Anatómia A pulmonális szelep a szív négy szelepének egyike, és a nagy tüdőartéria (truncus pulmonalis) és a jobb főkamra között helyezkedik el. A tüdőszelep zsebszelep, és általában összesen 3 zsebszelepből áll. Ide tartoznak: A zsebek mélyedéssel vannak ellátva, amelyek megtelnek vérrel… Tüdőszelep
A szívhangok minden egészséges emberben jelen vannak, és a szívműködés során jelentkeznek. A sztetoszkóppal végzett fizikális vizsgálat során az auskuláció, a szívbillentyűk esetleges károsodása és a szívritmuszavar észlelhető. Összesen két szívhang normál esetben hallható, gyermekeknél és serdülőknél bizonyos körülmények között legfeljebb négy. Az … Szívhangok
1. szívverés Főleg az első szívhangot a vitorlaszelepek (mitralis és tricuspidalis szelepek) zárása adja. Ezenkívül a szívizmok feszültsége figyelhető meg, a szelepek egyidejű zárásával. Így a szívfal rezegni kezd, és az első szívhang hallhatóvá válik. Ezért van az… 1. szívverés | Szívhangok
Bevezetés A koszorúerek, közismert nevén koszorúerek, oxigénben gazdag vért látnak el a szívben. Közvetlenül az aortabillentyű után a koszorúerek két fő ága emelkedik ki az aorta emelkedő részéből. A bal koszorúér főleg a szív elülső falát, a jobb koszorúér pedig a… A koszorúerek - anatómia és betegségek
A koszorúerek betegségei A koszorúér -betegség egyik fő oka a koszorúér -betegség (CHD), amely a szívizomszövet elégtelen oxigénellátásához vezet. Fizikai terhelés hatására a szívizom oxigénigénye megnő. Egészséges embernél a koszorúerek kitágulnának, így oxigénben gazdag artériás vér… A koszorúerek betegségei | A koszorúerek - anatómia és betegségek
Meghatározás A „kicsi” vagy pulmonális keringés részeként a jobb kamra a jobb pitvartól (atrium dextrum) lefelé helyezkedik el, és az oxigénhiányos vért a tüdőerekbe pumpálja, ahol ismét oxigénnel telített, majd belép a szervezet keringés a bal szívben. Anatómia A szív hosszirányban elforgatva fekszik ... Jobb kamra
A szövettani falrétegzés A falrétegek mind a négy szív belsejében azonosak: A legbelső réteg az endokardium, amely egyrétegű hámból áll, amelyet a kötőszöveti lamina propria támogat. Az izomréteg (szívizom) ennek külső oldalához kapcsolódik. A legkülső réteg az epicardium. Vérellátás A szív… Szövettani falréteg | Jobb kamra
Meghatározás A percenkénti szívteljesítmény (HMV) a szívből percenként a test keringésébe pumpált vérmennyiség. Alternatívaként a testidő térfogata kifejezést is használják, de a percenkénti szívteljesítmény kifejezés gyakoribb. A percenkénti szívteljesítményt a… Szívteljesítmény percenként
A szívteljesítmény standard értékei A szívperc térfogata a percenkénti térfogat egységben van megadva, ahogy a neve is sugallja. Egészséges felnőttnél a szív teljesítménye 3.5 - 5 liter / perc. Az értékek az egyéni körülményektől és az aktuális igényektől függően változnak. Például egy terhes nőnek magasabb a szíve… A szívteljesítmény standard értékei Szívteljesítmény percenként
Szívperc térfogata nyugalomban Nyugalomban a szervezet friss vérrel és oxigénnel való ellátásának igénye alacsonyabb, mint edzés vagy sportolás közben. Összességében a szív csendesebben ver nyugalomban, alacsonyabb az impulzus és alacsonyabb a szívteljesítmény. Mindazonáltal elegendő elegendő vért ellátni a testtel és… Szívperc hangerő nyugalmi állapotban Szívteljesítmény percenként
Definíció A szívizom (myocardium) egy speciális izomtípus, amely csak a szívben található, és a szív falának nagy részét képezi. Rendszeres összehúzódásai révén felelős azért, hogy a vér kiszoruljon a szívből (a szív feladata), és szivattyúzzon keresztül a testünkön, létfontosságúvá téve azt. Szerkezet … Infarktus
Gerjesztésvezetés és összehúzódás A szívizom elektromos gerjesztését egy szívvezető rendszer végzi, amely a simaizmokhoz hasonlóan a spontán kisülő (depolarizáló) pacemaker sejtek jelenlétén alapul. Ennek a rendszernek az első példánya az úgynevezett sinus csomópont, az elsődleges pacemaker. Itt a pulzusszám beállítása… Gerjesztés vezetése és összehúzódása Szívizom
