Önszagú mánia: okok, kezelés és segítség

Az önszag megtévesztése olyan téveszmés tartalom, amely a betegeket elhiteti egy visszataszító önszaggal. Magasabb rendellenességek, mint pl skizofrénia, rögeszmés-kényszeres betegségvagy agy a szerves károsodás szerepet játszik a téveszmék kialakulásában. A kezelés magában foglalja a gyógyszerek kombinációját igazgatás és a terápia.

Mi az önszag-mánia?

A téveszmés rendellenességek csoportja különböző pszichés klinikai képeket tartalmaz. A téveszmés rendellenességek például jelentősen különböznek a téveszmés tartalomtól. Az önszagú téveszmében a téveszmék tartalma megfelel a rossz testszagnak. A szenvedők megszállottja az a gondolat, hogy az szag visszataszító hatással van másokra. Az önszagú téveszmét bromidrosifóbiának vagy bromózisnak is nevezik, és eredetileg az irodalom Japán kulturális sajátosságainak hátterében írta le. Taijin Kyōfushō tekinthető az első leírónak. Az 1970-es évek óta a téveszmés tartalom angol nyelvű kiadványokba is bejutott. Így a klinikai kép levált a japán kontextusról, és azóta szaglási referencia szindrómának nevezik. A rendellenesség a téveszmék meglehetősen ritka tartalmi formája. Eközben önállószag a téveszmék már nem különálló, monoszimptomatikus rendellenességek, hanem olyan mentális rendellenességek kontextusába kerülnek, mint pl rögeszmés-kényszeres betegség, skizofréniaés pszichoszindrómák.

Okok

Az önszag okai mánia kulturális és egyéni megtévesztések lehetnek. Ezenkívül különféle elsődleges rendellenességek is vezet az önszag tüneti képéhez mánia. Paranoid skizofrénia időnként a legismertebb, téveszmés tünetekkel járó rendellenesség. Paranoid skizofrénia esetén a téveszmék általában egoszisztonikusak. Vagyis a betegek a rossz önszagot személyiségük abszolút logikus és magától értetődő részeként érzékelik. Tünetként a rögeszmés-kényszeres kontextusban személyiségzavar, az önszagú téveszmék ugyanúgy szisztonikusak lehetnek. Az I-dystonia viszont gyakran jelen van a téveszmék szempontjából rögeszmés-kényszeres betegség. Ebben az esetben a betegek tisztában vannak azzal, hogy a rossz önszag ötlete nem koherens. Bizonyos esetekben az önszagú téveszmének is tulajdonítják agy-szerves károsodás. Ebben az összefüggésben például a degeneratív betegségek kerülnek szóba, mint a téveszme rendellenességének elsődleges oka. A lehetséges okok között gyakran zökkenőmentes átmenetek vannak. Az önszagú téveszmékben szenvedő betegek viszonylag jellegzetes tévhitekben és téves ítéletekben szenvednek. Azt hiszik, hogy ők szag visszataszítóan. Ez a benyomás teljesen szubjektív és eltér az objektív valóságtól. Sok beteg saját személyének rendellenes szagérzetéről beszél, amely főleg a környezetéhez kapcsolódik. Gyakran úgy érzik, hogy a velük érintkező más emberek gesztusai, arckifejezése és viselkedése óhatatlanul összefüggenek taszító testszagukkal. Gyakran megszállottan keresik azokat a szerves betegségeket, amelyek megmagyarázhatják testük szubjektíven érzékelt bűzét. Túlzottan parfümökhöz és más eszközökhöz folyamodnak szagaik leküzdésére. Mivel szaguk, szégyenük és társadalmi visszahúzódásuk miatt társadalmi szorongás sújtja őket. Az elsődleges októl függően a téveszmék más tünetekkel társulnak, és személyiséghez kapcsolódóan vagy személyiséget megzavarónak tekintik őket.

Ezzel a tünettel járó betegségek

  • Katatóniás skizofrénia
  • Skizofrénia
  • Obszesszív-kényszeres személyiségzavar
  • Agytumor
  • Paranoid skizofrénia
  • Obszesszív-kompulzív zavar
  • Elmebaj
  • Agyvérzés
  • Skizoaffektív rendellenesség
  • Szerves pszichoszindróma
  • Agygyulladás
  • Sokk

Diagnózis és lefolyás

Az önszagú téveszmét elsősorban az esetgyűjteményekkel összefüggésben kezelték. Az ICD-10 vagy a DSM szerinti diagnózis a folyadék okozta átmenetek miatt alig megvalósítható. Elvileg a diagnózist pszichológus vagy pszichoterapeuta végzi, bár egyes esetekben neurológushoz fordulnak a diagnózis felállításához. Az okozó rendellenességek agy a szervrendszer képalkotással, például CT-vel vagy MRI-vel detektálható. Mivel az önszagú téveszmék általában a psziché egyéb betegségei kontextusában állnak, és így csak egy tünetnek felelnek meg, gyakran téveszmés tünetként konzultálnak vele. nagyobb klinikai képek, például a rögeszmés-kényszeres rendellenesség. A betegek prognózisa az átfogó rendellenességtől függ. Az ego-szisztonikus téveszmés tünetek általában kevésbé kezelhetők, mint az ego-dystonikus téveszmés tünetek, következetlenségének hiánya miatt.

Szövődmények

Az önszag megtévesztése olyan mentális rendellenesség, amelyet nagyon nehéz kezelni. A betegek úgy gondolják, hogy nagyon kellemetlen az önszaguk, és a kezelés általában tablettákkal történik. Bár ez a kezelés megfékezheti ennek a rendellenességnek az okát, nem gyógyítja meg ezt a mentális rendellenességet. Pszichoterápia itt megfelelő lenne, de sok beteg elutasítja. Ez terápia különösen fontos lenne, mert világossá teszi, hogy a testszag semmiképpen sem taszítja az embertársakat, és meg kell változtatni az érintettek felfogását. Gyógymódot a legritkább esetben érnek el, egyszerűen azért, mert a betegnek „együtt kell működnie”. A tüneteket a gyógyszeres kezelés képes megfékezni, a pácienst így „immobilizálják” a tabletta. Azonban korántsem gyógyult meg, ráadásul ennek a betegségnek az okai nagyon különbözőek. Ezeket a betegségeket sok félreértés kíséri, a betegeknek megvan a saját véleményük, amely mérföldekre van a valóságtól. A szenvedők téves következtetéseket vonnak le mások gesztusaiból, szilárdan hisznek abban, hogy ezeknek az embereknek a mimikája és a gesztusai kapcsolódnak kellemetlen szagukhoz. Gyakran keresnek szerves betegségeket, hogy megmagyarázzák a visszataszító szagot. Bár ez a „bűz” csak szubjektíven érezhető, a betegségben szenvedők egyre inkább kivonulnak, és alig vesznek részt a társadalmi életben.

Mikor kell orvoshoz fordulni?

Normális, ha aggódsz a saját ápolt megjelenésed miatt. Ez magában foglalja az esetleges testszag ellenőrzését. Ez az ellenőrzés még kívánatos is, mert a mások testszagát szinte mindig visszataszítónak érzékelik. Az is ismert, hogy a saját testszagát kevésbé érzékeli saját maga, mint mások. Csakúgy, mint a parfüm használatakor, a szokásos hatás a saját természetesen létező szag esetén is jelentkezik. Aki azonban állandóan aggódik a kellemetlen szaglás miatt, annak ellenére, hogy a körülöttük élők az ellenkezőjét megerősítik, amikor megkérdezik, és nincs más reakció, amely erre utalna, gondoljon orvoslátogatásra. Lehetséges, hogy létezik szerves anyag Egészség rendellenesség. Az első kapcsolattartó a háziorvos legyen. Általánosságban elmondható, hogy évek óta ismeri a betegét, és megfelelően tudja értékelni az aggodalmát. Az önszagú téveszmének vagy az észlelt önszagnak lehet egy Egészség vagy bizonyos gyógyszerek következményei lehetnek. Néha a személyes környezet túl udvarias ahhoz, hogy őszintén reagáljon a kérdésekre. Szükség esetén a háziorvos további vizsgálatokat szervez szakemberek, különösen pszichiáterek, pszichológusok vagy pszichoterapeuták részéről. Az önszag megtévesztése valójában pszichológiai rendellenességen alapulhat. Gyakran hiányzik az érintett személy öntudata. Itt családra és barátokra van szükség, hogy orvosi kezelést szervezzenek az önszagú téveszmékben szenvedő személyek számára.

Kezelés és terápia

Önszagú betegek kezelése mánia a legfontosabb októl függ. Az alapbetegségtől függően különféle terápiás megközelítések alkalmazhatók. Ezek egyike a konzervatív gyógyszeres kezelés. Ez a kezelési forma nem alkalmas a kiváltó ok kezelésére, és csak magát a tünetet ellensúlyozza. A betegek átmenetileg tünetmentesek lehetnek a gyógyszeres kezelés során. Ez a tünetlenség azonban nem egyenértékű a gyógyítással, mivel az okot nem ellensúlyozzák. Olyan gyógyszerek, mint pl neuroleptikumok or klomipramin tüneti kezelésre használják. Hogy melyik gyógyszer megfelelőbb, az az elsődleges betegségnél dől el. A kezelés oksági formája az pszichoterápia, amely az önszag-mánia esetén általában csoport formáját ölti terápia vagy legalábbis csoportterápiával kombinálva.Ezenkívül kognitív viselkedésterápia felajánlható egyedi esetekben, amikor a beteg saját testszagát újraértékelik és észlelésüket megváltoztatják. A kognitív kezelés formája viselkedésterápia különösen alkalmas kulturális vagy egyéb okokból okozott okokra. Az agy-szerves károsodás összefüggésében elsőbbséget élvez a kórokozó kezelése. A degeneratív betegségek esetében nincs gyógyító, de legalább a betegség késleltetése szerek elérhető. Néha a legnehezebben kezelhető az önszagú téveszme a skizofrénia összefüggésében. Az ok-okozati gyógymód általában nem érhető el ebben az összefüggésben. Az antipszichotikumok azonban csillapíthatják az akut fázisokat.

Kitekintés és előrejelzés

Az önszag-mánia pusztán pszichológiai probléma, ezért az önszag-mániát pszichológusnak is kezelnie kell. Az érintett személy nem igazán szenved a rossz szagtól, hanem csak elképzeli ezt a tünetet. Ez társadalmi szorongáshoz és kirekesztéshez vezet. Az érintett személy megpróbálja értelmezni minden ember minden gesztusát és minden megjegyzését a saját testszagukra, és ezért mindig úgy értelmezi, hogy saját szaga nem kellemes más emberek számára. Ez stresszes helyzetekhez vezet, különösen akkor, ha az ember sok emberrel kerül kapcsolatba. Az érintett személy gyakran keres okot a test szerves betegségei között, és elképzel bizonyos betegségeket. Ennek eredményeként gyakran látogatnak orvosokhoz, bár valódi probléma nincs. Ez is vezet például a munkahely elhanyagolása, ami problémákhoz vezethet a munkáltatóval. Sokkal rosszabb tünet a test folyamatos illatosítása és mosása önszagmániában. Ennek célja annak elkerülése, hogy a saját testének kellemetlen szaga legyen. A tartós mosás azonban károsítja az anyag természetes védőrétegét bőr és a bőr viszketését okozza. Az önszag-mániát mindenesetre orvos segítségével kell kezelni. A kezelés több hónapig is eltarthat.

Megelőzés

Az önszag-mániának számos oka lehet. A tünetet csak annyiban lehet megakadályozni, ameddig ezek az okok megelőzhetők. Mivel a degeneratív agybetegségeknek és hasonló betegségeknek, mint például a skizofrénia, gyakran örökletes oki tényezők vannak, a teljes megelőzés gyakorlatilag lehetetlen.

Mit tehetsz te magad

A legtöbb esetben az önszag-mánia pszichológiai probléma. Ezért mindig konzultációt kell szervezni egy pszichológussal annak érdekében, hogy azonosítsák az önszag mánia okait, és így képesek legyenek konkrétan leküzdeni azt. Nagyon gyakran az önszag mánia kényszeres mosáshoz és illatszerhez vezet. Ezt mindenképpen korlátozni kell, mert ez a viselkedés tönkreteszi a természetes védőréteget bőr. Ideális esetben az érintett személy tartózkodjon attól, hogy parfümöt és egyéb mosószereket vigyen magával, amikor éppen tartózkodnak. Az illatosítás és a mosás csak az otthon elhagyása előtt szükséges. Ha az önszag-mánia ismét erősebbé válik, ennek gyakran vannak bizonyos kiváltó okai, amelyek magukban foglalják feszültség különösen. feszültség kerülni kell, hasznos a zavaró tényezők keresése is, hogy az önszag mánia megkerülhető legyen. Mindig hasznos, ha másokkal beszélünk az ember problémájáról. Az orvos azonosíthatja a probléma okait, és konkrétan kezelheti. Sajnos az önszag-mánia mellett kevés olyan önsegítő eszköz létezik, amelyet az érintett személy szedhet vagy elvégezhet. Ha a bőr már kényszeres mosás és illatosítás irritálja, itt az ideje orvos tanácsát kérni.