Az átmeneti csontritkulás megnyilvánulási helyei Átmeneti csontritkulás

Az átmeneti csontritkulás megnyilvánulási helyei

A tranziens fő megnyilvánulási helye csontritkulás a csípő ízületek. A megállapítások lehetnek kétoldalúak vagy egyoldalúak. Ez utóbbi a tranziensre jellemző csontritkulás in terhesség.

A Röntgen csípője legfeljebb enyhe vízkőmentesítést mutat a fej a combcsont egy nehezen körülhatárolható csontkéreggel (corticalis). Mivel a Röntgen kép csak a veszteséggel mutatja a változásokat csontsűrűség több mint 40% -a, a képek alapján nem lehet megbízható diagnózist felállítani. A csípő MRI képei sokkal specifikusabbak a tranziens diagnózisára csontritkulás.

Itt a jellemző csontvelő ödéma észlelhető. Az ödéma a fej a combcsontig, de a combcsontig is eljuthat nyak és a két trochanterikus halom között (nagyobb és kisebb trochanter). A T1 súlyozott szekvenciában a folyadék felhalmozódásának jelintenzitása, vagyis az ödéma nagymértékben csökken.

A T2 szekvenciában a jel intenzitása jellemzően megnő. Egy speciális súlyozás (STIR) elnyomja a zsírjelet, így a csontvelő az ödéma még jobban leképezhető. Ezenkívül a porcfelszín alatti ízületi felület, azaz szubkondrális területen izolált változások láthatók, amelyeket gyakran kis törésekként értékelünk a átmeneti csontritkulás. Bezárás ellenőrzés fontos a csontvelő ödéma, amelyet legkésőbb 10 hónapon belül el kell érni.

Különösen a combcsont fej mivel a megnyilvánulás helye pontos diagnosztikát tesz szükségessé az esetleges differenciáldiagnózisok kizárása érdekében. Ezek tartalmazzák femorális fej nekrózis, reumatikus betegségek és koxitis, idiopátiás a csípő gyulladása közös be gyermekkor. Mindenek felett, femorális fej nekrózis ki kell zárni, mivel átmeneti csontritkulás olyan változásokat mutat be, amelyek a nekrózis előzetes szakaszának tekinthetők.

A csípő mellett átmeneti csontritkulás az alsó végtag disztális régiójában is megnyilvánulhat, azaz a láb és boka közös. Azokban a ritka esetekben, amikor az átmeneti csontritkulás ilyen lokalizációja fordul elő, a férfiak gyakrabban érintettek, mint a nők. A csontvelő ödéma jellemzően a boka közös.

Itt főleg az alsóban nyilvánul meg boka ízület, pontosabban a talusban (= bokacsont). A többi megnyilvánuláshoz hasonlóan az MRI is a képalkotás legspecifikusabb diagnosztikai eszköze csontvelő ödéma. A kontroll és a diagnózis azért is fontos, mert bár ezen a ponton valóban fennáll az átmeneti osteoporosis spontán gyógyulása, a arthrosis a bokaízület időben történő terápiás beavatkozással meg kell akadályozni.