Öröm: Funkció, feladatok, szerep és betegségek

Nem hiába mondják az öröm lelkiállapotáról, hogy jobban megosztott. A szép pillanatokra vagy helyzetekre adott örömérzet ajándékként viselkedik, mosolyt vagy nevetést vált ki. Az öröm állapota a vidámság, a felvidulás, a frissesség, a jólét, a magabiztosság és az optimizmus. Fokozott a hangulat. Az életet gyönyörűnek tartják.

Mi az öröm?

A gyönyörű pillanatokra vagy helyzetekre adott örömérzet ajándékként viselkedik, mosolyt vagy nevetést vált ki. Valójában az öröm, mint alapvető érzelem, genetikailag meghatározott. A test erre az érzésre szabadulva reagál endorfinok, amelyek boldogságérzetet váltanak ki, ezért boldogságnak is nevezik őket hormonok. Az öröm a belső béke pillanata, amely annak bizonyosságaként nyilvánul meg, hogy mindent el tudunk érni, vagy elsajátítottuk a magunk számára kitűzött célokat. Ez az érzelem nem állandó állapot, de érezhető, ha az igényeket kielégítik. Az öröm kifejezése lehet finom, de túláradó is, egészen az öröm kiáltásáig. Ennek során a test ellazul, elszakadtnak, felszabadultnak érzi magát. Az öröm érzése ellentétben áll a szomorúság érzésével. E változás nélkül az ember nem lenne képes érzékelni a különböző érzelmeket, nem fogja fel a kontrasztot. Ezért néha egyszerűen csak örülhet annak, hogy boldog. Az öröm különféle formákban fordul elő, lehet állandó, amelyet életörömnek neveznek, elképzelve egy olyan eseményt, amely még nem történt meg, és várakozássá vált, de lehet Schadenfreude is, amelyet mások balszerencséje szórakoztat.

Funkció és feladat

Már az ókori filozófusok számára az öröm fontos cél volt az életben. A görög Epicurust az öröm vagy az egyszerű boldogság filozófusának tartják. Tévesen néhány kritikus összekeverte az Epicurus kijelentéseit a hedonizmussal, ami ismét megmutatja, mennyire szoros az öröm és a hedonizmus. Az Epicurus azonban azt mondta, hogy a cél egy boldog élet. Az ember mindent megtesz, hogy egyiket se érezze fájdalom sem az izgalom. A buddhisták hasonlóan gondolkodnak. Útján elmélkedés és figyelem, öröm és elégedettség állapotát kell elérni. Ez reflexió és önismeret útján történik, és a szomszéd iránti öröm, együttérzés megosztása kíséri. A boldogság, az öröm és a egyensúly legyen itt a cél. Kerülni kell a szenvedést. Valójában az öröm mágnesként hat. Aki örömteli, sugározza ezt az érzést, változik ezen az érzelemen keresztül. Még akkor is, ha a belső öröm nem azonnal felismerhető, laza arcban vagy nyugodt mozdulatokban mutatkozik meg. A valódi öröm mindig mosolyt okoz, nemcsak az ajkak kifejeződésében, hanem az egész karizmában is. Az embereket vonzza az öröm. Az örömteli ember toleránsabbá és türelmesebbé válik. Az öröm pillanata megcélozható. Már a kereszténységben a szeretet cselekedete az öröm szolgálata volt. Az ember belső megelégedést tapasztal a másoknak nyújtott segítség révén. Arra is rájön, hogy az élet ajándék. Az öröm kiváltja a hálát. Még a schadenfreude is a mindennapi élet normális pszichológiai jelensége, és néha jót tesz annak felismerésére, hogy bizonyos elért célok sikerültek. Mások kudarca tükrözi az ember saját sikerét. Néhány ember még örül is embertársainak szerencsétlenségének, megfeledkezve arról, hogy az élet soha nem ugyanaz, és hogy őket sem kímélik soha a szerencsétlenségtől. A Schadenfreude azonban nyíltan is megtörténhet, mint gúny, irónia vagy szarkazmus.

Betegségek és betegségek

Ahogy az öröm az egészséges emberek mindennapi életének része, még ha nem is minden nap, vannak olyan emberek is, akik képtelenek az örömre. A tünetek a vidámság és depresszió. Sem az a cél, sem más ember, sem a hangulat nem képes kiváltani az öröm érzelmét. A pszichológiában mániákus-depressziós az a személy, akinek túlzott lendületrohama és örömrohama van, későbbi komor pillanatok és mély szomorúság kíséretében. A túláradó könnyedség csak akkor tűnik kórosnak, ha túlzott formában mutatja meg magát. Ha egy egészséges ember mániás-depressziós emberrel találkozik, akkor az emelkedettség gyorsan alkalmatlannak és elviselhetetlennek tűnik. Az érzelem túlzónak tűnik. Az örömtelenség tehát hangulati rendellenesség vagy a riasztás jele hangulatingadozás.Hajlamos személy depresszió nem képes érdektelenül átélni az életet, vagy érzelmileg reagálni egy örömteli eseményre. A mások iránti együttérző öröm nem lehet lehetséges, ha az illető még csak nem is örül a saját körülményeinek, ahogyan aligha lehet szeretni másokat anélkül, hogy szeretnénk, vagy legalábbis megbecsülnénk önmagunkat. Az öröm hiánya kedvetlenséghez, lehangoltsághoz, csüggedéshez és lemondáshoz vezet. Az egész elme és a test reagál erre az örömképtelenségre. A komorság különösen kimerültségben is megnyilvánul.