célja a hiányosan integrált emlékek feldolgozásba vonása. Gestalt terápia egyszerre szólítja meg a testet, az elmét és a szellemet. Ezenkívül olyan testterápiás módszereket is alkalmaznak, mint a TRE gyakorlatok. A kreatív terápiás módszerek alkalmasak a traumák leküzdésére is egyedi esetekben, például kifejezetten gyermekek számára.

Kitekintés és előrejelzés

A behatolás nem önálló rendellenesség. Tünetnek számít, amely egy erősen formáló tapasztalt esemény során jelentkezik. A tapasztalt esemény belső megismétlése egészséges, valamint beteg embereknél is jelen lehet. Ezért nem mindig rendelkezik betegségértékkel. Ez az érintett személy tapasztalataitól és felhalmozott tapasztalataitól függ. Leginkább olyan embereknél diagnosztizálják, akik traumát tapasztaltak és orvoshoz fordultak. Súlyos trauma esetén az érintettnek terápiát kell keresnie a meglévő tünetek enyhítésére. A tapasztaltakat fel kell dolgozni vagy át kell dolgozni annak érdekében, hogy javuljon az életminőség. Minél sikeresebb a terápia, annál kevesebb rendellenesség és szabálytalanság, például behatolás fordul elő. Ha az érintett nem hajlandó terápiás segítséget kérni, az életminőség romlása mellett a pszichológiai és érzelmi stressz növekedésére lehet számítani. A prognózis romlik, mivel sok esetben a szervezet önsegítő szabályozása nem elegendő a tapasztalat feldolgozásához. Ezenkívül a gyógyulási folyamat meghosszabbodik. Egy személy személyiségétől függően az enyhe traumák idővel javulhatnak orvos vagy terapeuta segítsége nélkül is. Ennek ellenére az érintett egyének ritkán számolnak be a tünetek mentességéről.

Megelőzés

A behatolás tünete csak annyiban akadályozható meg, hogy a kauzális pszichotrauma elkerülhető legyen. A traumatikus eseményeket alig lehet megakadályozni. Becslések szerint az emberek 90 százaléka élete során legalább egy traumát átélt. Habár a behatolások megelőzhetők a legfontosabb ingerek szigorú elkerülésével, ez a megközelítés kontraproduktív a traumakezelés szempontjából.

Utógondozás

A behatolásban szenvedő betegek számára az utógondozási szakaszban fontos elkerülni a kiváltó ingereket. A mindennapi életben óriási a pszichológiai és érzelmi stressz. Ezért a betegeknek folyamatos orvosi és pszichológiai ellátást kell kapniuk. Zene- és művészetterápia, dizájnterápiás megközelítések, fény- és aromaterápiák, valamint visszaemlékezés és viselkedésterápia a kezelések kulcsfontosságú stratégiák az utógondozásban. A behatolással való élet idővel lehetővé válik, ha segítünk a betegeknek abban, hogy segítsenek magukon. A beteg életében bekövetkező pozitív változások hozzájárulhatnak ehhez. A traumatikus tapasztalatok teljes leválása azonban továbbra is lehetetlen a beteg számára. Ha azonban az orvosi és pszichológiai utógondozás nem érvényesül, a beteg életminősége továbbra is jelentősen korlátozott. A páciens belső békéjének elérése érdekében gyógyszeres kezelésre van szükség. Ily módon a behatolás tünetei hosszú távon kontrollálhatóvá válnak. Nyugtalanság és alvászavarok kezelik. Homeopátiás gyógyszerkészítmények álló levendula, macskagyökér, passióvirág vagy Orbáncfű hasznosak. Ezeket aztán a beteg habozás nélkül átveheti kapszula vagy tea.Azonban ha a hatásmódja homeopátiás gyógyszerkészítmények nem elegendő, szükség van a gyógyszer előírásához szerek mert nyugtatás és alszik.

Mit tehetsz te magad

A gyógyszeres terápia mellett a behatolást különféle eszközökkel kezelik viselkedésterápia mód. Egy terapeuta vezetésével ezek közül a stratégiák közül sokan felhasználhatók a behatolás elkerülése érdekében. Például a szemmozgás deszenzibilizációja, amelyben a szenvedő hangokat, érintéseket és szemmozgásokat használ az emlékek feldolgozásához, bevált. Ezen kívül fontos elkerülni a legfontosabb ingereket, vagy megtanulni, hogyan kell kezelni őket. Ismét egy irányító terápia javasolt, amelyet az érintett folytat a mindennapi életben. Ennek célja a poszttraumás stressz hosszú távú leküzdése és ezáltal a mentális állapot helyreállítása is Egészség érintettek. Az oksági kezelés támogatható az egyes tünetek tüneti terápiájával. A belső nyugtalanság és idegesség a természetes segítségével kezelhető nyugtatók a természettől és homeopátia. A gyógynövények macskagyökér és a golgotavirágpéldául hatékonynak bizonyultak, teaként vagy tea formájában is bevehetők kapszula or drazsék. Homeopátia biztosítja az Argentum nitricum készítményeket, Árnika, Kamilla és a Aconitum napellus. Ha azonban a tünetek súlyosak, az orvosnak orvosi gyógyszert kell felírnia.