Mi az érzéstelenítő gáz?
A kifejezés kábító gázokat használnak az ún belélegzés narkotikumok. Szigorúan véve ezek egyáltalán nem gázok, hanem úgynevezett illékonyak érzéstelenítők. Ezek az illékonyak érzéstelenítők jellemzi, hogy alacsony hőmérsékleten elpárolognak.
Ezt a kémiai tulajdonságot speciális párologtatók kifejlesztésével aknázzák ki, amelyekben az érzéstelenítők párolgása szabályozható és szabályozható. Ezt indukálásra vagy fenntartásra használják érzéstelenítés. Csak a dinitrogén-oxid és a xenon valódi gázok, amelyek felhasználhatók érzéstelenítés. Súlyos mellékhatásai miatt azonban a dinitrogén-oxidot ritkán alkalmazzák a klinikai rutinban, és a xenont jelenleg csak kísérleti úton használják.
Milyen narkotikus gázok állnak rendelkezésre?
Az érzéstelenítő gázok egész sora létezik. Minden érzéstelenítő gáznak megvannak a maga előnyei és hátrányai, ezek alapján a beteghez igazodik. Az optimális érzéstelenítő gáznak az a tulajdonsága, hogy gyorsan elárasztja a testet, következésképpen gyorsan megindul a hatás, alacsony az oldhatóság vér és magas zsíroldékonyság.
Ugyanakkor az érzéstelenítő gázt gyorsan ki kell választani, amint az utánpótlás leáll érzéstelenítés, hogy a beteg gyorsan újra felébredhessen. A gyakori érzéstelenítő gázok közé tartozik a dezflurán, a sevoflurán és az izoflurán. Nevetőgáz vagy a xenont egyes klinikákon is használják, de inkább kivétel. Régebbi érzéstelenítő gázok, mint például: halotán, enflurán és dietil-éter, klinikai alkalmazásra már nem engedélyezettek.
Hogyan működnek az érzéstelenítő gázok?
Az érzéstelenítő gázok molekuláris szinten sok különböző célstruktúrára hatnak. Magas zsíroldékonyságuk miatt az érzéstelenítő gázok eloszlanak a testben, és itt kölcsönhatásba lépnek különösen a sejt membrán. A pontos folyamatok a sejt membrán nem ismertek, de azt találták, hogy minél nagyobb az anesztetikus gáz affinitása a zsírszerű anyagokhoz, annál nagyobb az anesztetikus gáz relatív hatékonysága (lásd Meyer-Overton korreláció).
Ezen hatások mellett a sejt membránazonban az érzéstelenítő gázok más anyagcsere útvonalakra is hatással vannak, ezért a hatást több mechanizmus és cselekvési hely fogalmának is nevezik. Ez magában foglalja az ioncsatornák módosítását, amelyek felelősek az ingerek továbbadásáért. Szintén tárgyaljuk a különféle receptorokra gyakorolt hatást, például a GABA-A-receptorokat, az 5-HT3-receptorokat, az NMDA-receptorokat és a mACh-receptorokat. Itt minden érzéstelenítő gáz más és más módon befolyásolja a különböző cselekvési helyeket, ezért tárul fel a hatásmódok és a hatáserősség ilyen széles skálája.
