Laboratóriumi értékek: Funkció és betegségek

Értékek vagy laboratóriumi értékek fontos szerepet játszanak az orvostudományban a betegségek diagnosztizálásában és kezelésében. Különböző értékek léteznek, amelyek felhasználhatók a feltétel szinte az összes szerv közül.

Mik a laboratóriumi értékek?

Az értékeket többféleképpen lehet meghatározni testnedvek. A legtöbb azonban laboratóriumi értékek jönnek a vér. Számos anyag azonban a vizeletben is kimutatható, osztályozható és mennyiségileg értékelhető, nyál, ürülék és cerebrospinalis folyadék. Az értékek azonban nem mindig származnak testnedvek. Így a testi funkciók értékekben is tükröződhetnek külső mérési eljárásokkal. Ennek egyik példája az vér nyomásértékek. Az értékek meghatározásának leggyakoribb módszere azonban a vér számol. Itt különbséget lehet tenni egy kicsi között vérkép és nagy vérkép. A kicsi vérkép információt nyújt a vér sejtjeiről. Erre a célra a vörösvértestek, a fehérvérsejtek és a vérlemezkék géppel számolják. Az olvasó meghatározza azt is, hogy mennyit hemoglobin az egyes vörösvértestekben található. A nagy vérkép valamivel átfogóbb. Itt a fehérvérsejtek a granulociták altípusokra vannak osztva, limfociták és a monociták.

Funkció és feladat

Az értékek felhasználhatók a funkcionalitás és feltétel szervek és testrendszerek. Vannak olyan szervspecifikus értékek, amelyek több szervrendszert is lefednek. Például a gamma-GT érték nem feltétlenül szervspecifikus, bár a leggyakrabban az értékeléshez használják máj és a epe. A Gamma-GT egy enzim, amely a máj valamint a vesék, a hasnyálmirigy, vékonybélés lép. A Gamma-GT a sejtek falához van kötve epe csatornák és máj. A GOT és a GPT a májbetegségek diagnosztizálására is szolgál. A GOT azonban nem kizárólag májspecifikus. Az enzim megtalálható a szívizomsejtekben és a vázizomsejtekben is. Amikor az ott lévő sejtek elpusztulnak, a enzimek belép a vérbe. GPT, glutamát piruvát transzamináz, elsősorban a májban található meg. Amikor a májsejtek megsemmisülnek egy betegségben, a GPT belép a vérbe. A növekedés tehát májkárosodást jelez. A standard vérértékeket a vérből is meghatározzák. A hematokrit az érték fontos szerepet játszik. A hematokrit a vérsejtek aránya a teljes vérben kötet és tükrözi a folyékony és szilárd vérkomponensek arányát. Minél magasabb a hematokrit, annál szilárdabb komponensek vannak a vérben. A hematokrit növekedésével a vér áramlási tulajdonságai romlanak. Ellentétben másokkal laboratóriumi értékek, a hematokrit standard értékei szorosan kapcsolódnak a nemhez, és a beteg életkorától is függenek. Mivel a vörösvértesteket (vörös vérsejtek) teszik ki a vérben a sejtek legnagyobb hányada, a hematokrit a vörösvérsejtek mennyiségéről és így a oxigén a test ellátása. De az értékeket nemcsak a vérben lehet meghatározni. A székletvizsgálatpéldául a bélflóra vagy a a hasnyálmirigy működése ellenőrizhető. A hasnyálmirigy-elasztázt a székletben határozzák meg. Jelzi a hasnyálmirigy teljesítményét. A széklethez hasonlóan a vizelet is felhasználható a diagnózis felállításához. Többek között a vizelet összetétele lehetővé teszi következtetések levonását az állapot állapotáról Egészség a vesék. A vizelettel azonban más betegségekre is következtetéseket lehet levonni. Például, cukor a vizeletben a metabolikus betegség egyértelmű jele cukorbetegség mellitus.

Betegségek és panaszok

Az értékek eltérései különféle betegségeket jelezhetnek. Például a megnövekedett hematokrit érték folyadékvesztés, polyglobulia vagy policycaemia vera, például rosszindulatú vérbetegség esetén következik be. A hematokrit értékek csökkenése jelzi vérszegénység, túlfolyás vagy vérveszteség. Emelt májértékek májbetegségre utalnak. Az értékek akár a kár mértékének megállapítására is felhasználhatók. Például a gamma-glutamil-transzferáz (gamma-GT) a májkárosodás legérzékenyebb mutatója. Kisebb károk esetén gyakran csak ez az érték emelkedik. Súlyos májbetegségek, például májcirrózis vagy májgyulladás emellett emelkedett GOT és GPT szinttel társulnak. A hasnyálmirigy-elasztáz csak akkor értelmes, ha az érték csökken. A csökkent értékek a hasnyálmirigy funkcionális rendellenességét jelzik. Másrészt a vérben a megnövekedett hasnyálmirigy-értékek (például amiláz) jelzi, hogy a hasnyálmirigy gyulladt. A vizeletben több érték ad információt az állapotról Egészség a test. Ha növekszik a fehérjék a vizeletben ez vesebetegségre utalhat. Ugyanez vonatkozik az emelkedettre kreatinin szinten. A kreatinin akut vagy krónikus vese kudarc. Az elzáródott húgyutak emelt szinttel is társulnak kreatinin szintek. Az alacsonyabb kreatininszint viszont jelzi cukorbetegség mellitus nagyon korai stádiumban. Azonban, cukor a vizeletben csak addig jelenik meg cukorbetegség mellitus nagyon hangsúlyos. A vizelet egyéb értékei például a fajsúly, a vizelet sűrűség, a sejtkomponensek százalékos aránya és baktériumok. Baktériumok a vizeletben mindig a húgyutak fertőzésére utal. A vizeletben lévő vért is jelezhetjük a húgyúti fertőzés. Minden vérérték mellett meg kell jegyezni, hogy ezeknek gyakran nincs jelentőségük egyedüli diagnosztikai módszerként. Csak más diagnosztikai eljárásokkal kombinálva, mint pl ultrahang vagy CT, és részletes gyűjteménye kórtörténet, átfogó és teljes kép alakul ki az adott betegségről.