Bevezetés
Az éjszakai viszketés olyan tünet, amelyben - különösen az éjszakai órákban - néha kínzó viszketés lép fel, amely napközben alig fordul elő. Gyakran van erős karcolási reflex, de ez gyakran nem nyújt kellő enyhülést. Bizonyos körülmények között a viszketés olyan súlyos lehet, hogy az érintett felébred.
Az okok
A viszketésnek különféle okai lehetnek. Ha a viszketés főleg éjszaka jelentkezik, ez némileg korlátozhatja a lehetséges okok széles körét. Az éjszakai viszketés egyik leggyakoribb oka az rüh, azaz fertőzés rüh atkák.
A férgek is gyakran viszketést okoznak, ami különösen észrevehető éjszaka vagy a kora reggeli órákban. A viszketés ezután elsősorban a végbél területén helyezkedik el. Számos egyéb ok kiválthatja a viszketést, amely nappal és éjszaka egyaránt előfordulhat.
Ide tartoznak a különféle bőrbetegségek, mint pl neurodermitis, pikkelysömör, csalánkiütés, gombás fertőzések, tetvek fertőzése vagy egyszerűen száraz bőr. Különböző anyagcserebetegségek, mint pl cukorbetegség mellitus, pajzsmirigy diszfunkció, hormonális változások, mint pl klimax or terhesség viszketést is okozhat. Viszketés rosszindulatú betegségeknél is előfordulhat, például különböző típusú lymphoma és a leukémia.
A máj és a epe csatornák, mint pl májgyulladás (májgyulladás), hasnyálmirigy-gyulladás ( a hasnyálmirigy) vagy a epe a pangás (kolesztázis) viszketést is okozhat. Ezenkívül a vese függvény (krónikus veseelégtelenség) És vashiány viszketés kísérheti. Különböző mentális betegségek - mint pl skizofrénia, depresszió, étkezési rendellenességek vagy delírium - tünetként viszketés is lehet.
Különböző allergiák is kiválthatják a viszketést. Ezenkívül számos gyógyszer kiválthatja a viszketést. Poloska olyan paraziták, amelyek különösen az emberek alvóhelyein telepednek le és táplálkoznak emberrel vér.
Egy fertőzés poloska cimicosis nevű betegséghez vezethet. Vezető tünet a viszketés. Mivel a nyál az állatok egyfajta helyi érzéstelenítőt tartalmaznak, a viszketés gyakran nem közvetlenül a hibaharapás után következik be, hanem néha órákkal vagy napokkal később.
Ezért a viszketés poloska gyakran nem éjszaka fordul elő, hanem inkább reggel. A viszketést a poloska harapása okozza, amelyek viszont vörös foltokként vagy pustulákként jelentkeznek. Gyakran több ilyen pustula viszonylag közel áll egymáshoz egyenes vonalban.
Különösen a test fedetlen részei, például a karok, a vállak és az arc érintettek. Különböző típusú atkák léteznek. Míg például a házi poratkákat elsősorban allergia kiváltó okként ismerik, rüh atkák - amint a nevük is mutatja - az úgynevezett rühet okozzák.
Ez egy olyan betegség, amely főleg a bőrrel való szoros érintkezés útján terjed. Ez az oka annak, hogy a rüh kitörése gyakrabban fordul elő, különösen a gondozási intézményekben vagy a napközi központokban. A rüh az atkák által okozott betegség - a rüh atkák.
Az atkák a bőr felső rétegeibe ásnak, és ott rakják le petéiket. A rühfertőzés nagyon különböző kiütésekkel jelentkezik a bőrön, például papulák, pustulák, hólyagok vagy wheals. A rüh legjellemzőbb tünete a viszketés, amely hevesen növekszik, ha az ágy meleg (azaz a takaró alatt van), és nagyon kínzó lehet.
A rüh atkák általában az inter-ujj és a lábujjak, a mellbimbók környéke, a nemi szervek területe, valamint a csukló, hónalj és a köldök területe. Száraz bőr a viszketés gyakori oka. A viszketés éjjel és nappal egyaránt megjelenhet. Kísérő tünetek lehetnek a bőr enyhe hámlása és - ha a viszketés kifejezett - bakteriális fertőzés.
