A világ tele van vírusok. Némelyikkel sikeresen lehet küzdeni, míg mások súlyos betegségeket okoznak. A következő szöveg elmagyarázza, miért van ez így. DNS vírusok olyan vírusok, amelyek genomja DNS-ből (genetikai anyagból) áll.
Mik azok a DNS-vírusok?
A vírus általában egy fertőzéshordozó, amely egy szál genetikai anyagból áll. Ez DNS-ből állhat (dezoxiribonukleinsav) vagy RNS (ribonukleinsav). A szálakat fehérjebevonatba burkolják. A DNS vírus olyan vírus, amelynek genetikai anyaga áll dezoxiribonukleinsav. A genetikai anyagot genomnak nevezzük. A genom lehet kettős vagy egyszálú. Maguk a szálak egy darabból állnak (nem tagolt), vagy különböző darabok között oszthatók el (szegmentáltan). A DNS-genom képes egy gyűrűben (kör alakú) vagy egy nyitott szálban (lineáris) előfordulni. Az RNS-sel ellentétben vírusok, A DNS vírusok kevésbé változóak. Következésképpen gyakran stabilak a környezeti hatásokkal szemben. Ennek oka a magasabb kémiai stabilitás és az alacsonyabb mutációs ráta. Az övék enzimek amelyek a DNS amplifikálására szolgálnak, a DNS polimerázok saját korrektúra funkcióval rendelkeznek. Ez azt jelenti, hogy a helytelenül beillesztett DNS-t felismerik és eltávolítják. Ennek eredményeként a mutációk ritkábban fordulnak elő. A vírusok nem képesek független anyagcsere folyamatokra. Ehhez szükségük van egy gazdasejtre, amelybe saját genetikai anyagukat illesztik be. A kutatók számos különféle vírust számlálnak, és 20 víruscsaládra osztják őket. Az alábbi lista a hat legfontosabb vírustípust tartalmazza:
- Herpes vírusok
- Humán papillomavírusok
- Parvovírusok (Parvoviridae)
- Humán adenovírusok
- Himlővírusok
- Hepadnavírusok
Jelentése és funkciója
Ha a szervezet vírusfertőzés következik be, akkor az egész test riaszt. Mivel a DNS-vírusok nem képesek felépíteni saját anyagcseréjüket, támaszkodnak egy sejt megfertőzésére. Gazdaként a test saját sejtjeit használják. Saját genetikai anyagukat vezetik be ezekbe a behatolt sejtekbe. Ezt követően ettől kezdve a fertőzött sejt az idegen genetikai anyagot felhasználva új vírusokat hoz létre. A vírusok felszabadulásakor a sejtek elpusztulnak. A vírusok a sejteket önpusztítják. A immunrendszer emberi test megpróbálja megakadályozni a sejtek támadását. Megsemmisítő sejteket küldenek ki, hogy elpusztítsák a DNS vírusokat és a beteg sejteket. A védekezési reakció a betegség tipikus tüneteit eredményezi, mint pl láz, gyengeség és étvágytalanság. Ha a szervezet túléli a vírusok támadását, akkor később immunitás áll fenn ezek ellen a vírusok ellen. Az immunvédelmi rendszer megteremtődött emlékezet sejtek, amelyek képesek felismerni az ellenséget, amikor újra támad. Ennek eredményeként az emberek összehúzódnak bárányhimlő, mumpsz or kanyaró életük során csak egyszer. A védőoltások összefüggésében a legyengült vírusokat alkalmazzák az immunizáláshoz. Ezek miatt a szervezet védekezőképességet fejleszt. Esetleges fertőzés esetén a immunrendszer közvetlenül képes küzdeni a vírusokkal. A nyugati világban az oltással sikerült elérni a bárányhimlő. Vannak azonban olyan fertőzések, amelyeket nem lehet oltással kezelni. Ide tartozik a HI vírus, amely megtámadja a szervezet saját immunsejtjeit, és elavulttá teszi az előzetes oltást. A vírusok nagyon veszélyesek az emberekre és az állatokra. Rendkívül alkalmazkodóak és változtathatóak. A DNS-vírusok genetikai anyaga a mutáció révén folyamatosan változik. Megváltoztathatják a felületüket, amely alapján a test saját védelmi rendszere felismeri őket. Kijátszják a antitestek amelyek kialakultak, mivel ezek már nem tudnak kikötni a vírusok felszínén. A antitestek a megváltozott felület miatt már nem ismeri fel és semmisítheti meg a vírusokat. Emiatt új vakcinák ellen befolyásolja a vírusokat minden évben oltásokra használják.
Betegségek és betegségek
A DNS-vírusok képesek egyik fajról a másikra ugrani. Átalakulhatnak állatoktól az emberekig, hogy új gazdájukon szaporodjanak. Ez rendkívül veszélyes, mert a meglévő védekezések nagyrészt hatástalanok. A gazdaszervezet tehát nagyon fertőző és gyors terjedés fordulhat elő. Ez sertésekkel történt influenza or madárinfluenza. Ahhoz, hogy az állati vírus egyáltalán működjön az emberekben, nemcsak mutációra van szükség. Két különböző vírus keveredik, és új vírust képez. A járványok kockázatának korlátozása érdekében ezért sok vírusos betegségről be kell jelenteni. A DNS-vírusok további veszélyt jelentenek, mert évekig a testben maradhatnak anélkül, hogy tüneteket okoznának. A fertőzés csak más károsító tényezők hozzáadásával vezet sejtkárosodáshoz és észrevehető betegséghez. Herpesz a vírusok a leggyakoribb DNS-vírusok közé tartoznak. A herpesz Különösen a simplex vírus terjedt el. A fertőzést az arc, az ajkak, a szájüreg hólyagjai ismerhetik fel nyálkahártya, vagy szem.
