Összegzés | Achillodynia

Összegzésként

Achillodynia nagyon gyakori rendellenesség, amely főleg a fiatalabb sportolókat érinti. Ennek oka többnyire a degeneratív változások a Achilles-ín társuló mérsékelt vagy súlyos fájdalom, főleg mozgás közben. Megkülönböztetik az elsődleges és a másodlagos tanfolyamokat: a gyulladásos változások inkább ellene szólnak Achillodynia.

A szakaszfüggő tünetek megtalálhatók: Diagnosztikailag először a beteget kérdezik a gyakorolt ​​sport előfordulásáról, idejéről és típusáról. Ezt követi a Achilles-ín. Ultrahang képalkotó diagnózisként használják, amely degeneratív változásokat és vaszkuláris infiltrációkat tárhat fel a Achilles-ín.

An röntgen az Achilles-ín általában csak akkor jelenik meg, ha erősen meszesedik. Az Achilles-ín körüli területen degeneratív változások és törések azonban kizárhatók. Ritka esetekben mágneses rezonancia képalkotást kell végezni, amelyben az izom, az ín és a csont pontosabban ábrázolható.

An Achillodynia kizárólag konzervatív módon kezelik. Kezdetben korlátozni kell a sérülést okozó sportág gyakorlását. A lábbelit ellenőrizni kell, és ha szükséges, talpbetéttel kell kezelni.

Továbbá a vér az ellátást a láb meleg tartásával kell biztosítani. A konzervatív terápiát a fizioterápia kerekíti ki stimulációs áram és hideg alkalmazással. A siker aránya 70-80%.

  • A progresszió másodlagos formái közé tartoznak azok a betegségek, amelyek megváltoztatják a környezetet vagy az anatómiát az Achilles-ín területén, és ezáltal fokozott súrlódáshoz vezetnek. Ide tartoznak a műtét utáni helyzetek, a bursae gyulladása, a ízületek és a felső törései boka közös. - A betegség elsődleges formája általában degeneratív jellegű.
  • A kezdeti szakaszban a beteg általában kezdetet érez fájdalom, amely azonban hosszabb mozgással csillapodik. Nyomás fájdalom az Achilles-ín területén szintén az Achillodynia kezdeti szakaszában van. - Előrehaladott stádiumban a fájdalom állandó és nyugalmi állapotban van. Ezenkívül az Achilles-ín ödémásan duzzad (vízvisszatartással duzzad), és megvastagodott területként érezhető a sarokcsont.