Összetörési sérülés esetén a külső erő ereje miatt a bőr, az izmok és a környező szövetek összetörnek és vér hajók szakadni. A megsemmisültek vér hajók súlyos vérzést okozhat, ami zúzódásokhoz és súlyos duzzanatokhoz vezethet a sebben. Általában tompa erő következménye, például közúti közlekedési baleseteknél, háztartásban vagy sport közben rekedve. A vágáshoz képest nincsenek éles sebek, és több a horzsolás. Ezenkívül az összetörési sérüléseknél a fertőzés kockázata nagyon magas.
Okok
Az összetörési sérülések leggyakrabban nagy sebességgel vagy nagy erővel járó baleseteknél fordulnak elő, például közúti forgalomban, otthon vagy sport közben. Például egy autóbalesetben az ütközés nagy külső erőt fejt ki és ez a szövet hatalmas megrekedéséhez vezet. Az ajtók vagy ablakok bezárásakor becsípődő ujjak vagy kezek sérülési sérüléseket okozhatnak. Sportolás közben a sporteszközök lábra ejtése vagy ütővel a testbe ütése összetörési sérülésekhez vezethet. Közlekedési balesetek vagy súlyos esések során bekövetkezett összetörési sérüléseket gyakran más sérülések, például vágások és törések kísérik csontok.
Miben különbözik az összetört seb a hasítástól?
Az összetört sebhez hasonlóan a tépés tompa erő traumája okozza. Azonban a tépés közvetett húzó cselekedet eredménye, amely feltépi a szövetet és hajók. A szakadás súlyos vérzést okoz.
A zúzott sebbel ellentétben a seb szélén nincsenek horzsolások, de szabálytalanok is, és mindkét szövethíd megtalálható. Az összetörő és könnyező sebek gyakran egyidejűleg jelentkeznek (összetörő könnyek). A hüvelykujj szabálya, hogy az idő múlásával mindig először egy összetörő seb fordul elő, és a tépés további erő alkalmazásakor következik be.
Diagnózis
A diagnózist általában közvetlenül a kezelőorvos teheti meg, a beteg részletes anamnézise alapján a baleset menetéről és a seb megjelenéséről. Az összetört seb tipikus képe egy nagy, kék képződéssel zúzódás, a horzsolások és a duzzanatok gyorsan megerősíthetik az összetört seb diagnózisát. Az esetleges szövődmények vagy további sérülések, például törések vagy szervkárosodások kizárása érdekében további vizsgálatokat kell végezni, például röntgensugarakat, ultrahang vagy számítógépes tomográfia (CT).
