Ízületi fej: felépítés, funkció és betegségek

Az ízületi fej a két ízületi felület egyike. Bones rugalmasan kapcsolódnak az ízülethez fej és a hozzá tartozó aljzatot. A diszlokációknál az ízületi fej kívülről történő erő alkalmazásával kicsúszik a kapcsolódó aljzatból.

Mi az ízületi fej?

Vannak 143 ízületek az ember testében. Ízületi kapcsolatok kettő között csontok némi mozgásképességet ad az ízületnek, ezáltal az emberi mobilitás és a motoros funkció kritikus eleme. Minden ízület ízületből áll porcogó, a közös helyet tartalmazó szinoviális folyadék, a ízületi kapszulaés egy stabilizáló szalagos készülék. A szív az ízület azonban a kondil és a glenoid üreg. A glenoid üreg az ízület konkáv felülete. Megkapja a domború alakú ízületi fejet. Ez a fajta ízület az emberi testben számtalan helyen fordul elő, ahol kettő csontok találkozik. Ennek megfelelően a csontok egyetlen csontvége, amely közvetlenül találkozik, szinte mindig kondilként funkcionál. A kondília megfelelő alakja főleg az aljzat alakjától és az ízület által megvalósított mozgástartománytól függ. Ennek megfelelően a golyó és a foglalat kondíliája ízületek mint például a csípő vagy vállízület alakja és mozgástartománya eltér a csuklóízületekben, a nyeregízületekben, a forgóízületekben, a tojásízületekben vagy a síkízületekben.

Anatómia és felépítés

A condyle mindig úgy van kialakítva, hogy illeszkedjen a hozzá tartozó foglalatba. Az ízületi aljzatok homorú alakúak. A kondília alakja ennek megfelelően domború. A pontos anatómia elsősorban az ízület típusától függ. A váll és a csípő ízületek gömb- és foglalatcsuklók. A vállízület viszonylag kicsi foglalattal és arányosan viszonylag nagy kondillal rendelkezik. Ezzel szemben a csípőizület nagyrészt a mély és gödörszerű foglalat veszi körül. Így a condylus anatómiáját akkor is különbségek jellemzik, ha azonos típusú ízületről van szó. A csuklópántok, mint például a humeroulnar ízület, henger alakú kondilból állnak egy üreges hengerszerű foglalatban. A nyeregcsuklók konkáv felületekből állnak. Ízelt fejük a nyeregszerű foglalat tetején ül, mint egy lovas. A radioulnáris csukló forgócsukló, és mint ilyen, csap alakú csuklófejjel rendelkezik, amelynek foglalata csatornaszerű rövid csészét képez. Ezzel szemben a petesejtek ízületi feje sokkal kisebb, mint a hozzá tartozó foglalat. A síkcsuklók egy speciális típusú kötés. A repülő csigolyaív az ízület például egymásnak csúszó ízületi felületekből áll, amelyeknek a fejét nem szoros értelemben foglalat fogadja.

Funkció és feladatok

Az emberi testben az ízületi fejek szinte mindig a kapcsolódó glenoid üregben nyugszanak, és így megfelelnek az ízületben részt vevő két csontos felület egyikének. Az ízületi fej elmozdulhat a foglalatában. Ez a mozgás hasonlóan működik, mint a habarcsok mozgása egy csészén belül. A kondília mozgásának pontos típusa minden egyes esetben az ízület típusától függ. A csuklós csukló összes csontja esetében a csontos felület alakja, így a kondília és a foglalat alakja meghatározza az ízületben lehetséges mozgástartományt. A gömb és a foglalat ízületeiben, például a vállban, a gömb alakú kondília minden irányban mozoghat a foglalatában. Csuklós illesztésekben, mint például a boka ízületben, a foglalatban lévő condyle csak egy adott tengely körül mozoghat. Ennek megfelelően az ízületet természetes kialakítása korlátozza, mivel a hengeres fej csak egy bizonyos irányban mozoghat a csatornaszerű foglalatban. A nyeregcsuklók közül a hüvelykujj-nyereg ízület engedjen nagyobb mozgástartományt, és hagyja, hogy a condyle fej két egymásra merőleges irányban mozogjon. Forgócsuklókkal a rúd vége csak a foglalatában foroghat. Így a rúd végének működése különböző mozgásokkal rendelkezik. Az aljzattal együtt a condyle összeköti a szabad csontvégeket egymással, és többé-kevésbé rugalmasan mozog ebben az összefüggésben. Így a motoros funkció és a mobilitás összefüggésében az ízületi fej ugyanolyan fontos feladatokat lát el, mint az izmok vagy az izmok beidegzése. Az ízület foglalatával való egysége révén például meghosszabbítások, hajlítások, közeledő mozgások, szétterülő mozgások és a végtagok külső vagy belső elfordulása lehetséges.

Betegségek

Az ízületeket passzív vagy aktív erő okozta különféle sérülések befolyásolhatják. Bizonyos esetekben ez az ízületfej elveszíti a kapcsolatot az ízület foglalatával. Ha az ízületek feje nem mozog a kapcsolódó aljzatban, de kifelé csúszik, a feltétel diszlokációnak nevezzük. A luxus a legtöbb esetben egy szakadás eredménye ízületi kapszula vagy szalagszakadás. Egy ilyen szakadás után az ízületi felületek már nem stabilizálódnak kellőképpen, és szétcsúsznak. A hiányos diszlokációt subluxációnak nevezzük. Az orvostudomány különbséget tesz a közvetlen és a közvetett luxus között is. A közvetlen diszlokáció mindig akkor fordul elő, amikor a külső erő közvetlenül hat egy ízületre, ami a szakadt szalag vagy kapszula, amely a kondíliát elhagyja az aljzatból. A diszlokáció közvetett típusa akkor fordul elő, amikor az ízület fiziológiai motoros gátlását erőszakosan legyőzik. A hosszú csont emelőkarként működik, és a fejet kihúzza az aljzatból. Nem csak az aljzaton kívüli ízületi fej okoz problémákat. Az ízületi fej deformitásainak kóros értéke is lehet, például szerzett vagy veleszületett betegségek összefüggésében. Az egyik ilyen betegség a Legg-Calvé-Perthes-betegség. Ebben a ritka betegségben a combfej a test egyik vagy mindkét oldalán nekrotikussá válik. Az osteogenezis folyamata megkísérli kompenzálni az elhalt csontszövetet a csont felépítésével. Az újonnan épített combfej azonban általában deformálódik, ezért gyakran már nem fér bele a kapcsolódó aljzatba. Olyan betegségek, mint pl arthrosis deformans vagy gyulladás az ízületben a combfej deformitását is eredményezheti.