Az érzelmek az emberi lények egyik legfontosabb mozgatórugója. Sokkal több, mint a logikus gondolkodás, az olyan érzelmi impulzusok, mint a gyűlölet, a megvetés, a harag, az irigység, de a szánalom, az öröm, a túláradás és az empátia is közvetett vagy közvetlen reakciót váltanak ki bennünket, és ezáltal jelentős mértékben meghatározzuk társadalmi viselkedésünket és társadalmi együttélésünket. Sok esetben érzelmek fejlődése révén tapasztalunk bizonyos impulzusokat, amelyek befolyásolják cselekedeteinket, megváltoztatják kognitív érzékelésünket, sőt hatással vannak állapotunkra is. Egészség - pozitív és negatív értelemben egyaránt.
Mik az érzelmek?
Az érzelem meghatározza a belső érzést, amely kellemetlen vagy kellemes lehet az érző személy számára. Az érzelem meghatározza a belső érzést, amely kellemetlen vagy kellemes lehet az érző személy számára. Ezt kiválthatja az észlelés tudatos vagy tudattalan átélése. A pszichológiai izgalom ezen formája kifejezhető olyan érzelmekben, mint a félelem, a szomorúság, a bánat vagy az öröm, a magabiztosság és a szeretet, és sokféle hatást válthat ki: Az érzelem különböző élettani reakciók komplex halmazát indítja el, amely állhat: belső és külső válaszok egyaránt. Így egy érzelemnek látható fizikai hatásai lehetnek, amelyek közvetlenül felismerhetők az emberi testben. Például az olyan izgalmi állapotok, mint a félelem vagy akár a szeretet, növekedést eredményezhetnek vér nyomást, emelje a pulzusszámot és befolyásolja a test izzadását. Ezenkívül egy érzelem serkenti a kognitív folyamatokat, mint például a emlékezet vagy egy tény értelmezése. Az érzelem és a megismerés kombinációja ezután arra készteti az érzőt, hogy specifikus reaktív viselkedésekbe kezdjen bele, ami tükröződhet kifelé látható mozgásokban, mint nevetés, sírás vagy sikítás.
Funkció és feladat
Az érzelmek sok szempontból fontosak az emberek számára: nemcsak befolyásolják kognitív érzékelésünket, hanem segítenek döntéseket hozni, és ezért mérvadó kezdeményezői cselekedeteinknek és társadalmi viselkedésünknek. Különbséget lehet tenni a cselekvést irányító és az informatív érzelmek között. Az informatív érzelmek tájékoztatják az érzőt a környezetében bekövetkező változásokról, és így segítenek mérlegelni egy tervezett esemény esélyeit, lehetőségeit és kockázatait. Az érző tehát már előre felmérheti döntésének lehetséges következményeit, és ennek megfelelően cselekszik. A cselekvést irányító információ viszont általában olyan impulzust közvetít, amely azonnali reakcióhoz vezet egy eseményre vagy körülményre. Így egy olyan érzelem, mint a félelem, amely egy fenyegetés kontextusában merül fel, arra késztetheti az érzőt, hogy menekülési magatartásban viselkedjen. Így az érzelem döntő impulzust ad neki, hogy megvédje önmagát. Az undor, amely például egy ehetetlen tárgyra nézve jelentkezik, kiválthatja azt az impulzust, hogy kiköpje vagy eldobja, és ezáltal megelőző jellegű. Így az érzelmek megvédhetik az embereket a súlyos következményekkel járó cselekményektől, és másokkal szembeni viselkedésükben is irányíthatják őket. Például egy olyan érzelem, mint a szánalom, empatikus választ válthat ki polgártársával szemben, míg a megvetés vagy akár a gyűlölet hajlamos az ellenkezőjére.
Betegség és kényelmetlenség
A modern orvoslás már több tanulmányban bebizonyította, hogy az érzelmek befolyásolhatják az emberi állapotot Egészség nagy mértékben. A pozitív érzelmek általában jóindulatúan hatnak testünkre - ellenállóbbá teszik és támogatják a gyógyulási folyamatokat. A negatív érzelmek viszont, amelyeket az illető kellemetlenül él meg, elősegíthetik a betegség kialakulását, vagy akár a betegség okozó tényezői is lehetnek. Az emberi testé immunrendszer főként a negatív érzelmek, például a félelem, a bánat vagy a düh hatása - fertőző betegségek mindenféle általában az eredmény. Ez a körülmény az idegrendszer, a hormonális és az immunrendszer közötti szoros kapcsolatnak tudható be. A vezérlő központ a mi idegrendszer a agy. Itt keletkeznek olyan érzelmek, mint szomorúság, kétségbeesés, szeretet és öröm; millió ioncsatorna továbbítja a különféle hírvivő anyagokat. Ezért a hormonok kiadják a agy - erősen függ az itt keltett érzelmektől. Az idegrendszer és a hormonrendszer által létrehozott érzelmi szerkezet most viszont befolyásolja a immunrendszer. Itt fehér vér sejtek, antitestek és T-limfociták szenteljék magukat az emberi test mindennapi feladatának megvédésére a patogén betolakodóktól és mindenféle kártevőktől, mint pl vírusok, baktériumok és a rák sejtek. Ha negatív és nyomasztó érzelmek uralkodnak a hormonális és idegrendszer, a immunrendszer termelését is ennek megfelelően állítja be - a T-limfocita szintet a vér csökken és a antitestek csökken. Ez megmagyarázza, hogy miért különösen az özvegy vagy depressziós emberek szenvednek gyakrabban fertőző betegségek mint mások. Különösen gyakran érintettek azok a hallgatók vagy szakemberek, akikre nagy nyomás nehezedik a teljesítésre, vagy hamarosan vizsgát tesznek. A kudarctól való félelem általában nemcsak nyugtalan alváshoz vezet, hanem az immunrendszert is megtámadja - az érintettek gyakran panaszkodnak olyan fertőzésekre, mint pl. herpesz vagy a megfázás. Hasonló hatás figyelhető meg olyan érzelmi vészhelyzetben lévő embercsoportokban, akik erős tehetetlenséget vagy érzelmi túlterhelést éreznek. Sok esetben olyan emberekről van szó, akik például egy beteg családtagot hosszabb ideig ápolnak, vagy egy szeretett embert kísérnek utolsó útjukra. Ezeknek az embereknek általában gyengébb az immunértéke, és ezáltal fokozott a hajlam fertőző betegségek. Ugyanez vonatkozik azokra az emberekre is, akik más pszichés stressztől szenvednek, például pénzügyi gondoktól, vagy bánat vagy gyász állapotában vannak. A diagnosztizált betegek depresszió gyakran szenvednek a feszültség hormon A kortizol - ez a körülmény gátolja az immunsejteket, ezért nem ritkán az olyan betegségek oka, amelyek az immunrendszer hiányos működésére utalnak.
